Cafeteria rendszer - Gyakorlati tapasztalatok

A cafeteria rendszer egy olyan juttatási rendszer, amely lehetőséget biztosít a munkavállalóknak különböző juttatások és előnyök kiválasztására a munkáltató által biztosított keretek között. A gyakorlati tapasztalatok nagyban változhatnak a vállalattól, a munkavállalói igényektől és az alkalmazott cafeteria rendszertípustól függően.

Az alábbiakban néhány gyakori tapasztalat és előny foglalható össze:

1. Rugalmas lehetőségek: A cafeteria rendszer rugalmasságot biztosít a munkavállalóknak a juttatások kiválasztásában, így mindenki kiválaszthatja a számára legfontosabb előnyöket. Ez lehet például étkezési hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatások, sport vagy kultúra támogatása.

2. Munkavállalói elégedettség: A cafeteria rendszer növelheti a munkavállalói elégedettséget, mivel lehetőséget ad a személyre szabott juttatásokra, amelyek az egyéni igényeknek és élethelyzeteknek megfelelnek.

3. Adózási előnyök: Egyes juttatások adózási előnyökkel járhatnak mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Az ilyen típusú juttatási rendszerek segíthetnek optimalizálni az adóterheket mindkét fél számára.

4. Munkáltatói versenyképesség: A cafeteria rendszer bevezetése növelheti a munkáltató versenyképességét a munkaerőpiacon, mivel vonzóbbá teheti a vállalatot a tehetséges munkaerő számára.

5. Adminisztrációs kihívások: A cafeteria rendszer bevezetése és működtetése adminisztrációs kihívásokat jelenthet a vállalatnak, különösen akkor, ha a kiválasztott juttatásokat és előnyöket rendszeresen módosítani kell.

6. Kommunikációs fontosság: A sikerhez kulcsfontosságú a megfelelő kommunikáció a munkavállalók felé, hogy megértsék és kihasználják a rendszer által kínált lehetőségeket.

A cafeteria rendszer működtetése egy embernek nagy megterhelést jelentő feladat a szerteágazó feladatok miatt. Érdemes elgondolkodni azon, hogy kiszervezzék a munkát, mert így nem kell ehhez új munkaerőt felvenni.

A cafeteriát azért érdemes működtetni, mert mind a munkáltató és munkavállaló számára számos előnnyel jár. A munkavállalónak többletjuttatást jelent és motivációs hatása is van, másrészt a munkáltatónak is jövedelmezőbb az alkalmazása.

- kialakításra került a szervezet kompenzációs politikája, s azon belül meghatározásra és elfogadottá kerültek a juttatási formák
- a felsővezetés elkötelezett a változásban
- elegendő idő áll rendelkezésünkre mind az előkészítés/szabályozás, a rendszer adminisztratív bevezetésének, mind a bevezetés kommunikációjának előkészítésre
- kellő erőforrás (emberi erőforrás szakember, kommunikációs szakember, IT támogatottság, adminisztrációs személyzet) áll a rendelkezésünkre.

A rendszer bevezetésénél első lépés az igények felmérése, a stratégia meghatározása és előkészítése. Miután meghatározták a fő irányvonalat, meg kell állapítani a juttatási költségkeretet, hogy milyen elemek közül választhatnak a dolgozók. A következő lépcső a munkavállalók felé a kommunikáció, melyben kiemelik a juttatás előnyeit és ismertetik a felhasználási lehetőségeket. Miután minden megvan, nyilatkoztatni kell a dolgozókat, hogy hozzák meg döntésüket a Cafeteria igénylésükkel kapcsolatban.
A cafeteria rendszer bevezetése után néhány hónappal hatásvizsgálatot kell készíteni, melynek eredményét elemezni kell és ha szükséges, akkor változtatásokat eszközölni.

A cafeteria rendszer típusai általában az adózás alapján különíthetők el. A leggyakoribb típusok a következők:

Adómentes cafeteria
Ezek olyan juttatások, amelyeket a munkáltató adó- és járulékmentesen adhat a munkavállalónak. Ilyenek például:

•  Egészségpénztári hozzájárulás: a munkáltató évente legfeljebb 450 ezer forintot utalhat a munkavállaló egészségpénztári számlájára, amelyből egészségügyi kiadásokat fedezhet.

•  Lakhatási támogatás: a munkáltató évente legfeljebb 5 millió forintot adhat a munkavállalónak lakásvásárlásra, építésre vagy felújításra.

•  Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás: a munkáltató évente legfeljebb 150 ezer forintot utalhat a munkavállaló önkéntes nyugdíjpénztári számlájára, amelyből nyugdíjas korban jövedelmet kap.

•  Iskolakezdési támogatás: a munkáltató évente legfeljebb 100 ezer forintot adhat a munkavállalónak iskolakezdési célra, ha legalább egy gyermeket nevel.

Az adómentes cafeteria előnye, hogy nem csökkenti a munkavállaló nettó jövedelmét és nem terheli meg a munkáltatót sem. Az adómentes cafeteria hátránya, hogy korlátozott az összege és a felhasználása.

Kedvezményes adózású cafeteria
Ezek olyan juttatások, amelyeket a munkáltató kedvezményes adókulccsal adhat a munkavállalónak. Ilyen például:

•  Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya): ez egy elektronikus kártya, amelynek 2023 januártól 1 alszámlája van.  A SZÉP-kártya után a munkáltató 15 százalék személyi jövedelemadót (szja) és 19,5 százalék járulékot fizet.

A kedvezményes adózású cafeteria előnye, hogy alacsonyabb az adóterhe, mint a bérjövedelemnek. A kedvezményes adózású cafeteria hátránya, hogy még így is jelentős költséget jelent a munkáltatónak és a munkavállalónak is.

Bérjövedelemként adózó cafeteria
Ezek olyan juttatások, amelyeket a munkáltató teljes bérként adóztat meg a munkavállalónak. Ilyenek például:

•  Üdülési csekk: ez egy papíralapú utalvány, amelyet belföldi turisztikai szolgáltatásokra lehet felhasználni. A csekk értéke legfeljebb 200 ezer forint lehet évente. Az üdülési csekk után a munkáltató 15 százalék szja-t és 33,5 százalék járulékot fizet.

•  Ajándékutalvány: ez egy elektronikus vagy papíralapú utalvány, amelyet áruházakban vagy webshopokban lehet beváltani. Az utalvány értéke legfeljebb 200 ezer forint lehet évente. Az ajándékutalvány után a munkáltató 15 százalék szja-t és 33,5 százalék járulékot fizet.

•  Étkezési jegy: ez egy elektronikus vagy papíralapú utalvány, amelyet éttermekben vagy élelmiszerboltokban lehet felhasználni. Az étkezési jegy értéke legfeljebb 18 ezer forint lehet havonta. Az étkezési jegy után a munkáltató 15 százalék szja-t és 33,5 százalék járulékot fizet.

A bérjövedelemként adózó cafeteria előnye, hogy nagyobb választékot biztosít a munkavállalónak. A bérjövedelemként adózó cafeteria hátránya, hogy magas az adóterhe és csökkenti a nettó jövedelmet.

A cafeteria rendszer típusainak kiválasztása függ a munkáltató és a munkavállaló preferenciáitól, lehetőségeitől és céljaitól. A legjobb megoldás általában egy vegyes rendszer, amelyben többféle elem kombinálódik.

A cafeteria rendszerrel kapcsolatos adózási szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a járulékokról szóló 1997. évi LXXX. törvény határozza meg.