Biztos, hogy semmi sem biztos? - 5 lépés a változás alapú kultúráért

A történet folytatása talán a legtöbbünknek ismerős, a beszélgetés résztvevői egymást túllicitálva mesélik „rémtörténeteiket”. Valljuk be, azt is tudjuk, hogy mindennek mi az eredménye, hatása. Rosszkedv, lehangoltság, az eredmények és a hatékonyság rohamosan csökken, ami igazán nem meglepő, hiszen a szereplők lassan úgy érzik, mintha egy nyomasztó, fekete-fehér film szereplői volnának.

Változik a változás?

Talán érthető mindez, hiszen hosszú idő után változott meg maga a változás. Sok éven, évtizeden át volt jellemző a munkánkra, hogy egy változást követően volt időnk azt feldolgozni, hozzászokni, végigszánkázni a teljes változási görbén az ellenálláson, tagadáson, elutasításon át megérkezzünk a reményvesztettség állapotáig és a fordulópontig, hogy aztán újult erővel kezdjük keresni a megfelelő új módszereket, fogadjuk el a megváltozott helyzetet és azonosuljunk az új módszerekkel, folyamatokkal.

Végül pedig a teljes folyamatot követően, kissé megfáradtan, de az eredményekre büszkén használjuk az új módszereket, folyamatokat immár alkalmazkodva a változáshoz.

De mi a helyzet most?

A változásokon alapuló kultúra jellemzője, hogy a használt módszerek és folyamatok gyorsan változnak és az egyes állomásokon hatékony módszerek, folyamatok nem feltétlenül épülnek egymásra, sokszor „lóugrásszerűen” váltakoznak.

Ebben a világban nem a megoldások és a módszerek írnak le egy lineáris utat, hanem az elvárt eredmény, a célok. Az ezekhez a célokhoz vezető út azonban a legtöbb esetben nem lineáris hanem gyorsan és esetenként kiszámíthatatlanul változó.

Ez pedig nem teszi lehetővé, hogy a változási görbe stációin töltsük el az időnket. Gyors, eredményes alkalmazkodást kíván meg tőlünk a helyzet! De mi lesz az érzelmi reakcióinkkal? Mi lesz a félelmekkel? Ráadásként gyakran olyan szaporán követik egymást a változások, hogy ha sikerült a gyors alkalmazkodás, akkor sincs időnk rá, hogy kicsit megpihenve, feltöltődve élvezzük a változás eredményeként megújított módszert, folyamatot, mert máris a sarkunkban a következő változás.

Akkor hogyan tovább?

1. Ne felejtsd el, Te döntesz!

A döntést mindig mi magunk hozzuk meg, ettől függ, hogyan viszonyulunk az adott helyzethez. A megszokások mentén dolgozni, az újításokat mérlegelés nélkül elutasítani, a változások miatt panaszkodni a könnyebb út. Nem tartogat kockázatos helyzeteket, nem mi hozzuk az innovatív ötleteket, amelyeket a kritikus szemlélők nagyítóval vizsgálnak, tesztelnek. Nem mi keressük, hogy: „hogyan igen?” egyszerűen csak elmagyarázzuk „miért nem”. Nem mi alkotjuk meg a villanylámpát, helyette az olajmécsesek mellett érvelünk.

Sem vezetőként, sem munkatársként nincs egyszerű dolgunk, amikor ezen a hozzáálláson változtatni kezdünk. De ezen a hozzáálláson változtatni lehet! Mi lesz az eredménye?

Alkotó, újító szervezeti kultúra, amelyben a változás érték és nem átok.

2. Légy kíváncsi arra, aki a változást hozza!

Általános jelenség, hogy a változást hozó személyre úgy tekintünk, mintha Freddie Krueger és Darth Vader közös gyereke lenne személyesen, maga a megtestesült gonosz. Ezért hát az alap viszonyulásunk is az elzárkózás, elutasítás, az ellenállás lesz. És ha az illető által hozott megoldás ellen kötelezzük el magunkat, akkor valóban sokat tehetünk annak bukásáért.

Mit tehetünk?

Nem kell elővennünk a „kincstári optimizmust”. Bőven elegendő, ha egyszerűen csak semlegesek maradunk és időt adunk annak, hogy megértsük az alaphelyzetet, az elképzelést, a kezdeményezett változást. Időt adunk, amelyben még nem akarunk dönteni, nem akarunk sem az adott megoldás ellen, sem mellette érvelni.

Ebben az időszakban nincs helye a „de hát én csak jót akarok…”, az „én mellette lennék, ha ez valóban működő megoldás volna, de ez sajnos nem biztonságos…” kezdetű gondolatoknak sem.

Idő, figyelem, semleges hozzáállás lesz a kulcs!

3. Ismerd meg a változó változást!

Ideje, hogy megismerd a változás alapú kultúrát, hiszen ez vesz körül. Azt várni, hogy ez vállalati környezetben „hátha mégsem lesz így” afféle remény, mintha csak minden nap abba vetné a hitét valaki, hogy hátha nem megy le a nap, majd szomorúan bosszankodna minden egyes estén, hogy mégis.

Fogadjuk el, amin nem tudunk változtatni, ismerjük meg a változás minden jellemzőjét és keressük meg a jó oldalát.

4. Válaszd ki a saját első lépésed!

Már jó úton jársz! Hiszen elkezdtél változtatni a hozzáállásodon, megismerted a változás alapú kultúrát és jellemzőit és megfigyelted más miként indít változást.

Éppen itt az ideje, hogy döntést hozz, mi lesz az első változás, amelyet Te generálsz! Válassz, Te melyik ajtón mész be?

5. Emlékezz rá: Nem egy nagy, sok kicsi!

A valós, minőségi változást a munkádban, az életedben sosem egyetlen hatalmas változás hozza, hanem az előzetes stratégia mentén, következetesen átgondolt és végrehajtott döntések hosszú hosszú sorozata a hétköznapi „apró” helyzetekben.

Ez a néhány egyszerű elv segít abban, hogy megteremtsük azt a szervezeti kultúrát, amely a múlt visszakövetelése helyett a jövő közös formázásához vezet. Ahol senki sem érzi úgy, hogy hajdani lámpagyújtogatóként bánatosan nézegeti a villanylámpákat a körúton és fogalma sincs miként lehetne ennek az ’új világnak’ hasznos tagja.

Nagy AndreaNagy Andrea
A Parrish & Crawler International szakmai igazgatója
A Personal Hungary Szervezetfejlesztési képzésfejlesztési szakértője







a Personal Hungary HR Blogja