Így zárják a 2020-as évet a HR vezetők (3.) - Magyar Miklós, VELUX
“Azok a cégek kerülnek versenyelőnybe 2021-ben, amelyek a covid alatt bevezetett rugalmas megoldásaikat, vezetői módszereiket beépítik a normál működésbe” - mondja Magyar Miklós, akit ősszel neveztek ki a VELUX közép- és kelet-európai régió értékesítési és marketing szervezetének regionális HR igazgatójának.
Mit tart HR vezetőként az év legnagyobb eredményének szervezetén belül?
2020 őszén elindult a VELUX Közép- és Kelet-Európai Értékesítési és Marketing regionális központjának kialakítása. Ez HR oldalról egy rendkívül összetett, izgalmas és kihívásokkal teli feladat, amely a tervezéstől a megvalósításig számtalan operatív és stratégiai kihívással járt és jár azóta is. Ezek között is elsődleges a folyamatos változásmenedzsment, a kommunikáció támogatása és a vezetőkkel való szoros együttműködés. A toborzás mellett nagy hangsúlyt kap a szervezetspecifikus HR megoldások testre szabása, bevezetése is, például kompenzációs rendszerek, ösztönzők kialakítása, a regionális HR folyamatok fejlesztése, de akár olyan napi feladatok közös megoldása is, mint az iroda beosztás kialakítása. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a kezdetektől részt vehetek ebben és támogathatom egy ilyen jelentős regionális központ kialakítását.
Mi volt a legnagyobb kihívás az Ön számára?
Azt hiszem a legtöbb HR-es idén a COVID-ot említené válaszként erre a kérdésre - én is. A COVID gyakorlatilag minden szervezetet olyan újszerű kihívás elé állított, amelyre nagyon kevesen voltak felkészülve és amelyre nem lehetett egységes, mindenhol hasonlóan alkalmazható választ adni. HR szempontból a kihívás jellege is szokatlan volt, így folyamatos és gyors tanulásra, alkalmazkodásra volt szükség - mindezt egy gyorsan változó szabályozó környezetben, ahol a megoldásokat szinte azonnal kellett nyújtani.
Nagyon sok cikket lehetett olvasni a home office által támasztott kihívásokról. Hadd emeljem azonban ki azt, hogy a COVID azokban a munkakörökben - például gyártásban -, ahol az otthoni munkavégzés nem, vagy korlátozottan megoldható, még talán ennél is nagyobb kihívásokat rejtett a HR-esek számára. A munkatársak biztonságának, egészségének védelme mellett az üzletfolytonosság biztosítása kettős feladatot jelentett, és HR szempontból egy folyamatos változásmenedzsment kihívást is.
Mi az, amit idén megtanult, miben változott leginkább a HR-en belül a szemléletmódja?
A kihívások ellenére úgy vélem, hogy az idei év helyzetbe hozta a HR-t abban a tekintetben is, hogy krízishelyzetben bizonyítson. Függetlenül attól, hogy stratégiai, vagy operatív szinten van jelen a HR egy cégnél, most lehetőség volt arra, hogy az üzleti folyamatokat közvetlenül befolyásoló támogatást tudjunk nyújtani, legyen szó a működés biztosításáról, a kollegák egészségének védelméről, a munkavégzés felgyorsult digitalizációjáról, a virtuális vezetői kompetenciák fejlesztéséről, vagy akár a vállalati kultúra online térbe való „áthelyezéséről”. Én azt tapasztaltam, hogy a szervezeti értékeket felerősítette a koronavírus okozta válsághelyzet és így éles helyzetben vizsgázott sok vállalat kultúrája - legyen szó bizalomról, felhatalmazásról, vagy motivációról. A vezetők támogatása, coachingja viszont minden korábbinál hangsúlyosabban megjelent a HR csapatok feladatai között.
Emellett azt gondolom, hogy új értelmet nyert a VUCA és az agilitás is. Bár sokat beszéltünk a VUCA világról eddig is, idén ténylegesen átéltük, hogy mit jelent egy ilyen környezetben helytállni, folyamatosan alkalmazkodni és egyúttal a munkatársakat, vezetőket is segíteni ebben. Az agilitás, a változásokhoz és lehetőségekhez való gyors és tudatos alkalmazkodás, a folyamatos egyéni és szervezeti tanulás képessége pedig minden iparágat elért, most már nem tekinthetjük ezt a digitális szektor sajátjának. Úgy gondolom, hogy ebben a HR csapatoknak partnernek, támogatónak és egyúttal változás-vezetőknek is kell lennie, hogy hosszú távon is stratégiai partner szerepet tudjanak betölteni.
Ha 3 szakmai szót kellene említeni 2020-ból, ami új volt vagy gyakran előjött, mi volt az?
Home office, változásmenedzsment, digitalizáció. Ha pedig azokra a cégekre gondolunk, akiknél a távmunka előtérbe került, ott a „le vagy némítva”.
Mit vár 2021-től?
A következő év egyik legizgalmasabb szakmai kihívásának azt tartom, hogy a szervezetek képesek lesznek-e a koronavírus alatt megismert új működési alternatívákat, vezetési módszereket, rugalmas megoldásokat a korábbihoz visszatérő működésükbe is beépíteni. Az új szervezeti kompetenciákat csak „gyakorlással”, tudatos fejlesztéssel lehet a szervezeti kultúra és operatív működés részévé tenni, ami nagy vezetői és HR tudatosságot fog igényelni. Meggyőződésem, hogy azok a szervezetek, amelyek erre képesek lesznek versenyelőnybe kerülhetnek a munkaerőpiacon is.
