Állásokba kerülhet, ha nem egyezik meg a kormány a munkaadókkal
Nem enged a béremelésből a kormány, és a munkáltatók számára elfogadható járulékcsökkentésre sem hajlandó. Vagyis a felek eddig nem tudnak úgy megegyezni, hogy ne növekedjenek aránytalanul magasan a munkaadók terhei - ezt tükrözik a munkáltatók javaslatai. A PwC Magyarország összeállításából forintra pontosan kiderül, mekkora terhet jelent a vállalkozásoknak a béremelés.
A munkáltatók azt állítják, 6 százalékos munkáltatói járulékteher-csökkentés mellett tudják támogatni 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelést, mert így válik kigazdálkodhatóvá a vállalkozások számára. A kormány ajánlata jelenleg 4 vagy 5 százalék. Tehát a drasztikus költségnövekedés a kkv-knál és az egyéni vállalkozóknál állások megszűnéséhez vezethet, illetve a szürke- és a feketegazdaságba tolhatja azokat a munkaadók álláspontja szerint.
A minimálbér esetében 16 289 forinttal nő a cégek költsége 2016-hoz képest egy alkalmazott havi fizetése esetében.

A garantált minimálbér céges költsége havi 34 993 forinttal emelkedik.

A minimálbéren foglalkoztató egyéni vállalkozóknak 3 177 forinttal kell többet fizetniük havonta.

Majdnem tízezer forintot (9594) fizetnek rá azok az egyéni vállalkozók, akik garantált minimálbéren foglalkoztatnak.

Huzavona: 4, 5, vagy 6?
A korábban ajánlott 4 helyett várhatóan 5 százalékpontos 2017-es munkáltatói járulékcsökkentési javaslatot fogalmaz meg a kormány a munkaadóknak, és nem enged a minimálbér-emelésből. Ha a munkaadói oldal nem hajlandó az egyezségre, a felajánlott 5 százalékos mérséklés helyett - a kormány eredeti javaslata szerint - 4 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó. Ahhoz, hogy a járulékenyhítés januárban életbe léphessen, a kérdésnek legkésőbb kedden el kell dőlnie - tudta meg a Magyar Idők a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő tárgyalási napja előtt.
Ennek hátterében az áll, hogy Varga Mihály azt mondta az M1 aktuális csatornán, hogy a keddi tárgyalások előtt megfontolandó a Liga Szakszervezetek javaslata, hogy 2017-ben 5 százalék ponttal csökkentsék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban újabb egy százalékpontos mérséklés valósuljon meg. Ez egyfajta kompromisszum lehet a kormány és a munkáltatók álláspontja között, miután a munkaadók nem fogadták el a kormányzat javaslatcsomagját - írja az MTI.
Ebben valóban benne van a kompromisszum lehetősége, de elég kicsi rá az esély. Ugyanis nehéz összefésülni a munkaadók kiinduló javaslatával, ami az volt, hogy három év alatt 10 százalékkal csökkentenék a munkáltatói járulékot.
Ez 2017-ben 5 százalékkal lenne kevesebb, ami megegyezik a kormány legutóbbi ismert ajánlatával, a differencia azonban elég nagy a rákövetkező két év vonatkozásában: 2018-19-ben a munkaadók 2,5-2,5 százalékkal csökkentenének. Tehát 2018-ra 7,5 százalékkal számoltak, és mint látjuk, Varga Mihály a Liga javaslatára hivatkozva csupán 6 százalék mérsékelne. A másfél százalékpontos különbség 135 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek (a munkáltatói járulék 1 százalékpontos csökkentése 90 milliárd forint mínusz), amire biztosan nemet fog mondani a kormány.
A munkáltatói oldal pedig azért sem fogadhatja el még a 2017-es 5 százalékos csökkentést sem, mert a kormány kőbe véste a 15, illetve 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelést, elutasítva a munkáltatók 5-5 százalékkal alacsonyabb bérnövekedési javaslatát.
Varga Mihály 2017-re vonatkozó 5 százalékos csökkentési javaslata kevés lesz a munkaadóknak, ami abból is látszik, hogy legutóbb azt vetették fel, hogy a múlt héten váratlanul bedobott társaságiadó-csökkentés helyett, ami egységesen 9 százalékos kulcsot vezetne be, inkább a munkáltatói járulékterheket mérsékelnék 6 százalékkal. És ennek támogatása fejében elfogadják 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelést.
Ez utolsó ajánlatnak tűnik, a kormánynak azonban ez a megoldás nem felel meg. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy mivel 1 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés nettó 90 milliárd forint költségvetési bevételkiesést jelent, a munkáltatói javaslat 180 milliárdos mínuszt okoz a társadalombiztosítás kasszájában, amire a kormány nem lát lehetőséget.
Tehát a járulékcsökkentés terén rugalmasnak mutatkozó kormány nem enged a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéből. Erre azért sem mutatkozhat esély kedden, mert Varga Mihály valószínűleg nem hátrálhat vissza a bér kérdésében onnan, ameddig Orbán Viktor kérésére elment. A miniszterelnök arra kérte nemzetgazdasági miniszterét, hogy addig menjen el a béremelésben, ameddig a munkaadók elbírják azt.
Úgy látszik, hiába mondják a munkáltatók: túl messzire ment a kormány, ezt már nem bírják. Orbán azt is jelezte ugyanakkor, hogy elég mozgásteret kapott a gazdasági miniszter a megegyezéshez.
Ha a munkaadói érdekképviselet kedden nem fogadja el az új ajánlatot, akkor a kormány maga dönthet egyoldalúan.
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Hiába a gazdasági bizonytalanság, a bérek emelkedése töretlen: már három magyarországi ágazatban is egymillió forint felett van a bruttó... Teljes cikk
A kkv-k egyik legkritikusabb területe a pénzügyi-számviteli nyilvántartás – és mégis, a cégek többsége egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ha... Teljes cikk
A munkabér kifizetésének szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt.) és kapcsolódó jogszabályok pontosan meghatározzák, mégis gyakran merülnek fel... Teljes cikk
- Megújul a magyar MI-stratégia – az adatgazdaságtól a humanoid robotokig 2 hete
- Lehetséges visszavonni előre kiadott szabadságot táppénz miatt? 2 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Bán Zoltán, MOL Magyarország 2 hete
- Trükközés a tanári fizetésekkel? – a szakszervezet szerint erről nem volt szó 3 hete
- Asztalosvizsgát tett Varga Judit volt igazságügyi miniszter 3 hete
- Ekkortól pályázhatnak a minimálbér-emelés miatti kompenzációra a vállalkozások 3 hete
- Új vezérigazgató a Roche Magyarország gyógyszeripari divíziójánál 1 hónapja
- Orbán Viktor: Magyarország jövője nem csupán a pártokon, hanem elsősorban a teljesítményen múlik 1 hónapja
- Szinte másik világ: hol keresnek a legjobban és legrosszabbul a magyarok? 2 hónapja
- Változhat a minimálbér-emelés? Itt a kormány válasza 2 hónapja
- Ő kapta az Év Menedzsere Díjat 2 hónapja