Ezért veszekednek egymással a kollégák
Egy vezetőnek óhatatlanul szembe kell néznie konfliktusokkal, mert ez is a munkája része. Ezek elől hosszú távon elmenekülni nem lehet, mert maguktól nem fognak megoldódni. A lényeg, hogy a vezető hogyan kezeli ezeket a konfliktusokat.
Sok tényező okozhat feszültséget és rivalizálást egy munkahelyen, többek között az erőviszonyok változása, az ego, féltékenység és egyes teljesítménybeli különbségek. Úgy tűnik, mintha szinte bármi vezethetne konfliktushoz, ennek ellenére a legtöbb probléma nem ezekből ered. Hanem vagy a rossz kommunikációból vagy abból, ha valaki nem tud uralkodni az érzelmein.
A Forbes magazingórcső alá vette ezeket az alapvető kiindulási okokat és néhány tippet is adott arra nézve, hogy hogyan lehet ezeket kezelni.
1. A konfliktusok gyakran a hiányzó vagy nem megfelelően átadott információk miatt keletkeznek. Ahhoz hogy ezt elkerüljük, hangsúlyt kell fektetni a kommunikációra, hogy az információk pontosan és időben jussanak el azokhoz, akikhez el kell jutniuk.
2. A másik probléma, amikor egy döntésnél a racionalitás helyett az érzelmek kerülnek előtérbe. Sok esetben az "elkövető", legyen az a vezető vagy akár a munkavállaló nincs tisztában vele, hogy milyen hibát követ el abban a pillanatban, amikor nem ura az érzelmeinek.
Persze a konfliktuskezelés sikere nagyban múlik az érintetteken, hogy mennyire látják át ennek szükségességét, és mennyire szeretnék megoldani magát a helyzetet.
Írjuk le!
Rögtön az első lépés lehet, hogy meg kell határozni, hogy mi az elfogadható viselkedés, nem elég sejteni, hogy mi fér bele és mi nem a munkahelyi etikettbe. Ha már a munkaköri leírásokkal egyszerre írásba van foglalva a hierarchia és a döntéshozatali struktúra, ha ez átlátható, érthető, ha tudjuk, hogy mit tartalmaz, ez már önmagában sok konfliktust megelőzhet. Ha ehhez társul még csapatépítés, vezetőfejlesztés és tehetségmenedzsment, az mind erősítheti a jó légkört.
Bár a konfliktusok kitörhetnek váratlanul, azért a legtöbb esetben vannak előjelei, amire érdemes odafigyelni, illetve feltérképezni esetleg a vitára okot adó területeket. Az előzetes feltérképezés ugyan idő- és energiaráfordítással jár, de a hozadéka arányosan biztos, hogy nagyobb. Ha pedig már kitört a "háború", akkor jó, ha minél hamarabb foglalkozunk vele.
Érdemes kideríteni, hogy egy konfliktusban ki, mit szeretne elérni. Ha a feleket megpróbáljuk hozzásegíteni céljaik eléréséhez, szinte biztos, hogy könnyebb lesz megoldani a problémát.
Egy konfliktusban azonban nem csak a negatívumokat, hanem a lehetőséget is érdemes látni, amit egy jó vezető ki is használ, hiszen tanulni lehet belőle. Ahol egyet nem értés van, abból akár valamilyen új dolog, valamilyen a fejlődés irányába tett lépés is kisülhet.
A lényeg, hogy egy konfliktust akkor lehet igazából megoldani, ha tényleges akarat mutatkozik rá, amihez kell empátia, megbocsátás, kompromisszum és aktív figyelem.