Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 3 éve

Az a fura, ha apa nem marad otthon "szülési szabadságon"

Svédországban már arra a férfira néznek „ferde szemmel”, aki nem veszi ki a neki járó gyermeknevelési szabadságot. Magyarországon ettől még igen messze járunk, mert bár már itthon is van öt nap apasági szabadság a gyermek születése után, a szülők ritkán osztják meg a gyedet, gyest. Ebben leggyakrabban anyagi indokok játszanak közre, pedig a nők munkaerő-piaci helyzetét, az esélyegyenlőséget nagyban segítené, ha a gyermekek születése utáni terhek, akár a szülési szabadság is megoszlana a szülők között. Ehhez azonban az anyagiakon túl a szemléletmódnak is változnia kell, amely furán tekint azokra a férfiakra - legyen szó kollégákról vagy játszótéri kapcsolatokról -, akik hosszabb távon otthon maradnak a gyerekeikkel.

Magyarország így még messze van attól, hogy minden sarkon kisgyermeküket hordozó, vagy totyogóikkal sétáló - Svédországban „latte pappas”-nak nevezett - apukákkal fussunk össze hétköznap a parkban, játszótéren vagy játszócsoportban. De azért vannak üdítő kivételek. Egy korábbi cikkünkben szerepelt Varga Richárd, aki feleségével együtt a Morgan Stanley-nél dolgozik, és közösen úgy döntöttek, hogy miután az anya otthon tölt kilenc hónapot a gyermekükkel, utána az apa megy gyermekgondozási szabadságra négy hónapra. A munkáltató támogatta ezt a szándékukat.

Így az apa is ott tudott lenni a gyermek fejlődésének fontos mérföldköveinél, megtapasztalhatta az élményt, amit a gyerekkel való folyamatos együttlét, vele való foglalkozás, gondozás jelent, ennek minden szépségével és nehézségével. Varga Richárd szerint a kollégái értékelték, amit tesz, különösen a női munkatársak. Kívülről is alapvetően pozitív visszajelzéseket kapott, bár a bölcsődei beszoktatásnál érték csodálkozó pillantások. Ő eredetileg azt gondolta, hogy rengeteg alkalma lesz tanulni a gyerek mellett otthon, de beismerte, hogy erre egyáltalán nem volt ideje. Mint mondta megtapasztalta, hogy mennyire igénybe vevő és stresszes az otthon maradó szülő feladata. Az anyukának sem volt könnyű az elején, hiszen tartott tőle, hogy sérül a kapocs, amelyet a babájával kialakított, de nem így történt, és karrierje sem tört meg a kevesebb, mint egy éves otthontartózkodás miatt. Varga Richárd szerint fontos a folyamatos és nyitott kommunikáció a munkahellyel, részvétel a családi rendezvényeken, hogy aki otthon marad a gyerekkel az ne tűnjön el hónapokra, esetleg évekre a munkáltató látóköréből.

Latte pappas

Svédországban már 1974-ben bevezették a megosztott szülési szabadság lehetőségét. Mára annyira elterjedt lett ennek igénybevétele az apák részéről, hogy időnként több férfit, mint nőt lehet látni a parkokban, játszócsoportokban gyerekeikkel. Svédországban a szabályozás szerint a szülőknek 480 nap (16 hónap) gyermekgondozási szabadság jár, melynek szinte teljes ideje alatt fizetésük 80%-át kapják (390 napig). A 16 hónapnak legalább egy részét (minimum 3 hónapot) kötelezően igénybe kell vennie az apáknak, amit egészen a gyerek 8 éves koráig megtehetnek. Egyébként sem muszáj a szabadságot egyszerre kivenni, a 480 napot el is lehet osztani időben is, de a szülők akár egy időben is kivehetik. Így a legtöbb apa számára inkább az a kérdés, hogy milyen hosszú legyen az idő, amit munkahelyüktől távol töltenek. Többnyire 3-9 hónapot maradnak otthon.

De Svédország még ennél is tovább akar menni, a kormányzó szociáldemokrata koalíció felvetette, hogy az apáknak kötelező legyen a gyermeknevelési szabadság felét kivenni, vagyis a gyereknevelés felelőssége egyenlő arányban nyugodjon a szülőkön.

