Aki kérdez: Hegedűs László

A magyar felsőoktatás mennyire felkészült a globális munkaerő-piaci kihívásokra?

Először is köszönöm Zsoltnak a kérdést, hiszen a felsőoktatási centrumokkal való együttműködés a BlackRock számára kulcsfontosságú az utánpótlás kinevelése szempontjából. Valamint ez az a téma, ami mindig visszaköszön az AmCham munkamegbeszéléseken is, függetlenül attól, hogy honnan indultunk. A téma komplexitása miatt viszont nagyon nehéz általános választ adni a kérdésre egy rövid cikk keretei között, hiszen több száz oldalt lehetne teleírni csak azokkal a vitás kérdésekkel, amik az év első felében felmerültek.

Melyek azok a globális munkaerő-piaci kihívások, amelyek következményeivel szembe kell néznünk?

• Technológiai fejlődés - Új készségeket, munkaszervezést igényel, teljesen új munkakörök jönnek létre, amelyek nem léteztek korábban, ami hatalmas kihívás (vagy éppen lehetőség - attól függ, honnan nézzük) az emberi munkaerő számára, ahogy a mesterséges intelligencia, a robotizáció, a folyamatok automatizációja is.
  
• A munka és a cégek globalizációja - Földrajzi szempontból változik a gyártás, a disztribúció, az értékláncok helye, amelyek meghatározzák a munkakörökről szóló döntéseket, ami a helyi szakképzett munkaerő renedelkezésre állásától is függ.
  
• Változó foglalkoztatási formák - csökken a teljes állású alkalmazottak száma, keletkeznek viszont új, a hatékonyságot javító pozíciók, a távmunkában dolgozó munkaerő alkalmazása is jellemző lesz. A működés globalzálódik és decentralizálódik. Két jelentős trendről beszélhetünk: 1, bizonyos munkakörök jelentős csökkenése az automatizáció következtében, 2, jelentős növekedés új termékek, szolgáltatások terén, amelyek az új technológiáknak köszönhetők.
  
• Szocioökonómiai változások, mint a középosztályok felemelkedése a feltörekvő gazdaságokban, és a demográfiai szerkezet változása: az idősödő társadalom következtében megjelenő új szolgáltatások és termékek iránt megjelenő igények.
  

A legtöbb munkakör ellátásához szükséges készségek már változóban vannak, vagy hamarosan változni fognak, amihez szükség lesz a munkaerő újra- és továbbképzésére. Elemzőkészség, kritikai gondolkodás, innovációskészség, gyors alkalmazkodás és információfeldolgozás, tanulás, ügyfél- és szolgáltatásközpontúság, elkötelezettség a részvényesek iránt és a közösségi készségek létfontosságúvá váltak a legtöbb pozícióban.

A magyar felsőoktatás rendszere független és kormányzati szakértők szerint is megújulásra, újragondolásra szorul. Például a felsőoktatásba érkező hallgatók szempontjából (ami a középiskolai oktatás reformját is szükségessé teszi), ugyanis az elmúlt tíz évben folyamatosan csökken a felsőoktatásban résztvevő diákok száma; a legtehetségesebb végzős középsikolások pedig jobbára a külföldi továbbtanulást választják; a tanárok túlterheltek, és nagyon sok adminisztratív feladat hárul rájuk; a kutatási lehetőségek -ami a legtehetségesebbek megtartásának záloga - nagyon korlátozottak (bár el kell ismernünk, hogy vannak etekintetben kivételes intézmények); a lemorzsolódók száma is elég magas, így a befejezett BSc és MSc diplomák száma is csökkenést mutat.

Ha a tanulmányok tartalmát nézzük, vagyis a mit és a hogyant, hasonló képet kapunk. Az anyagi lehetőségek korlátozott volta miatt az egyetemek idejétmúlt technológiákat használnak, és nem tudnak lépést tartani a gyorsan fejlődő technikával, így a képességeik is korlátozottak ebben a tekintetben. A felsőoktatási intézmények többségében frontális oktatást alkalmaznak, melynek jelentős része elméleti tudomány, és jóval kevésbé hagy helyet az egyéni vagy csoportos munkának, ami segítené az alkalmazkodási és együttműködési készség kialakulását, a kritikai gondolkodást, az innovációs készségek fejlődését, amire pedig nagy igény lenne a munkaadók részéről. Ráadásul az átadott tudás gyakran szintén elavult, számonkérése pedig nem hatékony.

Ugyanakkor látszik fény az alagút végén, hiszen egyrészt a felelős kormányzati szervek felismerték a helyzetet, és megalkották saját fejlesztési terveiket 2014-ben, amit frissítettek 2016-ban, valamint ugyanebben az évben egy működési tervezetet is készítettek. Ezekbe a tervekbe beépítették azokat a kulcstényezőket, amelyek a vállalati szektorral tartott egyeztetéseken előkerültek, ahogy a kereskedelmi kamara ajánlásait is figyelembe vették. Amit mi - nagy nemzetközi vállalatok - tenni tudunk a változás érdekében az az, hogy tovább mélyítjük és szélesítjük az együttműködést a felsőoktatási intézményekkel, kormányzati szervekkel, hogy tisztában legyenek a piac igényeivel, valamint támogathatjuk és segíthetjük őket tudásunkkal, szakértelmümkkel a változás folyamatában.

Mi a BlackRocknál ezt az utat járjuk, ugyanis nemrég írtunk alá stratégiai együttműködést olyan egyetemekkel, mint a Corvinus, a CEU, és elkötelezetten hiszünk abban, hogy ezek az együttműködések nem csak számunkra jelentenek kölcsönös előnyt, hanem a diákoknak és a magyar gazdaságnak is. Ezekkel a kezdeményezésekkel egyetemben elkezdtük viszacsábítani a magyar munkavállalókat külföldről azzal, hogy kihívásokat biztosító feladatokat és pozíciókat ajánlunk nekik, amelyek bárhol lehetnének a globális munkaerőpiacon.

A kérdésem Szabó Zsuzsannához, a Transferwise HR vezetőjéhez:

Milyen kezdeményezéseket / jó gyakorlatokat lát a hazai FinTech vállaltok között a sokszínű technológiai jelöltek vállalathoz csábítása területén? A Transferwise milyen lépéseket tesz ezen a téren?