A Humanaugmented TikTok videójának fontos megállapításai: 

• A mesterséges intelligencia már most képes bizonyos szintű programozási vagy szövegalkotási feladatokat automatizálni, így ezek a területek kiemelten érintettek.

A technológiai hatás más szakmákban még nem olyan jelentős - például fizikai munkák vagy humán szolgáltatások esetében, de ez idővel változhat.

• A technológiai szektorban tapasztalt súlyos veszteségek szintén a világjárvány idején történt túlzott munkaerő-felvétel következményei.

Más szóval: nem (csak) az AI vagy gazdasági válság miatt vannak problémák a tech szektorban, hanem azért is, mert a cégek túloptimistán méretezték fel a jövőjüket a járvány idején.

• A programozói állások 29%-ában szerepet kap a mesterséges intelligencia, szemben az általános 1,3%-kal

- tehát a programozás egyike azoknak a területeknek, ahol a mesterséges intelligencia hatása már most is rendkívül erős és növekvő tendenciát mutat, míg más szektorok még „lemaradnak” vagy később kerülnek az AI hatókörébe.

A Microsoft jelenlegi vezérigazgatója, Satya Nadella beszélgetett Mark Zuckerberggel (a Meta - korábban Facebook alapítója) egy fontos iparági rendezvényen.

• A Microsoft vezér elmondta: a cégnél mostanra a programkódok akár 30%-át mesterséges intelligencia írja.

A 30% nagyon magas arány, ami azt jelenti, hogy az AI nemcsak segédeszköz, hanem már aktív szereplő a fejlesztési folyamatban. Ez az adat jól mutatja, milyen gyorsan integrálódik az AI a munka világába, különösen a technológiai szektorban – és azt is jelzi, hogy a programozói munka természete átalakulóban van: egyre több feladatot végeznek félig vagy teljesen automatizált rendszerek.

• Az adminisztratív munkák 60%-a automatizálható lehet 2030-ra.

Ez jelentős átalakulást vetít előre az adminisztrációs szektorban, például irodai asszisztensek, recepciósok, ügyintézők munkakörében. 

Ethan Mollick kutató és író szerint:

• az AI-t nem versenytársként, hanem kollégaként, társintelligenciaként kellene felfogni, akivel együtt dolgozunk, nem pedig akit ki kell váltani vagy legyőzni.

Ezzel egyfajta szemléletváltást javasol: az AI nem az emberi munkaerő helyettesítője, hanem egy új típusú „digitális kolléga”, amely erősíti az emberi képességeket.

A dolgozók háromnegyede szerint a munkája egy része automatizálható lenne

A McKinsey 2024-es szerint 2030-ra a jelenlegi európai munkaórák mintegy 27 százalékát automatizálhatják, amit a mesterséges intelligencia térnyerése még inkább felgyorsíthat. A riport szerint a munkaórák nagyjából 20 százaléka még mesterséges intelligencia nélkül is automatizálható lenne. Egy kutatás alapján ráadásul a munkavállalók maguk is úgy vélik, hogy munkájuk háromnegyede átadható lenne egy számítógépnek.

Zakrzewski Anita, a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing- és értékesítési vezetője segít megérteni, mit jelenthet az automatizáció egy hétköznapi irodában: Ha a mindennapi irodai feladatokról van szó, az automatizáció olyan problémákra jelenthet megoldást, mint az ismétlődő, gyakran feltett kérdések, a feladatmenedzsment, az adminisztráció, vagy a különböző osztályok tevékenységének összehangolása.

A gyakran ismétlődő kérdések terén például egy belső tudástár kialakítása mentesítheti hosszú távon a kollégákat attól, hogy minden munkavállalói kérdésre egyesével válaszoljanak. Ha a válasz megkeresése helyett azonban mégis feltennék a már ismert kérdést a kollégák, egy automatizált rendszer sablon válaszok kiküldésével segítheti a munkafolyamatot. A kérdésekkel, esetleges panaszokkal kapcsolatos státuszváltozásokról pedig e-mail értesítést küldhet a rendszer, ami már tartalmazza az üggyel kapcsolatos összes információt.

A különböző osztályok, területek együttműködése is automatizálható: a gyakran előforduló folyamatokra sablon folyamatok hozhatók létre, amiket a rendszer önállóan kioszt arra a kollégára, akinek éppen feladata van az adott folyamatban. Ha például új kolléga csatlakozik a céghez, az IT osztály csak akkor kap értesítést az új laptop beüzemelésének igényéről, ha a HR adminisztráció már lezajlott.

„Az automatizálás a munkahelyek jövőjét alapvetően formálja majd át, de az, hogy hogyan és mikor történik meg ez a változás, nagymértékben függ a munkahelyi kultúrától, a vállalatok technológiai érettségétől és a munkavállalók alkalmazkodóképességétől is” – tette hozzá Zakrzewski Anita. „A jövő munkahelyeit mindenesetre nem robotkollégákkal kell elképzelnünk. A mesterséges intelligencia és az automatizálás ehelyett arra ad lehetőséget, hogy a munkavállalók a stratégiai döntésekre, a kreatív feladatokra és a csapatmunkát igénylő projektekre fókuszáljanak, miközben az algoritmusok rengeteg időt megspórolva elvégzik a rutinmunkát. Ha kevesebb az unalmas, ismétlődő feladat a cégnél, kevesebb lesz a kiégéssel küzdő munkavállaló, ami a fluktuáció csökkenését is eredményezheti. A munkatársak mindennapjaiban az automatizálás révén előtérbe kerülhet a készségfejlesztés és az értékteremtés, ami nagyobb munkahelyi elégedettséghez vezethet.”

kép: freepik