Előny vagy hátrány a munka világában a jó külső?

Zavarja a férfiakat a csinos munkatárs?

A minap robbant a hír, a New York-i Citibank azért bocsátott el egy nőt, mert túlságosan vonzónak találták. A banktisztviselőként dolgozó hölgy egy éve helyezkedett el a pénzintézetnél, néhány munkanap után azonban a vezetőség meghatározta, milyen ruhákat tilos hordania a munkahelyén: ezek közé tartozott a szűk nadrág, szoknya, tűsarkú cipő. A bank nem az asszony ruháiban talált kivetnivalót, nem volt túlságosan mély például a blúzán a nyakkivágás, vagy túl rövid a szoknyája. A valódi ok a nő testalkata, kisugárzása volt, a munkaadó szerint a jelenlétében nem tudnak a férfi kollégák a feladataikra koncentrálni. Az asszony bírósághoz fordult, mivel úgy érezte, esetében súlyos diszkrimináció történt.

Tavaly nyáron pedig az a felmérés járta be a sajtót, hogy a dél-koreai férfiakat zavarják a szexis kolleganők, mivel kényelmetlenül érzik magukat, ha a szomszéd asztalnál ülő nők sokat mutatnak lábaikból vagy dekoltázsukból, de a tűsarkú cipők sem nyerik el tetszésüket.

Ezeket a híreket olvasva az emberben felmerül a kérdés, vajon előny vagy hátrány-e a jó külső a munka világában és az életben.

Külsőségeken alapuló társadalomban élünk

Korunk társadalmában valóban egyre nagyobb jelentőséggel bír a jó megjelenés, különösen a nagy presztízsű állásokat és társadalmi köröket felvonultató fővárosban - mondta el korábban a Népszabadságnak dr. Kopp Mária, a SE Magatartástudományi Intézetének vezetője.

Ugyanakkor a Magyar lelkiállapot 2008 című jelentésből kiderül: a magyarok többségének nem a munkahelyi érvényesülés a legfontosabb, sokkal többre tartják a belső értékeket - harmóniát, illetve a testi-lelki egészséget - a külsőségeknél. A szépség, a hírnév és a gazdagság kevésbé érdekli az iskolázottabb, magasabb társadalmi státuszú csoportok tagjait, mint az alacsonyabb társadalmi réteghez tartozókat.

A Tárki és az Image Factory 2008-as klímariportja azt járta körül, a magyarok vajon milyennek látják önmagukat. A magyarok 22 százaléka vallotta be, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott karrierjében. A nők között ez az arány magasabb, 25 százalék. A budapestiek 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyással volt szakmai pályafutására. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolták így.

Előny vagy hátrány a munka világában a dekoratív külső?

Dr. Szirmay Ágnes pszichológus és Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke egyöntetűen kijelentette, - a TÁRKI kutatással harmonizálva - a kellemes külső nem minden, annak belső szépséggel, harmóniával, életörömmel kell társulnia. - Ez nemcsak szexus - húzza alá Szirmay Ágnes, hozzátéve: a szépség többnyire belső erőt, energiát, egészséget, pozitív hozzáállást, tehetséget, valamilyen kisugárzást jelent. Nem feltétlenül klasszikusan "szép" vonásokat.

Belső világunk (személyiségünk, énképünk) ugyanis kihat a külsőnkre is. Hiszen hányszor találkoztunk már szép nővel, vagy kifejezetten jóképű férfival, ha belső tulajdonságai alapján nem tartottuk szimpatikusnak, akkor egy idő után a szépségnek nincs önmagában jelentősége ez együttműködés vonatkozásában - mondja a pszichológus.

Ha egy kifejezetten csinos embernek belső tulajdonságai révén még kisugárzása is van, biztosan előnnyel indul az életben és a munka világában - véli a pszichológus a HR tanácsadó és a CIB Bank Zrt. ügyvezető igazgatója, Humán Erőforrás és Általános Szolgáltatások Divízió vezetője. - Ha azonban nem társul szakmai rátermettséggel, inkább hátrányt jelent - teszi hozzá Vér László, amellyel Csaposs Noémi is egyet ért. Hiszen láttunk már olyat, hogy a szőke bombázóról nem feltételezték, hogy el tud látni egy felső vezetői asszisztensi munkakört, miközben a kettőnek semmi köze egymáshoz - mutat rá a szakember, hozzátéve: ettől függetlenül inkább előny, mint hátrány, feltéve, ha nem élnek vissza vele.

Tény: számít a kiválasztásnál a jó külső

Csaposs Noémi kiemelte: képmutatás lenne tehát azt állítani, hogy a kiválasztásnál nem előny a jó külső. A HR tanácsadó természetesen tud olyan esetekről, ahol a pályázó külseje miatt akadt fenn a HR-esek szűrőjén, de olyanról is van tudomása, hogy a férfi vezetők gyakran részesítik előnyben a mai szépideálnak megfelelő hölgyeket. A CIB Bank HR igazgatója is úgy látja, abszolút jelen van a munkaerőpiacon a külső alapján történő előnyben részesítés. - Magyarországon egy jó külsejű ember jobban el tudja adni magát - jelentette ki Vér László, hozzátéve: hazánkban senkinek nem mondanak fel kizárólag azért, mert túl csinos és megosztja a kollégák figyelmét.

A szakemberek kiemelték: a kellemes külsejű embereknek nagy az önbizalmuk, míg az előnytelen külsejű emberek gyakran gátlásosak, és gyenge az önérvényesítő képességük, ami egy állásinterjún nem elhanyagolandó tényező.

A banki dolgozóknak rendezettnek, ápoltnak kell lenniük és bizonyos öltözködési szabályokat is be kell tartaniuk, amelyek főként az ügyfélszolgálaton dolgozókra vonatkoznak - ismeri el a CIB Bank ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor egy banki alkalmazottnak, ügyfélszolgálatosnak nem kell dekoratív szépségnek lennie. Sőt a szépfiúk és szép lányok inkább ellenérzést, szorongást váltanak ki a bank ügyfeleiből.

Hol marad a hatékonyság?

Ugyanakkor mindhárom szakember nyomatékosította: a kiválasztásnál, a karrierben a szakmai tudásnak és a rátermettségnek kell dominálnia.

Egy szép emberre jó ránézni, ez tagadhatatlan - helyesel a pszichológus, hozzátéve: ha kizárólag külső alapján dönt egy vezető, akkor hol marad a hatékonyság? Elgondolkoztató, hogy ezen cégvezetőket milyen célok vezérlik. Hiszen ha termelékeny, hatékony munkaerőt akar magának a munkáltató, akkor nem teheti meg, hogy egy üresfejű csinibabát vegyen fel.

A pszichológus úgy véli, nem lehet a teljes HR szakmát áthúzva, kizárólag külső alapján dönteni egy jelöltről. - Ez nem szakszerű kiválasztás, ez dilettantizmus - húzza alá a pszichológus, aki szerint ez magyar sajátosság, külföldön nem dominál a diszkrimináció ezen formája. Vér László szerint is ez inkább kelet-európai sajátosság, hiszen az interjúztatásnak, a HR szakmának nincsenek gyökerei, nincsen 40-50 éves múltja, mint az angolszász országokban.

Tulajdonságokat társítunk a külső megjelenéshez

A pszichológus elismeri: a jó megjelenés jó benyomást kelt. De az, hogy kiben mi kelt bizalmat, az már a belső értékrendünkön múlik. - Az, hogy kihez vonzódunk, egyéni, ahogy az is, hogy kit tartunk szépnek. Gondoljunk csak a különböző korok eltérő szépségideáljaira - mutat rá Szirmay Ágnes.

Döntő lehet tehát, ha olyan személyre emlékeztet minket a jelölt, akihez negatív vagy éppen pozitív élményeink társulnak - ami gyors szűrést eredményez. Például a németországi munkaadók a szakállról a tanárokra és a kioktatásra, vagy a művészekre és a megbízhatatlanságra asszociálnak. De gyakori sztereotípia az is, hogy a kövér emberek akaratgyengék, tehát lusták, ezért hátránnyal indulnak a felvételnél.

A pszichológus szerint ez inkább sablonos gondolkodás, általánosítás, ami helyettesíti az emberismeretet, és félrevisz. Szirmay ugyanis úgy véli, itt valójában arról van szó, hogy a kiválasztást végző nem akar megküzdeni a saját démonaival, vagyis azzal, milyen saját problémát tükröz neki az adott személy. Ilyenkor sajnos egy rátermett jelölt eshet el a felvételtől, amely elég gyakori jelenség - meséli Szirmay.

