Az algoritmus bosszút állt

A Bakamo vezetője szerint épp az fordult ellenünk, ami nagy reménység volt 15 évvel ezelőtt. Amikor elindultak a social média alkalmazások, mindenki azért csatlakozott, hogy egy közös játszótérre kerülhessen. Amikor elindultak a social média alkalmazások, mindenki azért csatlakozott, hogy egy közös játszótérre kerülhessen. Kreatívan ötletelhessen, vidám dolgokon együtt nevethessen, kapcsolódhasson. Azonban az az alkalmazás, amely pillanatok alatt leszűkíti a megnézhető felületeket a kattintáshoz kapcsolódó algoritmusra, kifejezetten kontraszelektálttá teszi azt, szegregál és radikalizálja a gondolkodásmódot.

Cseh Gabriella, a Facebook kelet-közép-európai szabályozási vezetője is elfogadja, hogy az álhírek terjesztésében komoly szerepet kapott az alkalmazásuk azzal, hogy az emberek társadalmi diskurzusa offline-ból online útra terelődött, és kétségtelenül a Facebook nemcsak úttörő, hanem piacvezető is. Éppen ezért házon belül is sokat foglalkoznak a témával. Bár szerinte a „fake news” nem média-probléma, hanem elsősorban társadalmi ügy.

Amire a cégnél egyre jobban odafigyelnek, hogy ezek a beszélgetések valós emberek közt, megfelelő adatbiztonsággal történjenek. Nagyon sok projektet indítanak a dezinformálás ellen, amelyeknek mind ugyanaz a célja: a felhasználók tudatosan olvassanak híreket.

Angliában kampányt folytatnak annak érdekében, hogy segítsék a fogyasztókat az álhíroldalak felismerésében, hiszen, ha a fogyasztó már képes megállapítani, mi a vicc, vagy az álhír, akkor komoly lépést tesz előre.

A másik fókuszpont az, hogy felderítsék, a hírek megosztói valós emberek-e, vagy robotok. Ha pedig valós emberek készítik a megosztásokat, akkor vajon a profilok mennyire hamisak. A franciaországi elnökválasztási kampány során például 30 ezer álprofilt távolítottak el a megosztó alkalmazásról.

A fejlesztések iránya is sokat változott az elmúlt időszakban. Most már az lett a fontos Nyugat-Európában, ahol igény van rá, hogy megjelölhessék az olvasók maguk is az álhíreket. „Fake news” - gombbal látható el az álhír, és Németországban, Angliában az így bejelentett híreket „fake- checkerekkel" ellenőriztetik. Ha bebizonyosodik az álhír-tartalom, akkor pedig megjelenik a hír alatt a közlemény, miszerint ez nem hiteles hírforrás. Illetve „Kapcsolódó hírek”- szolgáltatást is fejlesztenek, amely segítségével az álhírre kattintó fogyasztó kap hiteles forrásból érkező, ugyanazon témáról szóló híradást is. A Facebook szerint az eddigiek mellett a legfontosabb irány a hagyományos médiával való együttműködés.

Hegedűs Dániel, Berlinben élő politológus egy olyan szabályozásról hozott hírt, ami a nyugati világban egészen egyedüli. Németországban elfogadtak egy olyan jogszabályt, ami szerint ha valaki jelenti, hogy egy social média megosztó oldalon „fake news”-t, vagy gyűlöletbeszédet talált, akkor az rögtön törlendő. Kérdéses, a szólásszabadság mennyire sérül ebben a konstrukcióban?

A demokrácia iránya gazdasági érdek mentén dől el?

Azt kell nagyon figyelembe venni, hogy ma a Facebook-ról szereznek emberek tájékozódást a nagyvilágról, és ezen keresztül szerveződnek társadalmi mozgalmak. Ugyanakkor nem látjuk teljesen transzparensen, mi az, ami mentén a FB szelektál. Honnantól és meddig tart az üzleti érdek? Ma gazdasági indokok mentén dőlhet el, merre menjen a demokrácia? - tette fel a kérdést Fazekas.

Cseh Gabriella is elfogadta, hogy a FB fel tud erősíteni társadalmi hangokat, és el is tudja nyomni azokat. De a „Newsfeed values”, az értéklista nyilvános, és e szerint folyik a szegregálás.

Az autentikus részvétel figyelése meg egyértelműen a „fake news” -ok kiirtását támogatja. Ha valaki készít egy hamis profilt, amivel többszáz csoportot létrehozva megoszt álhíreket, vagy ha sok álprofilt hoz létre valaki, és ezeket csoportokba rendezve oszt meg több ezerszer dezinformációt, ugyanúgy megsérti a FB értékeit.

A cég Magyarországon, a választási kampányt még messzinek érzi. Körülbelül fél év múlva kezdenek el a témával foglalkozni. A gyűlöletbeszédet megszorítani, Cseh Gabriella szerinte veszélyes, mert eddig mindig visszájára sült el az olyan reguláció, ami rövidített a szólásszabadságon.

Tájékozódás, több csatornán keresztül!

A Political Capital igazgatója szerint, amit tenni lehet „fake news” esetén, az elsősorban a forráselemzés. Több oldalról meg kell vizsgálni egy-egy témát, nem szabad hagyni, hogy egy honlap, vagy egy poszt alapján tájékozódjon valaki. Borzasztó nagy a felelőssége a social médiának, mert muszáj valamilyen önszabályozó rendszert kialakítania, ami ezt a dzsungelt megnyirbálja. Harmadjára, nem lehet elég korán kezdeni a netes tájékozódásról való edukálást. Már az alsó tagozatsotoknak meg kell tanítani azt, milyen árnyoldalai vannak az internetnek. Ezt a gondolkodásmódot javasolta nemcsak a szülőknek, tanároknak, de mindenkinek, aki tudásmegosztással foglalkozik, és a következő időszakban valószínűleg hajmeresztő álhírekkel kell megküzdenie.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Eluralta az őrület a közbeszédet
2. oldal - Az algoritmus bosszút állt