Állásokba kerülhet, ha nem egyezik meg a kormány a munkaadókkal

A PwC Magyarország által rendelkezésünkre bocsátott összeállításából forintra pontosan kiderül, mekkora terhet jelent a vállalkozásoknak a béremelés. Vagyis hány forinttal fizetnek többet 2017-ben maguk és adott esetben alkalmazottaik után a legsérülékenyebbek, a minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztató kis- és középvállalatok, illetve az egyéni vállalkozók.

A munkáltatók azt állítják, 6 százalékos munkáltatói járulékteher-csökkentés mellett tudják támogatni 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelést, mert így válik kigazdálkodhatóvá a vállalkozások számára. A kormány ajánlata jelenleg 4 vagy 5 százalék. Tehát a drasztikus költségnövekedés a kkv-knál és az egyéni vállalkozóknál állások megszűnéséhez vezethet, illetve a szürke- és a feketegazdaságba tolhatja azokat a munkaadók álláspontja szerint.

A minimálbér esetében 16 289 forinttal nő a cégek költsége 2016-hoz képest egy alkalmazott havi fizetése esetében.

A garantált minimálbér céges költsége havi 34 993 forinttal emelkedik.

A minimálbéren foglalkoztató egyéni vállalkozóknak 3 177 forinttal kell többet fizetniük havonta.

Majdnem tízezer forintot (9594) fizetnek rá azok az egyéni vállalkozók, akik garantált minimálbéren foglalkoztatnak.

Forrás: PwC Magyarország/Honyek Péter
Huzavona: 4, 5, vagy 6?

A korábban ajánlott 4 helyett várhatóan 5 százalékpontos 2017-es munkáltatói járulékcsökkentési javaslatot fogalmaz meg a kormány a munkaadóknak, és nem enged a minimálbér-emelésből. Ha a munkaadói oldal nem hajlandó az egyezségre, a felajánlott 5 százalékos mérséklés helyett - a kormány eredeti javaslata szerint - 4 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó. Ahhoz, hogy a járulékenyhítés januárban életbe léphessen, a kérdésnek legkésőbb kedden el kell dőlnie - tudta meg a Magyar Idők a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő tárgyalási napja előtt.

Ennek hátterében az áll, hogy Varga Mihály azt mondta az M1 aktuális csatornán, hogy a keddi tárgyalások előtt megfontolandó a Liga Szakszervezetek javaslata, hogy 2017-ben 5 százalék ponttal csökkentsék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban újabb egy százalékpontos mérséklés valósuljon meg. Ez egyfajta kompromisszum lehet a kormány és a munkáltatók álláspontja között, miután a munkaadók nem fogadták el a kormányzat javaslatcsomagját - írja az MTI.

Ebben valóban benne van a kompromisszum lehetősége, de elég kicsi rá az esély. Ugyanis nehéz összefésülni a munkaadók kiinduló javaslatával, ami az volt, hogy három év alatt 10 százalékkal csökkentenék a munkáltatói járulékot.

Ez 2017-ben 5 százalékkal lenne kevesebb, ami megegyezik a kormány legutóbbi ismert ajánlatával, a differencia azonban elég nagy a rákövetkező két év vonatkozásában: 2018-19-ben a munkaadók 2,5-2,5 százalékkal csökkentenének. Tehát 2018-ra 7,5 százalékkal számoltak, és mint látjuk, Varga Mihály a Liga javaslatára hivatkozva csupán 6 százalék mérsékelne. A másfél százalékpontos különbség 135 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek (a munkáltatói járulék 1 százalékpontos csökkentése 90 milliárd forint mínusz), amire biztosan nemet fog mondani a kormány.

A munkáltatói oldal pedig azért sem fogadhatja el még a 2017-es 5 százalékos csökkentést sem, mert a kormány kőbe véste a 15, illetve 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelést, elutasítva a munkáltatók 5-5 százalékkal alacsonyabb bérnövekedési javaslatát.

Varga Mihály 2017-re vonatkozó 5 százalékos csökkentési javaslata kevés lesz a munkaadóknak, ami abból is látszik, hogy legutóbb azt vetették fel, hogy a múlt héten váratlanul bedobott társaságiadó-csökkentés helyett, ami egységesen 9 százalékos kulcsot vezetne be, inkább a munkáltatói járulékterheket mérsékelnék 6 százalékkal. És ennek támogatása fejében elfogadják 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelést.

Ez utolsó ajánlatnak tűnik, a kormánynak azonban ez a megoldás nem felel meg. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy mivel 1 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés nettó 90 milliárd forint költségvetési bevételkiesést jelent, a munkáltatói javaslat 180 milliárdos mínuszt okoz a társadalombiztosítás kasszájában, amire a kormány nem lát lehetőséget.

Tehát a járulékcsökkentés terén rugalmasnak mutatkozó kormány nem enged a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéből. Erre azért sem mutatkozhat esély kedden, mert Varga Mihály valószínűleg nem hátrálhat vissza a bér kérdésében onnan, ameddig Orbán Viktor kérésére elment. A miniszterelnök arra kérte nemzetgazdasági miniszterét, hogy addig menjen el a béremelésben, ameddig a munkaadók elbírják azt.

Úgy látszik, hiába mondják a munkáltatók: túl messzire ment a kormány, ezt már nem bírják. Orbán azt is jelezte ugyanakkor, hogy elég mozgásteret kapott a gazdasági miniszter a megegyezéshez.

Ha a munkaadói érdekképviselet kedden nem fogadja el az új ajánlatot, akkor a kormány maga dönthet egyoldalúan.