A tapasztaltabb vezetők jobban képzik magukat

Vajon a magyar menedzserek milyen formában szokták vezetéssel kapcsolatos ismereteiket, tudásukat aktualizálni, bővíteni? Milyen gyakran végeznek önképző tevékenységet? Mi motiválja őket ebben? Milyen tényezők hatnak serkentőleg önképzési tevékenységükre? Ezek a fő kérdések motiválták a KPMG-BME Akadémia kutatását, melynek keretében 317 magyar vezetőt kérdeztek meg tapasztalatairól.

- A magyar vezetők több időt és energiát is fordíthatnának az önképzésre. Minden ötödik nevezhető csak rendszeres vezetési szakkönyv olvasónak. Leginkább rövid tartalmak érdeklik őket: internetes és nyomtatott sajtóban megjelent cikkek. Az új média által kínált interaktívabb tanulási formákkal kevesen élnek. Pedig a munkahely sem segít mindenkinek: a vezetők csupán felét tréningezik, és még negyedét sem coacholják - emelt ki néhány eredményt a kutatásból Cservenyák Tamás, a Tudatos vezetés blog szerzője, coach és tréner.

Hozzátette: az is sokat jelent a fejlődésükben, hogy vezetési problémáikat, dilemmáikat személyesen megbeszélik a közelállókkal: vezető kollégákkal, beosztottakkal, családtagokkal, illetve némileg kisebb gyakorisággal, a főnökükkel.

Mint Pusztai Csaba, a CEU Környezettudományi Tanszékének doktorjelöltje elmondta, találtak olyan csoportokat, akikre valamivel jellemzőbb az önképzés. Ilyenek például a kisvállalkozásoknál és a magyar cégeknél dolgozó menedzserek, a felsőbb szintű vezetők, azok, akik munkájuk során rendszeresen oktatnak, tanítanak, valamint azok is, akik az utóbbi egy évben, illetve jelenleg iskolarendszerű képzésben vesznek részt.

A felmérés rámutat, hogy az önképzésben belső okok motiválják a magyar szakembereket, akik úgy vélik, ezáltal bővül vezetői eszköztáruk, magabiztosabbak lesznek, jobban tudják kezelni az embereket. Olyan külső tényezők, mint a vezetői teljesítmény mérése, értékelése, nem igazán serkenti az önképzést. A vezetői fejlődést pedig a megkérdezettetek egyáltalán nem tartják a karrierépítés és előrelépés feltételének. A válaszokból kitűnik az is, hogy a felső szintű, valamint tapasztaltabb vezetők általában aktívabbak az önképzésben.

- Bár a kutató kollégákat meglepte, számomra megerősítés volt, hogy a tapasztaltabb vezetők aktívabbak a hagyományos tartalmak olvasása terén. A kollégák azt gondolták volna, hogy a frissen pozícióba került vezetőket inkább ösztönzi a saját kezdeményezésű tanulásra az, hogy minél jobban helytállhassanak új munkakörükben - egészítette ki Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke, ügyvezető igazgatója.

A szakmai előmenetelre aspiráló középvezetők számára mindenképpen megfontolandó az intenzívebb önképzés - olvasható a felmérésben. A kutatást végzők szerint a vállalatok számára fejlesztendő területnek számít a vezetői teljesítménnyel kapcsolatos visszajelzés, mégpedig minél kisebb szervezetről van szó, annál hangsúlyosabban.

Mivel a megkérdezettek a könnyen elérhető, kisebb egységekben befogadható tartalmakat részesítik előnyben, előrelépést jelenthet a cégeknek, ha az ezek iránti igényt megpróbálják részben vállalaton belül kiszolgálni - ajánlják a kutatás vezénylő szakemberek. Az intranetes vezetői fórumok, belső blogok nyújtotta lehetőségekre is felhívják a figyelmet: ezeken keresztül releváns, a saját vállalati valósághoz kötőtő párbeszédet indíthatnak, elősegítve ezzel a tudásmegosztást, a közös gondolkodást.