Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 9 éve

A munkavállalói jogokat külföldön sem árt ismerni

Egyes nyugat-európai országokról az az ember alapfeltételezése, hogy ott többségében tiszteletben tartják a munkavállalói jogokat, hiszen az érdekérvényesítésnek is komoly történelmi hagyományai vannak. A helyzet azonban sajnos egyáltalán nem ennyire egyértelmű, például Nagy-Britanniában sem. A jövő nagy célja lehet, hogy például a szakszervezeti tagság határokon is átívelhessen. A szakszervezetek együttműködése azonban már megkezdődött a migráns munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében.

A migrációt, amelyben minden ország fogadóként és küldőként is egyaránt részt vesz, ma már dinamikusan kell megközelíteni, vagyis nem elég beszélni a jelenségről, hanem tennivaló is van vele kapcsolatban, ennek pedig egyik legfontosabb része a határokon is átívelő szolidaritás kiépítése a munkaerőpiacon belül - vázolta Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének docense, tanszékvezetője a Liga Szakszervezetek által szervezett konferencián.

A migrációs szakértő elmondta, hogy Magyarország nem vonzó célpont a migráns munkavállalók számára, egyrészt a munkanélküliség mértéke (2013-ban még 11 százalék volt, ez a legutolsó KSH adatok szerint már 7,2 százalékon áll), másrészt a minimálbér és a megélhetési költségek közötti különbség miatt. A KSH adatai szerint euróban 2013-ban az előbbi 216 EUR volt, míg a megélhetés 300 EUR-t igényelt.

Magyarország nem vonzó célpont

2013. december 31-én 51.813 az Európai Unióból érkezett állampolgár dolgozott hazánkban. Ebből 30 ezren Romániából, 9000-en Szlovákiából érkeztek, jó eséllyel ezen számok jelentős részét határontúli magyarok jelentik. 2012-ben mindössze 7835 külföldi munkavállalót regisztráltak a munkáltatók, ami az egy évvel korábbi adathoz képest 34 százalék csökkenést mutat. Vagyis a politikai diskurzust, amely jelenleg is a folyik a „nem kívánatos” gazdasági menekültekről, a számok nem igazán támasztják alá.



Az ellenben valós probléma, hogy a magyar lakosság egyáltalán nem nyitott és befogadó az esetleges bevándorlókkal szemben. A European Social Survey által megkérdezettek 52 százaléka szerint kárt okoznak a gazdaságnak, mindössze 22 százalék gondolta úgy, hogy hozzájárulnak a gazdasághoz. Sem a migrációs stratégia, sem a nemzeti fejlesztési stratégia nem foglalkozik a munkavállalói migrációval, kormányzati megközelítésben a belső munkaerőpiac védelme az elsődleges, holott szükség lenne a kiáramló munkaerő okozta hiány ellensúlyozására, mondta el Tóth Judit.

Miközben az egészségügyben, az IT szektorban is több munkáltatónál akár működési problémákat is okozhat a szakképzett munkaerő hiánya. A Manpower kutatása szerint, 2013-ban a munkáltatók 38 százalékának kellett ezzel a problémával megküzdenie. A tükörstatisztikák és a Világbank adatai szerint is 2014-re nagyjából félmillió ember hagyta el Magyarországot, melynek 13 százaléka magasan képzett, ezen belül 10 százalék orvos.

Az érkező munkavállalók helyzetét a munkaügyi rendszer jelenleg zajló jelentős átalakulása is megnehezíti. Hiszen kevesebb pénz jut a munkaügyi hivatalokra, ezen belül a képzésre, egyedi konzultációkra. Nem a szolgáltatói, hanem az irányítói, szabályozói szemlélet erősödik. Tóth Judit szerint dinamikus szemléletre lenne szükség a vándorló munkaerő kérdésében, valamint szolidaritásra a munkaerő-piaci szereplők között.

Ennek egyik eszköze lehetne a „hordozható” szakszervezeti tagság a jövőben. Ebbe az irányba tett első fontos lépés az egyre szorosabb szakszervezeti együttműködés az uniós országok érdekképviseletei között. Az egyik legalapvetőbb eszköz a tájékoztatás, amely a munkavállalói jogok útvesztőjében igyekszik eligazítani a külföldi országokból érkezetteket. Ilyen kiadvány az a friss jogi útmutató, amely az Egyesült Királyságban munkát vállalókat segíti, többek között magyarul. Szintén hasznos információkat találhatnak az érdeklődők az EU állásportálján, az EURES-en valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgált honlapján, ahol idegen nyelven is megtalálhatók rövid összefoglalók arról, hogy hogyan lehet munkát vállalni külföldiként Magyarországon. A szakszervezetek mindebben az eddiginél aktívabb szerepet vállalhatnának.

Kiszolgáltatott munkavállalók

Ahogy Sonia McKay a Working Lives Research Institute munkatársa hangsúlyozta, a brit munkaerőpiac miközben egy nyitott piac, amelyre aránylag könnyű bekerülni, főleg az alacsonyabb presztízsű állásokba, ugyanakkor kevéssé szabályozott, amelyet a munkáltatók jellemzően ki is használnak. A foglalkoztatási adatok jók a szigetországban, 71,1 százalék, a munkanélküliség pedig 7,4 százalékon áll, ez gyakran részmunkaidőt, szerződéses munkaviszonyt jelent, ahol a munkavállalói jogok még kevésbé érvényesülnek, valamint növekszenek a bérkülönbségek. A hagyományos foglalkoztatási formák csökkenő tendenciát mutatnak, minden 4. dolgozó részmunkaidőben dolgozik, így a kollektív szerződések keretében dolgozók száma is csökken. Éppen ezért sokan nem is tudnak megélni egy állásból, hanem több munkát kell elvállalniuk.



Az 1970-es években, amikor mindkét oldal erős volt, még jó kollektív szerződések köttettek, mondta Sonia McKay. A 80-as évekre a helyzet változott, a szakszervezetek számára is. A nemzeti minimálbért csak az 1990-es évek második felére vezették be. Jelenleg 6.50 font per óra. A kevés munkavállalói jogot is nehéz betartatni, mert ha például egy munkáltató kevesebbet fizet valakinek, mint a kötelező minimálbér, akkor ennek ügyét korábban egyszerűen bíróság elé lehetett vinni. Egy éve azonban magas eljárási díjat vezettek be a munkaügyi bíróságra tartozó ügyekben, amely miatt nem biztos, hogy egyáltalán érdemes perelni. Így kevesebb is lett a peres ügy, ami a hivatalos statisztikákat alighanem szintén kedvezően befolyásolta, ugyanakkor félrevezető, hiszen nem jelenti azt, hogy nincsenek visszaélések.

A bevándorlás az Egyesült Királyságban forró téma, erősen átpolitizált a választások közeledtével, amely minden probléma okát a migrációban igyekszik keresni, a szabad álláshelyek hiányát, az egészségügy krízisét stb., ezen belül is leginkább az Unión belülről, Közép-Kelet Európából érkezett munkavállalókban. Arról pedig, hogy a legtöbb bevándorló Indiából, Ausztráliából és az USA-ból érkezik, a legritkábban szól a fáma, hiszen a nyelv, a történelem közös, így velük úgymond nincs probléma. Ugyanígy nem téma az 1,2 millió kivándorolt brit munkavállaló helyzete más uniós országokban, hiszen akkor ugyancsak szóba kellene hozni az országon belül dolgozó más uniós országokból érkezett munkavállalókét, például ezen az alapon tőlük sem lehet megvonni a jóléti szolgáltatásokat.



Mindez kihívást jelent a szakszervezetek számára, hiszen a sokszínű migráns populációt nehezebb elérni, de nem lehetetlen őket megszervezni, mondta Sonia McKay. Mint említette az egyik legnagyobb sztrájk a századfordulón éppen a gyufagyári munkásnőké volt, akiket szintén elérhetetlennek és megszervezhetetleneknek gondoltak. A kommunikáció ugyan nem könnyű, de ha megvan az akarat, és eljutnak a szakszervezetek ezekhez a munkavállalókhoz, akkor meg lehet találni a közös pontokat, nem a különbségeket a „bennszülött” és a bevándorló munkavállalók érdekei között is. Hiszen, ha sikerül jobb munkakörülményeket kiharcolni a migráns munkavállalóknak, akkor az mindenkinek jobb körülményeket jelent.

Az átmenet már 25 éve tart

A romániai helyzetet ismertető Ciobanu Georgiana a „Solidarity” Social Research and Development Center szakértője hangsúlyozta, hogy a migrációs szakmapolitika Romániában is hiányzik. Az ország a migráció minden oldalát megéli, elsősorban küldő és tranzit-, de kisebb részben célország is. Egyes területeken a kivándorlás jelentős szociális problémákat okoz.

