Egyre többeket érint a munkahelyi pszichoszociális veszélyeztetettség

A fő pszichoszociális kockázatok a munkaszerződések új formáival, az állások bizonytalanságával, a munka intenzívebbé válásával, a nagy érzelmi terhekkel, a munkahelyi erőszakkal, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának hiányával függenek össze - derül ki az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség új jelentéséből.

- Európában a munka világa egyre gyorsabban változik. A munkahely bizonytalansága, a több párhuzamos állás vagy a nagy intenzitású munka mind stresszhez vezethet, és veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét. A minőségi állások megteremtéséhez és a munkavállalók jó egészségi állapotának megőrzéséhez a pszichoszociális munkakörnyezet folyamatos ellenőrzésére és javítására van szükség - fogalmazott a felmérés eredményeivel kapcsolatosan Jukka Takala, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatója.

A munkahelyi stressz az Európában jelentkező legfőbb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kihívások egyike, és várhatóan emelkedni fog azoknak a száma, akik a munka által okozott vagy súlyosbított, stresszel kapcsolatos állapotokban szenvednek. A stressz a második leggyakrabban jelentett, munkához kapcsolódó egészségi probléma, amely az EU munkavállalóinak 22 százalékát érinti (2005). A tanulmányok szerint az összes kieső munkanap 50-60 százaléka a stresszel függ össze. 2002-ben a 15-tagú EU-ban a munkához kapcsolódó stressz éves gazdasági költségét 20 000 millió euróra becsülték.

Pszichoszociális kockázatok, amelyekkel szembe kell nézni

1. A bizonytalan munka

A bizonytalan munka általános meghatározása szerint alacsony jövedelmet biztosító és alacsony minőségű munka, amely kevés lehetőséget nyújt a képzésre és a karrierépítésre. Általában a bizonytalan szerződéssel rendelkezők végzik a legveszélyesebb munkákat, rosszabb körülmények között dolgoznak, és kevesebb munkavédelmi biztonsági képzést kapnak. Az instabil munkakörülmények között végzett munka az állás bizonytalanságához vezethet, ami jelentősen növeli a munkához kapcsolódó stresszt.

2. A munka intenzívebbé válása

A szigorú határidők és a felgyorsult munkatempó miatt az EU egyre több munkavállalója tapasztal nagy munkaterhet és nyomást. A munkahelyek számának csökkenése, és az új kommunikációs technológiák következtében a munkahelyen kezelendő növekvő információmennyiség és a kevesebb munkavállaló között megoszló, magasabb követelmények szintén fokozottabb munkahelyi stresszhez vezethetnek.

3. Az erőszak és a megfélemlítés

Ez a probléma egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Bár mindenfajta foglalkozást és tevékenységi területet érint, mégis az egészségügyben és a szolgáltató szektorban a leggyakoribb. Következményként előfordulhat az önértékelés romlása, szorongás, depresszió, sőt, akár öngyilkosság is.

4. A munka és a magánélet egyensúlyának hiánya

A nagy munkateher és a rugalmatlan munkaidő nehezebbé teszi a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly elérését, különösen a nők számára, akik gyakran még ma is "két műszakban" dolgoznak: először a munkahelyen, azután otthon. Ez stresszt és az emberek egészségére gyakorolt más negatív hatásokat idézhet elő, különösen akkor, ha nincs lehetőség arra, hogy a munkavállalók a munkakörülményeket személyes szükségleteikhez igazítsák. A 27 tagú EU túlórázó munkavállalóinak több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy elégedetlen a munka és a családi élet egyensúlyával.

Eszmecserék, vállalati felmérés a helyzet javításáért

Idén áprilisban Brüsszelben szakértők vitatják meg a felmérés eredményeit és a megoldási lehetőségeket. Az EU-OSHA egy hosszú távú előrejelző tanulmány elkészítését is tervezi. Céljuk, hogy az újonnan megjelenő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokhoz vezető munkahelyi és társadalmi változásokat figyelemmel kísérjék.

A tervek szerint 2009-ben a 27 EU-tagállamot átfogó vállalati felmérést indítanak, hogy megismerjék, a köz- és magánszektor szervezetei hogyan viszonyulnak a pszichoszociális kockázatokhoz, és miként lehet segíteni a vállalatokat abban, hogy hatékonyabban kezeljék ezeket az összetett munkahelyi veszélyeket.