Megjelent: 6 éve

Eltűnik a határ munka és magánélet között

Egyre általánosabb elvárás a szabadidőben végzett munka a munkáltatók részéről, pedig a munka–magánélet egyensúlyának a felborulása nemcsak a munkavállalónak nagyon-nagyon rossz, de a szervezetnek is.

images

A munkavállalók 18 százaléka tapasztal problémát a munka–magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan. Az Eurofound korábbi adatai szerint a férfiak 21 százaléka, a nők 16 százaléka nehezen tudja elkülöníteni a munkaidőt és a társas kapcsolatokat. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka–magánélet egyensúlyának felborulása komoly negatív stresszforrást jelent, ami életünk mindkét fő területére hatást gyakorol, és egészségi problémákhoz is vezethet, így a munkavállalóknak és a munkáltatóknak közös érdeke az egyensúly fenntartása.

Egyre általánosabbá válik a 24/7

Az elmúlt két évtizedben radikális változás ment végbe a munkaerőpiacon és a munkavállalók demográfiai profiljában. A hagyományos egykeresős családmodellt felváltotta a kétkeresős, az egyedülállók aránya pedig egyre magasabb. A technikai eszközök fejlődésének is köszönhetően a munkahelyeken egyre általánosabb elvárássá vált a rugalmas, állandó elérhetőséget igénylő, ún. 24/7 munkavégzés. Az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) egy korábbi, az európai munkakörülményeket vizsgáló felmérése szerint a több mint heti 48 órában dolgozó európai munkavállalók 20 százaléka, míg a 40–47 órát dolgozók 18 százaléka végez a szabadidejében is hetente legalább egyszer munkát.

A munka és magánélet közötti egyensúly felborulásának problémája elsősorban a gyermekes munkavállalókat érinti, akiknél a fizetetlen, vagyis otthoni munkavégzés aránya jóval nagyobb a gyermektelen munkavállalókhoz képest. A statisztikai adatok szerint a párkapcsolatban élő és az egyedülálló, gyermekes nők dolgoznak a legtöbbet: átlagosan heti 34 órájuk telik fizetett, 32 óra fizetetlen munkavégzéssel (házimunka, eltartottakkal törődés, képzéseken való részvétel, önkéntes aktivitások, vagyis a fizetett munkán kívüli más, a társadalom számára hasznos tevékenység). A férfiak esetében az egyedülálló szülők a leginkább leterheltek: ők átlagban 42 órát töltenek munkahelyi elfoglaltsággal, és 27 órát fizetetlen munkavégzéssel.

Ennek fényében érthető, hogy a felmérés szerint a munkavállalók mintegy ötöde, azaz 18 százalék állítja, hogy életében nincs egyensúlyban a munka és a magánélet, ami legnagyobb arányban a gyermekes, 35–49 év közötti férfiak számára okoz problémát: 23 százalékuk nem teljesen vagy egyáltalán nem érzi egyensúlyban e két területet. A nők közül a 35 év alatti és a 35–49 éves korosztályban egyaránt minden 6. megkérdezett (17 százalék) állította, hogy a munkával töltött órák számát túlsúlyban érzi a családdal vagy társas kapcsolatokkal töltött idővel szemben. (Egy friss felmérés szerint bár általában a fizetés miatt dönt valaki a munkahelyváltás mellett, a nők körében gyakori, hogy a családdal töltött idő növelése érdekében váltanak.)

További konfliktusokat okoz

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka–magánélet egyensúlyának megszűnése nagyobb leterheltséget okoz, és az időbeosztás felborulásához, valamint viselkedésbeli változás miatti konfliktusokhoz is vezethet egyes családokban és a munkahelyeken egyaránt. Ezek a konfliktusok alapvető kihatással vannak a családi és társas életre, valamint a munkahelyi teljesítőképességre, ezért az egyénnek és a munkáltatónak egyaránt érdeke a munka és szabadidő egyensúlyának fenntartása.

A munka–magánélet egyensúly felbomlására komoly stresszfaktorként kell tekintenünk: tanulmányok szerint a probléma kapcsolatba hozható az egyén fizikai és lelki egészségének romlásával, a saját életvitelével való elégedettségének csökkenésével, a negatív stressz erősödésével, az érzelmi kimerültséggel, a növekvő alkoholfogyasztással, a depresszió kialakulásával, étvágycsökkenéssel és fáradékonysággal. Mindezek mellett motivációvesztést, kiégést vagy az úgynevezett „munkaholizmust”, vagyis a munkától való függőséget is nagymértékben erősíti, ha nem tudjuk szétválasztani a munkát a magánélettől.

Az egyensúly felbomlása nemcsak az egyénre, de a szervezetre is káros: növekszik a munkahelyi stressz, ami negatívan hat a munka eredményességére, emellett gyengül a munkavállaló szervezet iránti elkötelezettsége. Éppen ezért fontos, hogy a munkáltatók megismerjék és alkalmazzák azokat a programokat, amelyek segítenek megőrizni a munka–magánélet egyensúlyát. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség tanulmánya olyan munkaadói stratégia kialakítását is javasolja, amely hangsúlyt fektet a feladatok megosztására, lehetővé teszi az időszakos távollétet, vagy megengedi az otthoni munkavégzést gyermekes és gyermektelen munkavállalók számára egyaránt.

Az egyes munkahelyek eltérő gyakorlattal rendelkeznek a mindennapi egyensúly fenntartásában, de szakemberek segítségével egyszerűen kialakítható a szervezet számára leginkább megfelelő program. Vannak viszont, akik szerint egyszerűen el kell felejteni a munka és a magánélet egyensúlyát, és a kettő integrációjára kellene törekedni – ebben viszont a főnöknek is nagy szerepe van.
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
  • 2021.10.07Jólét és hatékonyság? Mentálhigiénés nagykövet program! Képzést minden olyan vezetőnek, vezetői csapatnak, akik szeretnének tudatosan, hatékonyságot, jólétet növelni a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.10.12XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – 9 kreditpont A Wolters Kluwer Hungary legnagyobb éves rendezvénye idén válik nagykorúvá. Ezúttal is a megszokott, színvonalas szakmai programokkal és felejthetetlen közösségi élményt ígérve várjuk a munkajoggal foglalkozókat a Dunakanyar szívében. A rendezvényen az ügyvédek és jogtanácsosok 9 kreditpontot szerezhetnek! Részletek Jegyek
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Drasztikusan növeli a stroke kockázatát az ülőmunka

Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a... Teljes cikk

Továbbra is csak átmeneti rendeletek szabályozzák a home office-t

A Munka törvénykönyvének és a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatára lenne szükség, a Niveus Consulting Group tanácsadó cég szerint. Teljes cikk

Jön a hőség! Ezekre a munkavédelmi előírásokra kell figyelni

14-16 fokos ivóvíz biztosítása és az előírt pihenőidő betartása mellett fontos a klímák fertőtlenítése is a nyári első használat előtt.... Teljes cikk