Az emberi tényező

Bár minden szervezet egyedi, megfelelő eljárásokkal fejleszthető, és így az erre fordított pénz a vállalkozás hatékonyságának, versenyképességének növekedése folytán megtérül. A jó szervezet kialakításának tehát hosszútávon kemény Forintokban és Euróban mérhető a hozadéka.

Az egyik legjobb szervezetfejlesztési módszer a Human Element névre hallgató, az Egyesült Államok haditengerészete és a NASA által is használt eljárás, mely már hazánkban is elérhető.

Maga a módszer nem más, mint egy megközelítés, melynek célja javítani az emberek együttműködését, hogy jobban elérhessék a céljaikat, és jobb egyéni, csapat, és szervezeti teljesítményt érjenek el. A Human Element célja a nyitottság és az őszinteség növelése a szervezetekben, ezzel együtt a nem produktív, tehát káros, veszteségeket okozó védekező viselkedések csökkentése a jobb üzleti eredmények elérése érdekében. A különféle viselkedéseket meghatározó okokkal (érzésekkel, énképpel, önbecsüléssel, félelmekkel) foglalkozik, és ezáltal segít a szervezeteknek megszüntetni a romboló, kapcsolatokat aláásó és motivációcsökkentő torzításokat. Az eredménye alapvető első körben egy jobb, kellemesebb szervezet, hosszabb távon pedig az ez által elért versenyképesség-növekedés, az üzleti siker.

A Human Element célja az egyéni és a csapatpotenciál maximalizálása:

a társas és érzelmi intelligencia javításával,

 társas problémák megoldásával,

 csapatépítéssel, az együttműködés javításával

 szervezeti kultúra javításával,

 a munkavégzés felgyorsításával,

 kapcsolatok javításával,

 az egyéni és a társas eredményesség javításával

 ...ezek segítségével a vállalati profit növelésével.

Módszereivel hosszútávon javítható:

az eredményesség

 az elvégzett munka minősége,

 a biztonság,

 az innováció,

 a problémamegoldás

 az együttműködés.

A szervezet versenyképességét fenyegető problémákra számos „betegségtünet” hívhatja fel a vezetők figyelmét. Ilyenek lehetnek pl. a:

félresiklott értekezletek,

 felületes döntéshozás, és az ebből eredő folyamatos tűzoltás,

 passzív-agresszivitás,

 nehéz beszélgetések elkerülése, a problémák szőnyeg alá söprése, így halmozódása,

 szándékos alulteljesítés,

 területi harcok,

 pletykálás,

 hibáztatás.

Cégvezetőként elsődleges kérdés lehet, „jó, de hol térül ez meg?” A szervezet fejlesztésére általában, mint valamilyen elvont luxus-szolgáltatásra, felesleges pénzkidobásra gondolnak a vállaltvezetők, azonban egy megfelelő módon megalapozott és lefolytatott, tudatos szervezetfejlesztés nagyon is kézzelfogható eredményekkel kecsegtet:

 Csökkenő működési költségek

 Gyorsabb végrehajtás

 Nagyobb kreativitás és innováció

 Jobb problémamegoldás

 Simábban működő rendszerek

 A fentiekből következően nagyobb profit

Csökkenthető a fluktuáció, a döntésekkel szembeni ellenállás, és a társas problémák, melyek oly gyakran akadályozzák a hatékony munkavégzést. Azonban – mint minden szervezetfejlesztési módszernél, így a Human Elemetnél is – figyelembe kell venni, hogy egyetlen szervezetben sem lehet „parancsszóra” változást elérni, nem lehet a vezetői irodából kiadni az utasítást, hogy „változzatok!”. A legfelső vezetőnek minden esetben a változás élén kell járnia, neki kell a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben megváltoznia, és a változást neki kell „sugároznia” a szervezet alsóbb rétegei felé. Egy olyan vezető, aki saját maga nem változik, nem változtat a vezetési módszerein, elvárásain, aki felkészületlen, nem várhatja el senkitől a változást, és nem lesz képes kikényszeríteni sem a megváltozott normákat: a nem fejlődő, nem változó, a szervezettel nem foglalkozó vezető által „megrendelt” szervezetfejlesztés nem lesz hatékony, és a szervezet fejlesztése helyett inkább káros hatásokat fog elérni. A problémák felszínre hozatala után, ha minden marad a régiben, a szervezetben csak a frusztráció növekszik, és a fejlesztésre elköltött pénz valóban csak felesleges pénzkidobássá válik.

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
EU-Jobs Kft.