Szerző: Gál István
Megjelent: 1 hónapja

Alapbéremelés dilemmái

A 2022-es év ismét nem szokványos, van itt minden kérem, visszatérő COVID, inflációrobbanás, többszöri béremelés, háborús helyzet, energiaválság. A bizonytalan lett az új biztos és ezekben a csapkodó hullámokban kellene munkavállalót megtartani és közben valahogy túlélni. Az év szava szerintem az ár-bér spirál lesz, annyiszor mondjuk ki és írjuk le, merthogy a cégek kénytelenek bért emelni, ha nem akarnak a csata elején elbukni. A béremelés alatt alapbéremelést értünk, és ami az egyik oldalon zene a füleknek a másik oldalon komoly fejtörést jelent. Lássuk miért!

images

Az alapbér a munkaszerződés egyik fő eleme, a munkakör mellett ez az a dolog, amely nélkül a munkaszerződés nem jöhet létre. Tekintettel arra, hogy a szerződés fő tartalmi eleméről van szó, ez az elem csak a két fő közös akaratával módosítható, a módosítás irányától függetlenül. Az alapbér módosítása tehát szükségszerűen szerződésmódosítást jelent, így írásba is kell foglalni. Béremelésnél előfordul, hogy a munkaszerződés módosítása helyett, egy tájékoztatót ad a munkáltató, ami egy szürkezónás megoldás, de tekintettel, hogy a megemelt bért a munkavállaló felveszi, a közös akarat pedig kinyilvánítható ráutaló magatartással is, így egy elfogadható megoldás. Csökkentésnél alighanem nem lenne ez ilyen sima ügy, így az egyik ok adott, amiért az alapbér emelése vállalati oldalon komolyabb megfontolást igényel: gyakorlatilag nem nagyon van belőle visszaút. 

Melyik munkavállaló az aki, önszántból aláír egy bércsökkentésről szóló megállapodást (leszámítva az így-úgy kikényszerített eseteket)? Nem hinném, hogy sokan lennének és a magyar munkajog nem ismeri és alkalmazza a német munkajogban használt änderungskündigung (a munkaszerződés módosításának visszautasítása a munkaviszony megszűnését jelenti) intézményét.

A másik ok, az, hogy az alapbér növelésével a vállalt kockázat exponenciálisan növekszik, ugyanis szinte minden egyéb jogviszonyból eredő követelés az alapbéren nyugszik.

Az alapbér megemelése hatással van a 

- fizetendő pótlékokra (Mt. 139.§ (2) – A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére, 

- a rendkívüli munkaidő ellenértékére (hiszen ott is pótlék kerül az érintett időre) 

- az állásidőre 

- a távolléti díjra (Mt. 148. § (1) ) 

Továbbá befolyásolja a versenytilalmi megállapodás minimálisan adható összegét ( Mt. 228.§)

A távolléti díj emelkedése emeli a

- a felmentés idejére járó költségeket

- a végkielégítés összegét, sőt

- a betegszabadságra jutó díjazást.

A fentiek növelik az adó és járulékalapokat, így párhuzamosan az adóterheink is növekedni fognak.

Az alapbér emelése tehát azt is jelenti a munkáltató számára, hogy ha a tevékenységével fel kell hagyni (végleg, vagy átmenetileg) azt egy béremelést követően magasabb költségek mellett tudja megtenni. Ha csak szünetelteti a tevékenységét, akkor az állásidő lesz drágább, ha leépítésre kényszerül, akkor pedig a végkielégítések, felmentési időre fizetendő díj összege. 

Jelen piaci helyzetben - amikor nem tudjuk mekkora és milyen hosszú recesszió vár ránk - a kérdés az, hogy vállalhatunk-e ilyen hosszútávú, szinte visszavonhatatlan elköteleződést (kockázatot), ha igen akkor milyen mértékben. 

Azt kell tehát megsaccolni, hogy mi az a béremelési szint, ami mellett még a cég életben marad, és a munkavállalók még nem állnak odébb. A munkavállalóknak pedig azt kell mérlegelni a béremelési igény megfogalmazásakor, hogy mi az a határ, ami felett már közép- és hosszútávon a saját munkahelyének létét teszik kockára. 

Ezt a kockázatot igyeksznek elkerülni, csökkenteni azok a sajtóban felbukkanó egyszeri kifizetések, támogatások, amelyekkel sorban rukkoltak elő a munkáltatók a rezsi és infláció boomra reagálva. A bér nem emelkedik, így az idei év intervenciói nincsenek feltétlen és közvetlen hatással a jövő évi HR büdzsére, és nem kell feltétlenül hozzányúlni a juttatási rendszerekhez, kollektív szerződésekhez. Hogy jönnek ezek ide?

Úgy, hogy az előbb felsorolt emelkedő tételek csak az Mt. adta elemek, a cégeknek lehetnek olyan belső szabályzat alapján adott juttatásai, amelyek szintén alapbérhez kötöttek. Ilyen a jubileumi kifizetés, amit rendszerint a havi bérhez kötnek, bónusz vagy egyéb ösztönző bérelemek (jelenléti bónusz, mozgóbér), pénztári hozzájárulások, stb.

Az ilyen és ehhez hasonló egyszeri támogatás-jellegű juttatásoknak az a nagy előnye, hogy adató, a szabályrendszerét magunk találjuk ki, és az összegét is magunk határozzuk meg.

Nyitókép: Peter Stanic képe a Pixabay-en.

  • 2023.01.12Zoom Nyílt Nap - Fenntarthatósági Alapismeretek Képzés Zoom tájékoztató a 2023. február 03-án induló Fenntarthatósági Alapismeretek Képzésről. A csatlakozáshoz szükséges Zoom-linket regisztrációt követően küldjük. Reigsztráció emailben a [email protected] címen. (Hornyai Marietta client partner). Részletek Jegyek
  • 2023.02.15Hoshin Kanri képzés A Hoshin Kanri, amely a minőségi termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében a változásmenedzsment projektek lebontásával segíti elő az egész vállalatra kiterjedő stratégiai tervezést, ezáltal megvalósítja a munkafolyamatok racionális napi menedzsment rendszerének hosszú távú kialakítását a szervezetnél. A Hoshin Kanri módszer megismerése és a stratégiai célok lebontása, célmegállapodások megkötése, erőforrás és projekttervek, akció meghatározása a célok elérése érdekében. Részletek Jegyek
  • 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni. Részletek Jegyek
  • 2023.03.03HR Basic HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni! Részletek Jegyek
További cikkek
Hogy lehet a változó világban szervezeti kultúraváltó programot megvalósítani egy termelő vállalatnál? - válaszol Drahos Henriett, a Busch-Hungária HR vezetője

HR Szubjektív rovatunkban Drahos Henriett, a Busch-Hungária HR vezetője kérdez, miután válaszolt Major Hédi, a Leadec Kft. HR igazgatója kérdésére:... Teljes cikk

Elszáll-e a munkanélküliség Magyarországon?

Nagyjából mindenki azt próbálja találgatni, hogy a várható recesszió milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és egymásnak ellentmondó hírek... Teljes cikk

Visszatérés a munkahelyre - post vacation blues

A post vacation blues akár egy menő indie banda neve, vagy slágerlistás számának címe is lehetne, de nem az! Hanem a hosszabb szabadságról a... Teljes cikk