Vissza az irodába és vissza a múltba - miért kezdenek főnökösködni a vezetők?
A járvány utáni évek rugalmassága leáldozóban van: egyre több cégvezető követeli vissza dolgozóit az irodába, szigorítja a teljesítménymérést és AI-alapú kontrollt vezet be. A munkaerőpiac szűkülése nagyobb teret ad a vezetőknek, de a túlzott kontroll könnyen visszaüthet – romló morállal, csökkenő elkötelezettséggel és tömeges felmondásokkal.
Az elmúlt években sok vállalat a rugalmasságot és a munka–magánélet egyensúlyát hirdette, ma viszont újra a fegyelem és az irodai jelenlét kerül előtérbe. Visszatérnek a kötelező irodai napok, a szigorú teljesítménymutatók és a mesterséges intelligencia által vezérelt hatékonyságmérések.
Alex Bouaziz, a HR-platformot működtető Deel társalapítója szerint ez „nagyon is munkáltatóvezérelt piac”: a cégek most megengedhetik maguknak, hogy szigorítsanak. Ugyanakkor a túlzott kontroll – figyelmeztetnek a szakértők – alááshatja a bizalmat, a morált és hosszabb távon a megtartást is - mutat rá a Business Insider írása.
„Ez az új normális”
Rajesh Namboothiry, a ManpowerGroup alelnöke szerint a legtöbb vezető ma „többet követel” a dolgozóktól – hosszabb munkaidőt, hétvégi beosztást, nagyobb elérhetőséget. A vállalatok úgy érzik, hogy a hatékonyságnövekedés egyirányú utca.
„A vezetők most úgy látják, hogy ez az új normális” – mondta Namboothiry. A szigorítások érthetők, hiszen a munkaerőpiac lehűlt, és kevesebb lehetőség vár a váltani vágyókra. De ez a hozzáállás visszaüthet: az amerikai dolgozói elkötelezettség például több mint tíz éve nem volt ilyen alacsony. Ha pedig a piac ismét élénkül, a túlzottan kontrollált munkavállalók könnyen továbbállhatnak.
A kiszámíthatóság illúziója
Sok vezető azzal indokolja a szigorodást, hogy a gazdasági bizonytalanság és a mesterséges intelligencia térnyerése közepette stabilitásra van szükség.
A munkáltatók egyszerűen próbálnak kiszámíthatóságot teremteni egy kiszámíthatatlan világban – a struktúra és a technológia eszközeivel
– mondta Marlo Lyons, vezetői coach.
Csakhogy ez a fajta kontroll ára magas lehet. Azok az alkalmazottak, akik főnöküket „empátiahiányosnak” érzik, nagyobb arányban számolnak be toxikus munkahelyi légkörről és mentális problémákról – mutat rá a Businessolver kutatása. Az ilyen környezet pedig csökkenti a produktivitást és növeli a hiányzások számát.
A bizalom és a jövőbe fektetés hiánya
A Gartner munkaerőpiaci szakértője, Dion Love szerint a dolgozók hosszú távon nem felejtik el, hogyan bánt velük a cég a nehezebb időkben. Ráadásul sok vállalat épp most mulasztja el, hogy befektessen dolgozói fejlesztésébe – például az AI-használat oktatásába.
Egy friss EY-felmérés szerint a nagyvállalati vezetők mindössze egynegyede tartja prioritásnak a munkavállalók fejlesztését a következő években. Ez veszélyes, mondja Dan Kaplan, a ZRG tanácsadó cég vezetője: ha a dolgozók nem értik, hogyan működik az AI, könnyen ellenségként tekintenek rá – miközben a vezetők maguk lelkesen alkalmazzák.
Kié marad a hatalom?
A helyzet nem mindenki számára reménytelen. A legkeresettebb szakemberek – például a mesterséges intelligencia területén – még mindig válogathatnak az állások között. Matt Martin, a Clockwise CEO-ja szerint az AI-cégekhez áramló pénz új lehetőségeket teremt, így a tehetséges dolgozók egyszerűen otthagyják a túl szigorú főnököket.
Bouaziz hozzátette: a rugalmas, távoli munkát kínáló cégeknél – mint a Deel vagy az Atlassian – most soha nem látott mértékben nő az érdeklődés.
Visszatérés a régi világhoz – vagy új irány?
Sok dolgozó még hisz abban, hogy a pandémia végleg megváltoztatta a munka világát. Jonathan Tobias, egy brooklyni technológiai szakember például hálás, hogy távmunkában dolgozhat, és így mindössze öt perc sétára van a gyerekétől. Ugyanakkor ő is érzi, a rugalmasság korszakának vége közeleg:
A régi irodai világ visszatérhet – főleg a fiatalabb dolgozóknál. Ez megedzheti őket, vagy épp elriaszthatja őket a vállalati kultúrától. De ha a vezetők túl messzire mennek, az könnyen visszafelé sülhet el.
Miért utálják mindenhol a HR-t – és miért nélkülözhetetlen mégis?
- olvassa el korábbi cikkünket!
kép: freepik
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
Az AI-t a leépítések fő okaként emlegetik, most mégis fordulat látszik. Egy friss globális CEO-felmérés szerint 2026-ban nőhet a pályakezdők és... Teljes cikk
Jubileumi évéhez érkezett az Év Projektmenedzsere Díj, amelyet immár 25. alkalommal ítélt oda a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla. Az idei... Teljes cikk
A munkaerőpiacon ma már nemcsak a tapasztalat számít: egyre nagyobb előnyt jelent, ki tud hatékonyan dolgozni AI-eszközökkel. A legtöbb... Teljes cikk
- Tudatos felkészülés a következő lépcsőfokra - tapasztalatok a HBLF X Mentor Programból 5 napja
- Új vezetők a BYD Magyarországnál 1 hete
- Felmérés: a régióban a vezetők többsége potenciális kockázatnak tartja az AI-t 1 hete
- A HR-washing - avagy a kicsírázott babzsákfotel 2 hete
- Külföldi munkaerő Magyarországon: szervezeti tapasztalatok és tanulságok 2 hete
- Így lehet a HR a digitalizáció és az AI nyertese 2 hete
- Hogyan lesz a vállalati kultúra a megtartás egyik legerősebb eszköze? - aki válaszol Plósz Orsolya 3 hete
- Ha az AI felgyorsította a munkát, akkor miért dolgozunk többet? 3 hete
- Melyik EU-s országban a legmagasabb a kultúra területén dolgozók aránya? - grafikon 4 hete
- HR trendek 2026 1 hónapja
- Miért kerüljük a fontos feladatokat és mit lehet tenni ellene? 1 hónapja
Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben