Állásinterjú írásvizsgálattal: csak ha a munkakör indokolja

A grafológia, vagyis az íráselemzés az ember személyiségének kézírásából való megismerésével foglalkozik. Ahogyan nincs két azonos ujjlenyomat, úgy nincs két egyforma írás sem. Kézírásunk egyéni módon jellemez bennünket, a hozzáértők elemzése alapján.

Az alkalmasság feltételei bizonyos esetben egyértelműek és könnyen ellenőrizhetők: ilyen például a végzettség, a nyelvtudás. Egyre gyakoribb ugyanakkor olyan követelmények megfogalmazása, melyek mérése különleges szaktudást feltételez. A vezetői készségek, a döntéshozatali képesség, a kommunikációs vagy a problémamegoldó készség adott beosztásokban nagyon fontos lehet, azt viszont, hogy a jelölt mennyire van ezek birtokában, nem könnyű a felvételi beszélgetésen meghatározni. Ilyenkor fordul a munkáltató szakemberhez, elsősorban pszichológushoz, illetve grafológushoz.

Akkor lehet grafológiát alkalmazni, ha a munkakör indokolja
Az Adatvédelmi Biztos Irodájától kapott tájékoztatás szerint - ha néhány egyszerű szabályt betartanak - az ilyen jellegű vizsgálatok nem aggályosak. Grafológiai vizsgálatra azonban csak akkor kerülhet sor, ha az a kérdéses munkakör szempontjából lényeges. Nem lehet általában átfogó grafológiai vizsgálatnak alávetni minden leendő munkavállalót, csak azokat, akiknek a munkaköre indokolja ezt a fajta vizsgálatot. Vagyis meg kell határozni a követelményeket, és erre kell irányítani a vizsgálatokat. Másik fontos kitétel, hogy a vizsgálat nem sérthet személyiségi jogokat, nem hozhatja az érintettet kiszolgáltatott, megalázó helyzetbe.

A kézírás bizonyító ereje az élet minden területén nagyobb, mint az élőszóé. Az utóbbi letagadható, az előbbi nem. Következésképpen az írásban utánozhatatlanul önmagát adja az ember, az aláírásában pedig szinte dióhéjban tükröződik a személyisége. Érthető tehát, hogy miért került a gazdasági, vállalati, üzleti életben is előtérbe az íráselemzés. Világszerte egyetemi tanszékeken, tudományos intézetekben foglalkoznak grafológiai kutatásokkal, könyvtárakat töltenek meg a művek, amelyek e szerteágazó témakörben születtek.

Ha felkészületlen a tanácsadó, a vizsgálat jogellenes is lehet
A grafológia, a kézírásból történő személyiségkép meghatározásának tudománya a pszichodiagnosztika, vagyis az alkalmazott pszichológia területéhez tartozik. Elengedhetetlen a felkészült, megfelelő végzettséggel, szakértelemmel rendelkező íráselemzők kiválasztása, akik a vizsgálatokat úgy végzik el, hogy azok valóban hitelesek legyenek. E követelményt az adatvédelmi szakember azért hangsúlyozza, mert előfordulhat, hogy a felkészületlen tanácsadó nem megfelelően értékel, így a következtetései is nagyobb valószínűséggel lesznek tévesek. Ezáltal a vizsgálat nem csak jogellenessé válik, de hibás, a jelentkezőre nézve könnyen káros eredményekkel is járhat.

Az íráselemzés során fontos tulajdonságokra, beállítódásokra derül fény. Például, hogy a kérdéses személynek milyen a munkához való viszonya, kreativitása, érettsége, alkalmazkodó képessége, előzékenysége, figyelmessége vagy éppen híján van e tulajdonságoknak. Szükség lehet a jelentkező tárgyalóképességének, diplomáciai érzékének, szívósságának és még más - az adott munkakörben igényelt - tulajdonságainak megbecsülésére, amihez a kézírás elemzése jó támpontot ad. Ám az írás bizonyos idegrendszeri zavarokról, túlzott alkoholfogyasztásról, drogfüggőségről is árulkodhat.

Az állásra jelentkezőt megfelelően tájékoztatni kell a grafológiai vizsgálatról
Az Üzleti Grafológia Nemzetközi Szervezete - az IABG - szigorú szakmai, etikai kódexet ír elő a grafológusok számára a személyiségjogok betartása, a magánélet tiszteletben tartása, a szigorúan bizalmas szabályok megtartása céljából. Magyarországon az adatvédelmi biztos előírja, hogy az állásra jelentkezőt a grafológiai vizsgálatról megfelelően tájékoztatni kell. Közölni kell vele a vizsgálat célját, kérésére ismertetni kell az alkalmazott módszereket - úgy, hogy az a vizsgálat eredményességét ne veszélyeztesse. Mindezek mellett nem lehet megtagadni az érintettől a vizsgálat eredményének közlését. Sőt, joga van ahhoz is, hogy a vizsgálat megállapításait előbb ismerhesse meg, mint a munkáltató, aki csak az ő hozzájárulásával kaphatja meg az eredményt. Természetesen, ha ezt megtagadja - mert a vizsgálat számára hátrányos eredménnyel zárult -, számolnia kell az esetleges következményekkel. Amennyiben az alkalmassági vizsgálat eredményének közléséhez nem járul hozzá, a munkáltató a munkaviszony létesítésétől eltekinthet.

Az Adatvédelmi Biztos Irodájának tájékoztatása szerint a fenti elvek és szabályok betartása azért is lényeges, mert a vizsgálat megállapításai akár jogvitához is vezethetnek. A munkavállaló perben is megkérdőjelezheti, hogy az alkalmazásáról döntő vizsgálat valóban hiteles-e. Amennyiben a munkáltató a hitelességet nem tudja bizonyítani, hátrányos jogkövetkezményekkel számolhat.