Szerző: Berta László
Megjelent: 8 éve

Tarolt a madárinfluenza a Kiskunságban




Kiskunmajsa és környéke a 2016 év végi madárinfluenza járvány gócpontja volt. Bács-Kiskun megye jelentős részén leöltek minden élő vízi szárnyast, és hónapokra megtiltották újabb állomány telepítését.

A kiskunmajsai M és K 2000 Baromfifeldolgozó Kft. tájékoztatása szerint december közepére alapanyag hiányában a vágóhíd kapacitásainak kihasználtsága a tizedére esett vissza, alig termeltek. Bevételük drasztikusan csökkent, nem maradt forrás arra, hogy megtarthassák az összes dolgozót - közölték lapunkkal.

„Az ügyvezetés már 2016 novemberétől minden erejével kereste a megoldást a kialakult helyzetre. Ennek első lépéseként próbáltuk kiesett kapacitásaikat tyúk vágásával pótolni, de ez csak heti egy napot jelentett” - írták.

Levelet küldtek a munkaügyi központnak, a kormányhivatalnak, a földművelésügyi és a nemzetgazdasági tárcának, választókerületük országgyűlési képviselőjének, Lezsák Sándornak még Orbán Viktornak is, illetve az érdekképviseleteken keresztül is próbáltak előrelépni (erről bővebben „Segélykiáltást hallatni” című keretes írásunkban olvashatnak)
Kifejtették, hogy decemberben és januárban teljes bért fizettek a dolgozóiknak a munkavégzéssel nem fedezett időre is, amit méltányosnak tartanak, mert decemberben fél hónap, januárban pedig a teljes hónap alatt a vágóhíd csak töredék kapacitáson tudott üzemelni. Arra az időre, amikor a cég nem tudott a munkavállalóknak munkát biztosítani, a munkavállalóknak nem kellett bejárniuk - írták a HR Portalnak.

„A társaság úgy is biztosított munkát három hónapra, hogy a Szegedi Paprika Zrt-vel kötött szerződésben másik munkáltatóhoz 30 főt rendelt ki, akik az M és K 2000 Kft. állományában maradtak” - írták lapunknak.
Ki az a hülye, aki ilyet kér?

A lapunknak nyilatkozó volt munkatárs állítása szerint február 8-án minden érintett dolgozó kapott egy dokumentumot, amely „Kérelem” cím alatt azt tartalmazza, hogy a dolgozó kéri a munkáltatójától, hogy munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntessék meg. Lapunknak elküldte a „kérelmet”, aminek valóban ez a tartalma. Állítása szerint ő és kollégái sem tudták, hogy ha aláírják a közös megegyezést tartalmazó szerződést, akkor nem kapnak végkielégítést. Ezt nem tartja méltányosnak.
„Dolgoztunk, mint a bolondok, és meztelen seggel bocsájtottak el több év után. Kemény fizikai munka ez. Volt, hogy több ezer kacsa, liba megfordult a kezem alatt naponta. Dühítő, hogy aláírattak velünk egy kérelmet, ami arról szólt, hogy én kérem a vezetőséget, hogy közös megegyezéssel mondjanak fel nekem. Már bocsánat, de ki az a hülye, aki ilyet kér? Azért kellett aláírni a kérelmet, hogy ne kelljen fizetni végkielégítést.”

A február 8-ai eseményekre a M és K 2000 Kft. vezetése teljesen másként emlékezik: „február első napjaiban a cég vezetése szóban és írásban is tájékoztatta a munkavállalókat a kialakult rendkívüli és nagyon nehéz helyzetről, és hogy a cég anyagi helyzete nem teszi lehetővé a munkavégzéssel nem fedezett időre juttatás fizetését. Ennek ismeretében a munkavállalók egy része kérte, hogy munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntessék meg.”

A lapunknak nyilatkozó asszony szerint a cég azt mondta nekik, hogy ha nem írják alá a közös megegyezésről szóló dokumentumot, akkor állományban maradnak, de nem kapnak fizetést.

A baromfifeldolgozó vezetése ezzel szemben ezt állítja: „A munkavállalók maguk dönthettek munkaviszonyuk megszüntetéséről a körülmények ismeretében. A cég vezetése felelősséget érez a munkatársai iránt, azonban nyugodt szívvel nem tudott marasztalni senkit tudva, hogy munkát illetve az állásidőre fizetést nem biztos, hogy tud adni. A cég vezetése mérlegelte azt a tényt is, hogy a távozó munkavállalók így legalább munkanélküli segélyért tudnak folyamodni. Az Mt. 146. § (1) bek. szerint vis maior esetben nem kötelező munkabért fizetniük a munkavégzéssel nem fedezett munkaidőre, amit a társaság ennek ellenére korábban megtett” - írta az M és K 2000 Baromfifeldolgozó Kft. lapunknak.

Miért írták alá?

A HR Portal szakértője, Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogásza szerint ilyenkor több kérdés is felmerül: „Miért írták alá? A közös megegyezést sikerrel megtámadni akkor lehet, amennyiben kényszerrel, fenyegetéssel, megtévesztéssel vették rá a munkavállalókat. Ez ritkán bizonyítható, illetve fordul elő. Utólag nem sokat tud tenni. Ezért lenne érdemes szakszervezeti tagnak lennie a munkavállalóknak, hiszen ott jogi tanácsot és képviseletet is kapnak.”

Ennek a történetnek a vége a mai napig felbőszíti az igazára érzékeny asszonyt: „Én igazából lezártnak tekintettem az ügyet, mert a kisember nem tud semmit elérni, még akkor sem, ha igaza van. Kíváncsi voltam rá, hogy jár-e a végkielégítés ilyen esetben. Nem jár, kész, ennyi volt. A cég képviselője meg éljen meg 70 forintból! Nagyon sunyi dolognak tartottam, ahogy elbántak velünk.”

Segélykiáltást hallatni

A cég „a kialakult a szükséghelyzetet próbálta valamennyi döntéshozó felé jelezni” - írták lapunknak küldött levelükben, így folytatva, egyes szám harmadik személyben: „Egy időben a többi iparági szereplővel együtt is próbálták az iparág segélykiáltását hallatni az érdekképviseleti szervezeteken, a Baromfi Termék Tanácson, az ÉFOSZ-on és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül. December folyamán a cég vezetői folyamatosan egyeztettek az országos főállatorvossal és az illetékes szervekkel. A társaság erőfeszítései mindenütt megértésre és együttérzésre találtak, azonban a segítség csak most, egy 2017. márciusi kormányhatározat formájában látszik megérkezni. Az állami mentőcsomag részletei még most állnak kidolgozás alatt” - írták lapunknak.


kép forrása: hunhirado.hu
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Elfogyott a kacsa, kivágták a dolgozókat
2. oldal - Tarolt a madárinfluenza a Kiskunságban
  • 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BMEinfo button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Tízből négy német vállalat tervez leépítést 2025-ben

A megkérdezett német vállalatok 38 százaléka tervezi munkahelyek megszüntetését az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) gazdaságkutató intézet... Teljes cikk

Három módszer, amivel az AI csökkentheti az alkalmazottak lemorzsolódását

A mesterséges intelligencia számos módon segítheti a mindennapi munkánkat, emellett a munkahelyi fluktuáció visszaszorításában is segítségünkre... Teljes cikk

11 ezer ember elbocsátására készül a Thyssenkrupp

A német Thyssenkrupp acélipari üzletágában a jelenlegi 27 ezerről hat éven belül 16 ezerre csökkentenék a munkahelyek számát. A cég... Teljes cikk