Amit a munkáltató kap, ha elengedi a beosztottat önkéntes tartalékos katonának

Mivel olyan jelentkezőket is várnak, akik civil foglalkozásuk mellett vállalnának katonai szolgálatot, ezért járandóság illeti meg őket, illetve a kiesett munkaerőért cserébe a honvédség kompenzációt ajánl a munkaadónak. Az önkéntesek szolgálati ideje ugyanis nem csupán a szabadidőt érinti: tartalékosként az ember - szolgálati formától függően - akár huzamosabb ideig is távol maradhat saját, civil életétől.

A Magyar Honvédség az önkéntes tartalékosokat foglalkoztató munkáltatókkal megállapodást köt (erről lásd következő keretes írásunkat). Az a munkáltató, amelyiknek van önkéntes tartalékos munkavállalója, annak tényleges katonai szolgálatteljesítése időtartamára, valamint az ezzel kapcsolatban kiadott pótszabadság időtartamára kompenzációra jogosult. A munkáltató kompenzációjának mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára publikált féléves, vagy éves ágazati bruttó átlagkereseti adatok alapján számított napi összeg. A számításhoz a munkáltató statisztikai számjele szerinti nemzetgazdasági ágazat bruttó átlagkereseti adatát kell figyelembe venni.

A kompenzáció teljes összegére jogosult a munkáltató, ha vállalja, hogy munkavállalója önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítését a Magyar Honvédség által meghatározott időpontban biztosítja, és nem kezdeményezi a behívás átütemezését.

Részmunkaidőben foglalkoztatott önkéntes tartalékos munkavállaló után a munkáltatót a munkavállaló munkaidejével arányos kompenzáció illeti meg.

Egy javaslat a kompenzáció átgondolására

Tehát az önkéntes tartalékos szolgálatot úgy tenné a munkáltatók számára vonzóbbá a honvédség, hogy kompenzációt ígér, ha elengedik munkavállalóikat katonának. Szakértői vélemény szerint azonban a törvénybe foglalt kompenzáció nem fogja motiválni a munkáltatókat. Sőt, ha kérik a szolgálati idő módosítását, eleshetnek a kompenzáció felétől.

2011 végén fogadtak el egy kormányrendeletet (294/2011. XII.2.) arról, hogy a munkaadó kompenzációra jogosult, ha munkavállalója tartalékos szolgálatba kerül. Eszerint a kompenzáció mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára publikált féléves, vagy éves ágazati bruttó átlagkereseti adatok alapján számított napi összeg.

Így például mezőgazdasági, halászati ágazatban 1277, az építőiparban 1256, a kereskedelmi ágazatban 1523, a vendéglátásban 1037, az oktatásban 1713, a szociális ellátásban 698 Ft óradíjnak felel meg. (Havi 160 munkaórával számoltunk - a szerk.)

Vagyis ennyi kompenzációhoz jut a munkáltató, ha elengedi a munkatársát, ennyiből kereshet helyettesítést, már ha tud.

A honvédelmi tárca tájékoztatása szerint nem jogosultak kompenzációra:

• az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek,
  
• az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek,
  
• az államháztartás társadalombiztosítási rendszerében működő szervek,
  
• az elkülönített állami alapokat kezelő szervek,
  
• valamint a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok.
  

Kladek András, a Hadtudomány című lapban rámutat, hogy az átlagkereseti érték megállapítása szinte lehetetlen, hiszen a bruttó átlagkeresetekben egy gazdasági ágon belül is jelentős eltérések vannak. Ez az összeg függ az adott ágazat foglalkoztatási sajátosságaival: a munkavállaló nemével, végzettségével, szakképzettségével, a vállalkozás földrajzi elhelyezkedésétől, tulajdonosi hátterével, méretével, az alkalmazott munkarenddel és egyéb tényezőkkel is. Továbbá az ágazati átlagfizetés jelentősen eltér a fizikai munkások és a szellemi foglalkozásúak esetében.

Véleménye szerint „az ágazati bruttó átlagfizetés legfeljebb statisztikailag értékelhető, nem alkalmas arra, hogy a munkáltatót a bevonult tartalékos kieső munkaideje miatt „kárpótolja,” nyilvánvalóan a szükségesnél jóval alacsonyabb kompenzációhoz vezet.”

Kladek javasolja, hogy az ágazati átlagbér alapú kompenzáció helyett egy átalánydíj-rendszert lehetne kialakítani, amely szerinte a tényleges költségekhez jobban közelít.

Aki tartalékosnak áll, megnehezíti a főnöke életét?

A kormányrendelet kimondja, hogy az önkéntes tartalékos jelentkezése esetén, a munkaadónak alá kell írnia a honvédséggel egy megállapodást. Ebben az áll, hogy csak akkor lesz jogosult az anyagi kompenzáció teljes összegére, amennyiben biztosítja a munkavállalója bevonulását abban az időpontban, amikor azt a honvédség meghatározza. Amennyiben a munkáltató nem írja alá a megállapodást, akkor elveszíti a kompenzációhoz való jogát.

A megállapodás szerint a munkáltató három évente egyszer a kezdeményezheti a szolgálat elhalasztását egy számára alkalmasabb időpontra, ebben az esetben viszont le kell mondania a kompenzáció feléről.

„Ez az előírás nem a munkáltató támogatását, hanem „megzsarolását” eredményezi” - írja le következtetésként Kladek András. „Véleményem szerint lehetővé kellene tenni a gazdasági szervezetek számára, hogy amennyiben a munkavállaló bevonulása a szervezet működésében fennakadást okozna, mindenféle megkötés nélkül kérhesse a bevonulás átütemezését egy alkalmasabb időpontra” - írja Kladek.

A szakértő szerint a munkáltatói támogató rendszer egyik hiányzó eleme egy olyan felelős érdekegyeztető mechanizmus, amely a honvédség, a gazdasági szereplők és az önkéntes tartalékosok képviselőinek részvételével egyeztetni tudja az egymástól gyakran merőben eltérő érdekeket, elő tudja segíteni a megegyezést és a legjobb megoldások megtalálását.

Kladek javasolja egy állandó szervként működő érdekegyeztető szervezet létrehozását, amelyben a Honvédelmi Minisztérium, az ágazati minisztériumok és az ágazati érdekképviseleti szervek képviselői rendszeresen üléseznének.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Ezer járási katonát szerződtet idén a hadsereg - mi lesz a tartalékosok munkáltatóival?
2. oldal - Amit a munkáltató kap, ha elengedi a beosztottat önkéntes tartalékos katonának