Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról
A Netflix mindent másként csinált, például nem fogalkozott a megszokásokkal és a cég vállalati kultúráját a szabadságra és a felelősségvállalásra építette. Ezekről a módszerekről ír Az a szabály, hogy nincs szabály - A Netflix és a megújulás kultúrája című könyvében Reed Hastings, a cég társalapítója.
A Netflix 1998-ban DVD-k kölcsönzésével indult, és akár bele is bukhatott volna a technológia eltűnésébe. Ehelyett megújult, és az élre tört. Jelenleg a világ 190 országában van jelen a streeming szolgáltató, amely saját filmeket, sorozatokat is gyárt, és 195 millió előfizetője volt 2020. harmadik negyedévében.
Reed Hastings társalapító nem foglalkozott a megszokásokkal, és mert az árral szemben úszni. Cége vállalati kultúráját a szabadságra és a felelősségvállalásra építette.
Hastings elvei egyszerűek voltak: az emberek fontosabbak, mint a folyamatok, az innováció előrébb való, mint a hatékonyság.
A munkatársakat nem kontrollálni akarta, inkább maga mellé állította őket azzal, hogy minél több mindent megosztott velük. A Netflixnél valóban működik az őszinte visszajelzés kultúrája, nem az a cél, hogy az alkalmazottak a vezetők kedvében járjanak. Jelenleg a szabály az, hogy az megy a vállalati kultúrával szembe, az nem lojális, aki nem osztja meg őszintén a véleményét. A radikális átláthatóság is a cég működésének egyik alapvetése. Ez a megközelítés kezdetben kockázatosnak tűnt, és senki nem tudhatta, hogy valóban eredményre vezet-e. Az idő azonban, úgy tűnik igazolta a módszert.
A cégnél többek között nincsen szabadság- és költség-nyilvántartás, a megfelelő teljesítmény bőkezű javadalmazásban részesül. A munkavállalóknak pedig nincs szüksége jóváhagyásra vezetőiktől minden egyes tevékenységükhöz. Vagyis működik a cégnél a bizalom és a felhatalmazás kultúrája, a felelősség megosztásával együtt. Ugyanakkor a munkavállalóknak azzal is számolniuk kell, hogy nem elég jól dolgozni. Aki nem "sztár" az bizony könnyen lapátra kerülhet a vállalatnál. Egy csapatban egy vagy két átlagos teljesítményű dolgozó ugyanis már rossz hatással van az összműködésre, Hastings szerint.
Reed Hastings társalapító nem foglalkozott a megszokásokkal, és mert az árral szemben úszni. Cége vállalati kultúráját a szabadságra és a felelősségvállalásra építette.
Hastings elvei egyszerűek voltak: az emberek fontosabbak, mint a folyamatok, az innováció előrébb való, mint a hatékonyság.
A munkatársakat nem kontrollálni akarta, inkább maga mellé állította őket azzal, hogy minél több mindent megosztott velük. A Netflixnél valóban működik az őszinte visszajelzés kultúrája, nem az a cél, hogy az alkalmazottak a vezetők kedvében járjanak. Jelenleg a szabály az, hogy az megy a vállalati kultúrával szembe, az nem lojális, aki nem osztja meg őszintén a véleményét. A radikális átláthatóság is a cég működésének egyik alapvetése. Ez a megközelítés kezdetben kockázatosnak tűnt, és senki nem tudhatta, hogy valóban eredményre vezet-e. Az idő azonban, úgy tűnik igazolta a módszert.
A cégnél többek között nincsen szabadság- és költség-nyilvántartás, a megfelelő teljesítmény bőkezű javadalmazásban részesül. A munkavállalóknak pedig nincs szüksége jóváhagyásra vezetőiktől minden egyes tevékenységükhöz. Vagyis működik a cégnél a bizalom és a felhatalmazás kultúrája, a felelősség megosztásával együtt. Ugyanakkor a munkavállalóknak azzal is számolniuk kell, hogy nem elég jól dolgozni. Aki nem "sztár" az bizony könnyen lapátra kerülhet a vállalatnál. Egy csapatban egy vagy két átlagos teljesítményű dolgozó ugyanis már rossz hatással van az összműködésre, Hastings szerint.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról