Érzelmileg intelligens munkahely és munkatársak - miért fontos?

Míg az agykéreg, amely agyunk tudatos területe, ha „hosszúságban mérjük” mindössze 11 mm-t tesz ki, addig a tudatalatti terület, az idegpályák hálózata, ami behálózza az agyat, ahol alapvetően az érzelmek uralkodnak, mintegy 16 km-nek felel meg. Ezért nagyon fontos az érzelmek szerepe a döntéshozatalban, a kötődések kialakulásában is, és itt a munkahelyi kötődésekre is gondolunk. Az idegrendszerben működő hálózat minden központot elér, mindegyikkel kapcsolatban van.

Így minden tevékenységünkkel jár, mindegyikből keletkezik érzelem. Az érzelmi gócokkal teli hálónak elég bármilyen kis inger ahhoz, hogy az egész hálóra, és így a viselkedésre is hatással legyen. Legyen az egy ferde pillantás a főnöktől, vagy egy odavetett megjegyzés egy kollégától. Döntéseinket 70%-ban érzelmi, és mindössze 30%-ban racionális alapon hozzuk.

A jó hír az EQ-val kapcsolatban, hogy az „érzelmi háló” vagyis az idegrendszeri kapcsolatok képlékenyek, így akár felnőtt korban is formálhatók, új kapcsolódások, idegpályák jöhetnek létre. Míg a kéreg intelligenciának (IQ) van maximuma, addig a háló intelligenciájának (EQ) nincs. Miközben a mai magyar iskolarendszer 90%-ban az IQ-val foglalkozik, erőteljesen háttérbe szorul az EQ.

Pécsi Rita: Döntéseinket 70-ban érzelmi, és mindössze 30-ban racionális alapon hozzuk.Márpedig ahhoz, hogy valakire igazán hatni tudjunk, ahhoz az érzelmeire kell hatnunk. „Be kell lépni” a hálóra, azt kézben tartani, hangsúlyozta Pécsi Rita. Az egyénen túl, a vállalatnak lehet közösségi intelligenciája. A teljesítményt megsokszorozó hatással lehet, ha egy-egy dolgozónak nem csak egy-egy készségét, adottságát hanem az „egész embert” meg tudja szólítani a szervezet. Ez alacsony beosztásban akár 300%-os teljesítményjavulást hozhat, míg középvezetőknél akár 1200%-ot jelenthet. Vagyis, ha valaki úgy érzi, hogy nem csak mint munkaerőre számítanak rá, hanem kifejezetten őt, az egyént, az egész embert várják a munkahelyen az hatalmas pluszt motivációt tud adni, elköteleződést tud teremteni.

Az embereknek az önállóság átélése, hogy kompetens valamiben, az adott dolgot meg tudja csinálni, hogy képes valamire, ennek átélése alapszükséglet. Így átélésük érzelmekkel jár.

Készségek típusai:

• affektív készségek - konkrét érzelmek átélése - ezeket nem lehet tudatosan elindítani, csak belesodorni az illetőt ezekbe az érzelmekbe, hogy ténylegesen átélje őket
• konatív készségek - ezek a belülről mozgató készségek - nyitottság, érdeklődés, kíváncsiság, lelkesedés - ez bezáródhat, ha nincsenek valós tapasztalatok
• szociális készségek - kötődés - közeghez, vezetőhöz, itt az a kérdés, hogy valaki tud-e másokhoz kapcsolódni, sokszor át kell hozzá élni, hogy együtt lenni jó
• kognitív készségek

Míg a kognitív készségek magyarázaton, információkon alapulnak, addig az összes többi esetében élményre, tapasztalatra van szükség, azonosulás útján lehet növelni, érzelmi tanulással. Ezekben az esetekben új idegi összekapcsolódás keletkezik, de csak akkor marad meg, ha az élmény ismétlődik, mert az agy ritkítja az „esetleges” tapasztalatokat, hogy ne terhelődjön túl. Egyetlen kötődésélmény nem elégséges a motivációhoz.

Krízishelyzetekben pedig egyértelműen a meglévő szinapszisok mentén döntünk, vagyis akkor döntünk valami irányába, ha az az idegi kapcsolat erős. Ezért érdeke a munkáltatóknak a racionális tényezőkön túl az erős érzelmi kötődés kialakítása a vállalathoz, kollégákhoz, az erőteljes és pozitív emberi kapcsolatok létrejöttének támogatása cégen belül. Mert ahogy előző cikkünkben is írtuk, a megtartás elsődleges eszközei a pozitív emberi kapcsolatok a munkahelyen, míg a távozás legfőbb okai, ha ezek nem működnek.