Míg korábban az elsődleges célországok Olaszország és Franciaország voltak, addig ma Anglia és Németország a kedvelt célpont. A központ által online megkérdezettek közel fele az Egyesült Királyságba menne, akik már kimentek, azok 56 százaléka nő, túlnyomó részt városi, egyharmaduk magasan képzett. Az elsődleges motiváció az elindulásra, mint az esetek többségében máshol is, az anyagi helyzet, otthon a munkahelyek, a szakmai fejlődés lehetőségének hiánya. Míg a vonzerőt ezzel párhuzamosan a magasabb bérek és a jobb élet- és munkakörülmények jelentik. Romániában az átlagjövedelem 400 euró körül van, a minimálbér pedig ennél is alacsonyabb. Ugyanakkor a kivándoroltak a diszkriminációt komoly problémaként élik mega fogadó országokban.

A felmérésből az is kiderült, hogy a kivándorló munkavállalók az internetről és barátoktól tájékozódtak, a szakszervezetek nem jelentek meg mint információforrás, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy lenne keresnivalója az érdekképviseleteknek ezen a területen is. A központ ajánlásokat is tett arra nézve, hogy mely területeken igényelnének segítséget a munkavállalók: nyelvtanfolyamok szervezése, információ a diplomák elismertetéséről, a szükséges engedélyekről, a külföldi toborzási gyakorlatról, illetve hogy mely területeken találhatnak munkát.

A Bulgáriát képviselő Veselina Starcheva is praktikus segítséget vár a szakszervezetektől a munkahelyi és szociális integráció terén. Bulgária népessége a 2001-es és a 2013-as népszámlálás között több mint 664 ezer fővel csökkent. Ennek harmada a nemzetközi migrációnak köszönhető. A hosszútávra elvándorló „tipikus” bolgár jól képzett, fiatal, és termékeny nő. Az alacsony képzettségűek csak időszakosan, szezonális munkákra szerződnek külföldre. Az elsődleges célországok Spanyolország, Görögország és Olaszország, az Egyesült Királyság csak a negyedik. A szakszervezetek kulcspozícióba kerülhetnének az információátadás terén a migráns munkavállalók részére.

Magas foglalkoztatottság

Fóti Klára az Eurofound kutatási menedzsere ismertette friss kutatásuk előzetes eredményeit, mellyel azt próbálják feltérképezni, hogy mennyire terhelik meg az 2004-ben csatlakozott 10 ország migráns munkavállalói a fogadó országok szociális rendszereit. A kutatásnak különösen érdekes része az, hogy a legtöbb országban kifejezetten magas a bevándorló munkavállalók foglalkoztatási rátája. Az Egyesült Királyságban 80 százalék körül van, Írországban és Olaszországban is meghaladja a nemzeti foglalkoztatási rátát, több országban 60 százalék körül van, a legalacsonyabb pedig Spanyolországban, ahol 54 százalék. Vagyis a legtöbb bevándorló dolgozik, nem a szociális szolgáltatásokon „élősködik”. A kutatás azt is találta, hogy minél jobban sikerül ezeknek a bevándorlóknak az integrációja, amelyben egyébként nincsen számukra szervezett, uniós szinten rendelkezésre álló integrációs program, annál kevésbé támaszkodnak a jóléti rendszerekre.

A kivándorló munkavállalók leggyakrabban a legjobb munkavállalói korban vannak, a betöltött állásokhoz képest túlképzettek, amely például rávilágít a diplomák, képzettségek elismertetésének, összehasonlíthatóságának problémájára. A szakszervezetek jelentős szerepet vállalhatnak Fóti Klára szerint a munkahelyi körülmények javításában valamint abban, hogy a munkavállalók ne legyenek kiszolgáltatva ebben az élethelyzetben.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Így változik a munkavállalási engedélyek kiadása Magyarországon 2024-ben

A 2024-es év fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nem csak új... Teljes cikk

10 perc után tudják, ha valakinek mentális problémája van - hol lesz a határa a virtuális asszisztensek képességeinek?

Sok számadat látott már napvilágot arról, hogy a munkaerőpiac különböző szegmenseiben hány ember munkáját tudja majd helyettesíteni a... Teljes cikk

Több száz IT szakembert keres dubaji központjába az Emirates

Az Emirates több mint 200 tapasztalt IT szakembert hív a közel-keleti metropoliszba dolgozni, köztük Magyarországról is. Teljes cikk