Számomra pedig a legfontosabb feladatok közül mindenképpen kiemelkedik a VELUX Értékesítési és Marketing regionális központ kialakításának támogatása és az ehhez kapcsolódó változásmenedzsment folyamatok befejezése, illetve a vezetőkkel és munkatársakkal való folyamatos együttműködés.
2020 őszén elindult a VELUX Közép- és Kelet-Európai Értékesítési és Marketing regionális központjának kialakítása. Ez HR oldalról egy rendkívül összetett, izgalmas és kihívásokkal teli feladat, amely a tervezéstől a megvalósításig számtalan operatív és stratégiai kihívással járt és jár azóta is. Ezek között is elsődleges a folyamatos változásmenedzsment, a kommunikáció támogatása és a vezetőkkel való szoros együttműködés. A toborzás mellett nagy hangsúlyt kap a szervezetspecifikus HR megoldások testre szabása, bevezetése is, például kompenzációs rendszerek, ösztönzők kialakítása, a regionális HR folyamatok fejlesztése, de akár olyan napi feladatok közös megoldása is, mint az iroda beosztás kialakítása. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a kezdetektől részt vehetek ebben és támogathatom egy ilyen jelentős regionális központ kialakítását.
Mi volt a legnagyobb kihívás az Ön számára?
Azt hiszem a legtöbb HR-es idén a COVID-ot említené válaszként erre a kérdésre - én is. A COVID gyakorlatilag minden szervezetet olyan újszerű kihívás elé állított, amelyre nagyon kevesen voltak felkészülve és amelyre nem lehetett egységes, mindenhol hasonlóan alkalmazható választ adni. HR szempontból a kihívás jellege is szokatlan volt, így folyamatos és gyors tanulásra, alkalmazkodásra volt szükség - mindezt egy gyorsan változó szabályozó környezetben, ahol a megoldásokat szinte azonnal kellett nyújtani.
Nagyon sok cikket lehetett olvasni a home office által támasztott kihívásokról. Hadd emeljem azonban ki azt, hogy a COVID azokban a munkakörökben - például gyártásban -, ahol az otthoni munkavégzés nem, vagy korlátozottan megoldható, még talán ennél is nagyobb kihívásokat rejtett a HR-esek számára. A munkatársak biztonságának, egészségének védelme mellett az üzletfolytonosság biztosítása kettős feladatot jelentett, és HR szempontból egy folyamatos változásmenedzsment kihívást is.
Mi az, amit idén megtanult, miben változott leginkább a HR-en belül a szemléletmódja?
A kihívások ellenére úgy vélem, hogy az idei év helyzetbe hozta a HR-t abban a tekintetben is, hogy krízishelyzetben bizonyítson. Függetlenül attól, hogy stratégiai, vagy operatív szinten van jelen a HR egy cégnél, most lehetőség volt arra, hogy az üzleti folyamatokat közvetlenül befolyásoló támogatást tudjunk nyújtani, legyen szó a működés biztosításáról, a kollegák egészségének védelméről, a munkavégzés felgyorsult digitalizációjáról, a virtuális vezetői kompetenciák fejlesztéséről, vagy akár a vállalati kultúra online térbe való „áthelyezéséről”. Én azt tapasztaltam, hogy a szervezeti értékeket felerősítette a koronavírus okozta válsághelyzet és így éles helyzetben vizsgázott sok vállalat kultúrája - legyen szó bizalomról, felhatalmazásról, vagy motivációról. A vezetők támogatása, coachingja viszont minden korábbinál hangsúlyosabban megjelent a HR csapatok feladatai között.
Emellett azt gondolom, hogy új értelmet nyert a VUCA és az agilitás is. Bár sokat beszéltünk a VUCA világról eddig is, idén ténylegesen átéltük, hogy mit jelent egy ilyen környezetben helytállni, folyamatosan alkalmazkodni és egyúttal a munkatársakat, vezetőket is segíteni ebben. Az agilitás, a változásokhoz és lehetőségekhez való gyors és tudatos alkalmazkodás, a folyamatos egyéni és szervezeti tanulás képessége pedig minden iparágat elért, most már nem tekinthetjük ezt a digitális szektor sajátjának. Úgy gondolom, hogy ebben a HR csapatoknak partnernek, támogatónak és egyúttal változás-vezetőknek is kell lennie, hogy hosszú távon is stratégiai partner szerepet tudjanak betölteni.
Ha 3 szakmai szót kellene említeni 2020-ból, ami új volt vagy gyakran előjött, mi volt az?
Home office, változásmenedzsment, digitalizáció. Ha pedig azokra a cégekre gondolunk, akiknél a távmunka előtérbe került, ott a „le vagy némítva”.
Mit vár 2021-től?
A következő év egyik legizgalmasabb szakmai kihívásának azt tartom, hogy a szervezetek képesek lesznek-e a koronavírus alatt megismert új működési alternatívákat, vezetési módszereket, rugalmas megoldásokat a korábbihoz visszatérő működésükbe is beépíteni. Az új szervezeti kompetenciákat csak „gyakorlással”, tudatos fejlesztéssel lehet a szervezeti kultúra és operatív működés részévé tenni, ami nagy vezetői és HR tudatosságot fog igényelni. Meggyőződésem, hogy azok a szervezetek, amelyek erre képesek lesznek versenyelőnybe kerülhetnek a munkaerőpiacon is.
Számomra pedig a legfontosabb feladatok közül mindenképpen kiemelkedik a VELUX Értékesítési és Marketing regionális központ kialakításának támogatása és az ehhez kapcsolódó változásmenedzsment folyamatok befejezése, illetve a vezetőkkel és munkatársakkal való folyamatos együttműködés.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról