Egy "hiányszakma", mely különleges felelősséggel jár

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szakmaismertetője szerint kétféle nevelőszülő létezik: a hivatásos és a hagyományos nevelőszülő. Az előbbi esetében az ezt a szakmát választó egyénnek a nevelőszülőség a főállása és hivatása, így más munkaviszonyt nem is folytathat mellette, valamint egyszerre minimum három, maximum nyolc gyermeket nevelhet a sajátjaival együtt. Ezzel szemben a hagyományos nevelőszülő esetében meg van engedve, hogy dolgozzon a nevelőszülői teendőinek ellátása mellett, illetve a rendelkezés kimondja, hogy a hagyományos nevelőszülő legfeljebb három gyermekről gondoskodhat.

A nevelőszülők átmeneti nevelést biztosítanak

A nevelőszülőnél való elhelyezés addig tart, amíg a vér szerinti család újra képessé nem válik a gyermeknevelésre, ha ez valamilyen ok miatt nem lehetséges, akkor addig, amíg örökbe nem adják a gyermeket. Ugyan előfordul olyan eset, amikor a gyermek nevelését bizonyos idő után ténylegesen visszaveszi a vér szerinti család, de ez nem igazán jellemző. Így a nevelőszülőség alapvetően a gyermek 18 éves koráig tart, amely a gyermek továbbtanulása esetén meghosszabbítható az "utógondozási ellátással", ami akár 24-25 éves korig is kitolható - olvasható az Index cikkében.

Jelenleg Magyarországon kétszázezer gyermek veszélyeztetett, közülük csupán 21.500-an kerültek be a gyermekvédelmi rendszerbe - hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A gyermekvédelmi rendszerbe a gyerekek legtöbbször bántalmazás, érzelmi, fizikai elhanyagoltság miatt kerülnek be. Így sokszor testi-lelki sérüléseket elszenvedett gyerekek nevelése vár a nevelőszülőkre. A különféle lelki problémákkal küzdő gyermek pedig a nevelőszülő környezetétől, de legfőképpen családtagjaitól fokozott toleranciát igényel. Emiatt a nevelőszülőnél való elhelyezés egyik előfeltétele a házas-, illetve élettárs beleegyezése ezen tevékenységbe, valamint emiatt használják sokszor a nevelőcsalád fogalmát, hiszen valójában a problémákkal terhelt családi környezetből egy - lehetőségek szerint - jobb családba kerül be a gyermek. A törvény azonban lehetőséget ad arra is, hogy egyedülálló egyének is lehessenek nevelőszülők.

Növekvő igény a nevelőszülőkre

A nevelőszülők száma évek óta ötezer körül mozog, az állami gondozásban levő gyerekek száma azonban az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett. A cél az, hogy minél több gyermek nevelkedjen családban, hiszen a tapasztalatok szerint az intézetben felnőtt gyerekek körében jóval nagyobb az elkallódás, elzüllés esélye. Az 1997-es gyermekvédelmi törvény módosítása óta prioritás az állami gondozásban élő gyerekek családszerű közegben való nevelése, így egyre több nevelőszülőre lenne szükség Magyarországon. Tovább növeli a nevelőszülők iránti igényt, hogy 2014 januárjától a tizenkét év alattiakat már egyáltalán nem lehet majd elhelyezni gyermekotthonokban, csakis nevelőszülőknél. És mivel évente átlagosan 2200 új tizenkét év alatti gyermek kerül állami gondozásba, elhelyezésükhöz 350-450 új nevelőszülőre volna szükség - olvasható a Népszabadságban.

A nevelőszülő feladata a társadalom hasznos tagjává nevelni egy gyereket

"A szakma presztízsét a nevelőszülők tudják megteremteni" - nyilatkozta Asztalosné Zupcsán Erika, szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Kossuth Rádiónak. A nevelőszülők hasonló feladatokat és tevékenységeket látnak el, mint a hagyományos családban a szülők, csak a körülményekben mutatkozik némi különbség - olvasható az ÁFSZ kiadványában. A nevelőszülő saját otthonában gondoskodik a hozzá kerülő kiskorúról, ahol a gondozott gyereket megfelelően eteti, ruháztatja, biztosítja az oktatásban való részvételét, pályaválasztását, felkészíti a gyereket az önálló életvitelre. A nevelőszülői munka célja, hogy a gyermek családban nőjön fel, ahol jó példát kaphat - hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A nevelőszülő legfontosabb feladata megismerni a hozzá kerülő gyerek vér szerinti családját és múltját, valamint - mivel a nevelőszülő csak átmeneti gondoskodást nyújt - elő kell segítenie a vér szerinti családdal való kapcsolattartást, ennek hiányában az örökbefogadást.
Az ÁFSZ kiadványa szerint egy nevelőszülőnek jól felkészült szakembernek is kell lennie, aki ismeri a releváns, aktuális jogszabályokat, és a gyermek életkorának és kultúrájának megfelelően segítséget tud nyújtani a gondozott fejlődéséhez és beilleszkedéséhez. Feladatai közé tartozik a rendszeres kapcsolattartás a vér szerinti családdal, a különféle állami és önkormányzati osztályokkal, a gyámhivatallal, a nevelőszülői szakszolgálattal, az óvoda, iskola alkalmazottaival, a gyermek csoporttársaival és azok szüleivel.

Mindezek mellett dokumentálnia kell a rá bízott gyermek fejlődését, illetve ha gyámságot is vállal, félévente jelentést, és a kapott támogatásról elszámolást is kell készítenie. A papírmunka mellett a gyermek iratainak rendben tartása is a nevelőszülő feladata, vagyis a személyes iratok, a kiskorú vagyonával, fejlődésével kapcsolatos és az egészségügyi, oktatási intézményben kapott dokumentumok kezelése is.

Hatalmas felelősség

Mivel a nevelőszülőkhöz kerülő gyerekek nagy része problémás családokból jön, és sok esetben terhelt múlttal rendelkeznek, nevelésük nagyobb odafigyelést igényel. A gyerek számára példaértékű minden, amit a vele élő felnőtt tesz, így a nevelőszülőnek minden helyen és időben ennek megfelelően kell viselkednie. Eszerint a nevelőszülőnek igyekeznie kell jó minta átadására, és ebből következősen a munkavégzésének helyéhez - a saját otthonán kívül - éppúgy hozzátartozik az utca, a közért, az iskola, sőt, még az internetes közösségi terek is.

A szakmai szervek szerint a nevelőszülőnek munkavégzése során nagyfokú önismeretre, türelemre, felelősségtudatra, gyermekszeretetre, konfliktuskezelésre van szüksége. A nevelőszülőség inkább pszichikailag, mint fizikailag terheli meg a "munkavállalót", hiszen nagyobb lelki igénybevétellel jár több gyereket helyesen nevelni, támogatni, gondozni. Ha már kialakult a kötődés, a nevelőszülőnek is nehéz elengednie a korábban megszeretett gyereket, hiszen bármikor visszakerülhet a vér szerinti családjához vagy örökbe fogadhatják. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat javaslata szerint amennyiben a pszichés megterhelésnek idegi és fizikai jelei is megjelennek, a munkavállalónak célszerű szabadságot kivennie.

A munkakör elvégzéséhez szükséges egyéb feltételek

A nevelőszülői tevékenység gyakorlásának alapvető követelménye, hogy a nevelőszülő betöltse a 24. életévét, valamint a nála elhelyezett gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel legyen idősebb.

Előzetes orvosi vizsgálat és pszichológiai beszélgetés során dől el, hogy az egyén szellemileg, testileg és lelkileg alkalmas-e egyáltalán a nevelőszülői feladatokra, hiszen nagyon lényeges, hogy az államilag gondozott gyermek kellően felkészült családhoz kerüljön. Nem mellékes feltétele a nevelőszülőségnek, hogy a nevelőszülő lakásán egy gyerekre legalább hat négyzetméternyi területnek kell jutni. Az ezen szakterületen dolgozókkal szemben egészségügyi szempontból elsősorban pszichikai állapotra vonatkozót támasztanak, ami annyit tesz, hogy amennyiben a nevelőszülő érzelmileg és értelmileg minden szempontból megfelel, a fizikum nem jelenthet akadályt, így akár mozgáskorlátozottként is elláthatják ezt a fajta munkát. A munkakört csak a mindkét fülükre halláscsökkentek, beszédhibásak, epilepsziások, mindkét szemükre látáscsökkentek, illetve krónikus légzőszervi betegségben szenvedők nem töltheti be.

Ingyenes a nevelőszülői szakképzés

Erősen személyiségfüggő, kiből milyen nevelőszülő válik, de természetesen a pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi, társadalomismereti alapismeretek segíthetik a nevelőszülőt a kritikus helyzetek megfelelő kezelésében. A nevelőszülői tanfolyamot csak az kezdheti el, aki megfelel az alkalmassági követelményeknek. A pályázó lakásán környezettanulmányt végeznek, majd egy szakpszichológus és a tanfolyamvezető egy elbeszélgetés során felméri a temperamentumát, rátermettségét és pszichikai teherbírását. Ezen felül erkölcsi bizonyítványt is be kell mutatnia. A képzés elméleti és gyakorlati tanulmányokat is tartalmaz. A nevelőszülői tanfolyam nincs iskolai előképzettséghez kötve, így akár alapfokú végzettséggel is elvégezhető. A hivatásos nevelőszülő szakképzés 300-360 óra, a hagyományos nevelőszülőknek legalább 60 órás tanfolyamon kell részt venniük. A tanfolyam elvégzése után államilag elismert nevelőszülői szakképesítést kapnak. A tankönyvek költségein kívül a nevelőszülői tanfolyam ingyenesen levégezhető.

Főleg vidéken jellemző ez a szakma

Vannak olyan családok, ahol generációról generációra öröklődik a nevelőszülőség. Mások azért vállalják a nevelőszülőséggel járó feladatokat, mert a saját gyerekeik már felnőttek, de még szeretnének gyereket nevelni, vannak olyanok is, akik gyerek örökbefogadása helyett választják ezt a nevelési formát - írja a Népszabadság. Sokakat a munkanélküliségből való kiút is motivál, mikor ezt a szakmát választják. Emiatt is jelentkeznek nagyobb számban vidékről nevelőszülőnek, hiszen sokak számára ez jelenti az egyetlen munkalehetőséget.

Mennyit lehet keresni vele?

A Népszabadság információi szerint - a nevelt gyerekek számától függetlenül - a három-hét gyereket nevelő hivatásos nevelőszülők havi járandóságot kapnak, ami jelenleg havonta 135 ezer forint. A többség (a nevelőszülők több mint kilencven százaléka) hagyományos nevelőszülőként azonban nem fix összeget kap, hanem havi 15 ezer forintot gyermekenként. A gyermekek ellátására elkölthető ellátmány viszont minden gyermek után jár, ez a családi pótlékkal együtt közel 60-75 ezer forint, illetve a nevelőszülők a gyest és a gyedet is fölvehetik a gyerekek után.

2014-től foglalkoztatási jogviszonyt kaphatnak

Amennyiben a parlament elfogadja a törvénymódosítási javaslatot, 2014. január 1-étől a hivatásos és hagyományos nevelőszülők társadalombiztosítási szempontból foglalkoztatási jogviszonyban látnák el feladataikat - nyilatkozta Asztalosné Zupcsán Erika, szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Kossuth Rádiónak, és hozzátette: a hagyományos nevelőszülők eddig nem munkabért, hanem tiszteletdíjat kaptak munkájukért, ezen kívánnak változtatni. A rendelkezésnek az lenne a célja, hogy a nevelőszülők nyugdíjellátásra jogosultak legyenek. Emellett a jogszabály bevezetné a "befogadó szülő" fogalmát, amelybe az átmeneti gondozást biztosító úgynevezett helyettes szülők, a szakellátásban élő gyermeket nevelő és a hivatásos nevelőszülők tartoznának majd bele - olvasható a HR Portál egyik korábbi cikkében.