A versenytilalmi megállapodások jogi háttere és menete

Munkaviszony után, versenytilalmi megállapodás nélkül: Amennyiben a munkaviszony véget ért, a (volt) munkavállaló továbbra sem adhat át titkokat, információkat senkinek. Pl. nem adhat át ügyféllistákat, írásos vagy elektronikus dokumentumokat, védett technológiai információkat, nem keltheti volt munkáltatója rossz hírét.

A védendő és tilalmas információk és titkok körét a Ptk. és a Btk. jól szabályozottan nevesíti. A mellékelt „Titoktartási nyilatkozatot” minden kollégával aláíratjuk, ez azonban csak egy plusz lelki ráhatás, ha a kollégák nem írják alá, attól még ugyan úgy vonatkoznak rá a szabályok, a felsorolás csupán a jogszabályokat ismerteti meg a munkavállalóval. Magával vihet azonban tapasztalatot, nem védett eljárásrendet, ismeretségeket, kapcsolatokat.

Nem viheti el az összegyűjtött névjegykártyákat, de a Facebook ismerőseit igen. Nem vihet el pl. technológiai leírást, mondjuk egy program dokumentációját, de elviheti a fejében a program működési elvét, és a dokumentációt elkészítheti újra, máshol létrehozhat valami hasonlót, de nem hozhatja létre ugyan azt.

A versenytilalmi megállapodásról általában

A versenytilalmi megállapodást az Mt. szabályozza. Célja: a munkavállalót munkaviszonya megszűnése után a volt munkáltatója - gazdasági érdekeinek védelme érdekében- elhelyezkedésében korlátozza.

Alapelvek

1. a korlátozás a munkáltató gazdasági érdekeivel legyen arányos (pl. a takarítónőre ne vonatkozzék)

2. a korlátozás a munkavállaló számára ne legyen aránytalanul sérelmes (pl. ne tiltsuk el 10 évre a bárhol való elhelyezkedéstől)

A versenytilalmi megállapodásról részletesen

Mint a neve is mutatja, ez egy megállapodás, azaz a két fél (munkaadó és munkavállaló) egybehangzó akaratnyilatkozata. A versenytilalmi megállapodás megkötése lehet a munkaviszony létesítésének feltétele, de nem lehet feltétele egy már meglévő és változatlan munkaviszony fenntartásának.

„Csak akkor kötünk munkaszerződést, ha aláírod a versenytilalmit”

„Csak akkor léptetünk elő, ha aláírod”

„Ha nem írod alá, ki vagy rúgva”.

A versenytilalmi megállapodást az Mt. 228. §-a szabályozza. A versenytilalmi megállapodás lényege, hogy annak alapján a munkaadó a munkaviszony megszűnésekor pénzt fizet a munkavállalónak, aki ezért az abban foglalat ideig köteles tartózkodni a megállapodásban leírt cégnél vagy munkakörben való újbóli elhelyezkedéstől. Amennyiben e kötelezettségét a volt munkavállaló megszegi, alaphelyzetben a versenytilalmi megállapodásban rögzített és megkapott összeg kétszeresét köteles a munkáltatójának megfizetni.

A versenytilalmi megállapodásban foglalt korlátozás nem lehet aránytalan, és nem lehetetleníti el a munkavállalót.

„Nem dolgozhatsz értékesítőként!”

„Nem dolgozhatsz Magyarországon!”

„Nem dolgozhatsz iskolaszövetkezetnek értékesítőként!”

A korlátozás mértéke

A versenytilalmi megállapodásban a munkavállaló elhelyezkedését maximum 2 évig lehet korlátozni.

A versenytilalmi megállapodás ára

A munkáltató a versenytilalmi megállapodásért cserébe ellenértéket köteles fizetni. A korlátozás mértékének és az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a munkavállaló képzettségét és gyakorlatát.
A törvényben megszabott minimum a korlátozással érintett időtartamra eső alapbér 1/3-a.

Tehát:
 1 év korlátozás esetén 4 havi
 2 év korlátozás esetén 8 havi alapbér
Ennél kevesebb összeg nem fizethető.

A versenytilalmi megállapodás ellenértékét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben kell a munkavállaló számára kifizetni.
Rossz megoldások, melyekre bírósági ítéletek tucatjai vannak

Havonta a bér egy bizonyos részét, vagy valamilyen juttatást (kajajegyet) ilyen jogcímen adja a munkaadó.

A korlátozás nem arányos a díjazással.

A korlátozás túlzó.

A versenytilalmi megállapodás praktikus menete

1. A munkaviszony létesítésekor feltételül szabjuk, vagy közben felajánljuk a versenytilalmi megállapodás megkötését.
2. Megkötjük a versenytilalmi megállapodást.
3. A munkaviszony végén a munkavállalónak kifizetjük a megállapodásban rögzített mértékkel és az aktuális munkabérével számított összeget.
4. Ha a munkavállaló megszegi, akkor felszólítjuk, hogy a megkapott összeg kétszeresét fizesse be, az esetlegesen ezen felül okozott kárt térítse meg.

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
euJOBS