Hogy ne VAGY-lagos legyen a kérdés


Az Európai Parlament is azon dolgozik, hogy egyensúlyba kerüljön a munka és a magánélet, ne kelljen a szülőknek gyermekvállalás VAGY karrier döntést hozniuk. Ennek érdekében az EP képviselők a foglalkoztatási bizottságban olyan új normák kezdeményezéséről egyeztettek többek között,

  • amely legalább 10 nap apasági szabadságot biztosítana közvetlenül a gyermek születése után,

  • illetve 4 hónapos kötelezően igénybe veendő egyéni szabadságot az apáknak, amelyet a gyerek 10 éves koráig vehetnének igénybe, írja az Euronews.
Erre az időszakra a nettó munkabér legalább 78%-át, apasági szabadság esetén pedig 80%-át kellene kifizetni a munkavállaló számára. Emellett támogatnák a rugalmasabb munkavégzést, például a távmunkát, ezzel is könnyítve a munka és magánélet összehangolását. Részletes egyeztetések a kezdeményezésről várhatóan ősszel kezdődnek majd.

Magyarországon elméletileg a gyermek bármelyik szülője igénybe veheti a gyedet illetve a gyest a gyermek három éves koráig, a csedet (korábbi tgyást) ellenben csak az anya kaphatja az első hat hónapban. Ha ebben az időszakban az apa marad otthon a gyerekkel, akkor csak gyedet kaphat. (A vérszerinti apa a csecsemőgondozási díjra csak akkor jogosult, ha az anya egészségügyi okból nem él egy háztartásban a megszületett gyerekkel.) A gyed a szülő korábbi keresetének 70%-a, de van maximuma: nem lehet több, mint a minimálbér kétszeresének 70%-a. A gyed összegét a szülést megelőző két évben szerzett jövedelem alapján számítják. A legmagasabb elérhető összeg 2018-ban 193 200 forint. A gyed a csecsemőgondozási díj (csed) lejárta után igényelhető, és a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A gyes összege pedig, ami a harmadik évre vagy alanyi jogon (ha a szülőnek nincs munkaviszonya, tehát nem tud igénybe venni csedet, gyedet) mindhárom év alatt igénybe vehető, mindössze havi 28 500 forint, egyenlő az öregségi nyugdíjminimum összegével. Így bár Magyarországon a szabályozás nagyon bőkezűen bánik a szülési szabadsággal, ha valakinek csak a gyes a jövedelme, abból nem igazán lehet megélni.

Illetve a munkaerő-piaci viszonyok miatt is egyre nagyobb rizikó a teljes három évet (vagy több gyerek esetén még hosszabb időt) egy személynek igénybe venni, a munka világából való hosszú kimaradás miatt. Így az esélyegyenlőséget, a nők munkaerő-piaci helyzetét is javítaná, ha ezt az időszakot a szülők megosztanák.

Korábbi cikkünkben körbejártuk a gyermekgondozási szabadság lehetőségeit a világ körül.
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.10W°RK RE/CONNECTION Másfél év alatt jóval többet változott a munka világa, mint az elmúlt három évtizedben. Milyen igények és elképzelések formálják az új kereteket? Milyen adaptációs elvárásokat támasztanak az új generációk? Hogyan lehet hasznosabbá, élvezetesebbé, értékesebbé tenni a munkát? Gyűjtsd be a válaszokat az év legjobban várt menedzsmentkonferenciáján, a W°RK-ön! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Tudatosan kellett megteremtenem a feltételeket a kikapcsolódáshoz

„A munkánkban sok évtizeden keresztül maratont futunk, de ezt nem lehet folyamatos sprinteléssel tenni.” Vagyis feltöltődésre, eltávolodásra... Teljes cikk

A rövidebb, fenntartható szabadságokban hiszek - Dr. Béres Eszter, Mercedes-Benz Hungária

Nem a nagy elvonulásokban, hanem a fenntartható több, rövidebb kikapcsolódásban és a work-life balance-ban hisz. “Stressz mindig van és lesz, ezt nem... Teljes cikk

A dolgozó érték - a vezető felelőssége, hogy ne csak szlogen legyen

Egy szervezet legfontosabb értéke az ember – különösen a járványhelyzet fennállása óta egyre többet hallani ezt az állítást, amely meglepő... Teljes cikk