Nagy csapda lehet a kezdő HR-eseknek

Nagy csapda lehet a kezdő HR-eseknek, interjúztatóknak, vezetőknek, ha egy kellemes külsejű jelöltről kell eldönteni, alkalmas-e. Nagy a kísértés, hogy valamilyen sztereotípia alapján döntsenek. Ahogy az is kockázatos, ha valamilyen tulajdonságot - akár pozitív, akár negatív - társítunk a jelölthöz, mert valakire emlékeztet minket és el kezdjük szeretni, vagy éppen utálni, miközben a valóságban lehet, hogy teljesen más személyiségjegyei vannak. Ugyanakkor a HR szakember szerint vannak olyan tulajdonságok, amelyekből egyértelmű következtetéseket lehet levonni, ilyen például a sport. Hiszen a sportoló múlttal bíró ember minden bizonnyal tud küzdeni és hosszú távon lehet rá számítani. De az öltözködés is egyfajta kulturális bázist takar.

- A jólöltözöttség, az ápoltság, a külső iránti igényesség egyben jelöli a konformitást is: az illető szeretne megfelelni az elvárásoknak - emeli ki a pszichológus.

A bank ügyvezető igazgatója szerint az is kerülendő, hogy olyan munkatársat keressünk, mint amilyenek mi vagyunk. A fényképes önéletrajz alapján történő szűrést ugyancsak elveti a HR vezető, szerinte nem szabad ezekre alapozni a kiválasztást.

Kiválasztás: tegyük félre az előítéleteinket!

Tudatos készüléssel, szakértelemmel, bizonyos élet- és munkatapasztalattal lehet a külső alapján történő diszkriminációt kikerülni annak érdekében, hogy ne üljünk fel a felszínes általánosításoknak - véli Vér László.

Óhatatlanul befolyásolja a HR-es vagy a munkáltató döntését az értékítélete. A szubjektív tényezőket teljes egészében nem lehet kizárni a kiválasztási folyamatból, bármennyire is szeretnénk. Ha valaki a kiválasztást levezénylőnek nem szimpatikus - bármiből is ered - nem veszi fel az adott pozícióra - nyomatékosítja Csaposs Noémi. A HR szakember szerint azonban félre kell tenni az előítéleteket a kiválasztásnál.

Kellemes külső, boldogabb élet?

A HR tanácsadó bevallotta: kellemesebben telnek az átlagosnál előnyösebb külsővel rendelkezők napjai, mint egy hátrányos helyzetű csoportnak. Összességében jól boldogulnak az életben, karrierben, bizonyos akadályok könnyebben leküzdhetők. Szirmay Ágnes ezzel szemben úgy véli, a kellemes külső közel sem garancia a boldogságra, könnyebb életre.
A pszichológus kiemeli: a szépség nem eredményez automatikusan boldog életet, ahogy kiegyensúlyozott személyiséget sem. Sőt, ahogy a Magyar lelkiállapot 2008 című jelentése is rávilágított: a külsődleges célok követése sokkal gyakrabban vált ki szorongást és depressziót.

Egyenlő bánásmód - a külső is számít

A hatóság eddig jó megjelenés követelményével kapcsolatos ügyben vizsgálatot még nem folytatott - tájékoztatta portálunkat Dr. Kéri Ádám, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa. A szakember hozzátette: az Ebktv. rendelkezéseire figyelemmel azonban nem kizárt az eljárás indítása ilyen jellegű konkrét panasz esetén. Ehhez az szükséges, hogy egy konkrét ügyben a kérelmező azt valószínűsítse, hogy őt kizárólag a külseje miatt konkrét, személyes jogsérelem érte, azaz a meghirdetett állásra - habár valamennyi feltételnek megfelelt - ezért nem vették fel. Ebben az esetben a Hatóság az Ebktv. 8.§-a (t) pontja alapján (egyéb tulajdonság) azt vizsgálja, hogy a munkáltatónak ezen döntése (jó megjelenés figyelembevétele) jogszerű és arányos volt-e, illetve ezen szempont figyelembevételét a munka jellege és természete mennyiben indokolta.

A törvény által előírt követelmények teljesülésének vizsgálata azonban helyzetspecifikus, azaz minden esetben önálló vizsgálat tárgyát képezi. Amíg ugyanis például egy titkárnői álláshelynél - mint a munkakör jellege, illetve természete által nem indokolt körülmény - irreleváns a pályázó külső adottsága, addig egy modell- vagy hosztesz-ügynökség jogszerűen hivatkozhat a pályázó külső adottságaival kapcsolatos körülményekre. Ugyanígy jogszerű lehet bizonyos körülmények között a jelentkező ruházatával (hiányos, hivalkodó), illetve külső megjelenésével (feltűnő tetoválás) kapcsolatos megkülönböztetés, amennyiben a munkakör személyes ügyfélkontaktust is magában foglal és a pályázó öltözködése vagy külső megjelenése a munkáltató imidzsével (öltözködési kódex, belső szabályzat) nem fér össze.