Felmondhatnak-e nyugdíj előtt végkielégítés nélkül a koronavírus miatt?

Végkielégítés többféle esetben jár a munkavállalónak, így különösen, ha a munkaviszonya a munkáltató általi felmondás miatt szűnik meg és

a munkavállaló legalább 3 éve munkaviszonyban áll a munkáltatóval. Ez így egyszerűnek tűnik, azonban az ördög azonban a részletszabályokban rejlik.

A munkaviszony figyelembe vehető időtartamát csökkenthetik olyan időszakok, amikor a munkavállaló 30 napot meghaladó ideig nem volt jogosult munkabérre.

Amennyiben a munkaviszony megszüntetésére a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül kerül sor, a munkavállaló az Mt. 77. § (4) bekezdésben meghatározott mértékű emelt összegű végkielégítésre jogosult.

Nem jár viszont semmilyen végkielégítés, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Akkor sem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A munkáltatói felmondás esetén a felmondás közlésének időpontja irányadó, tehát azt kell vizsgálni, hogy a felmondás közlésének napján fennáll-e már legalább 3 éve a munkaviszony, illetve a munkavállaló betöltötte-e az adott életkort.

Az Ön elmondása alapján a férje életkora alapján jogosult lehet az emelt összegű végkielégítésre, de csak akkor, ha a munkaviszonya a felmondás közlésének napján legalább 3 éve fennáll a jelenlegi munkáltatóval.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a fentiek az Mt. szabályai, amelyektől a munkaszerződésben a munkavállaló javára és hátrányára is el lehet térni. Éppen ezért az is figyelembe jön, hogy a férje munkaszerződése tartalmaz-e bármilyen eltérő szabályt a végkielégítésre vonatkozóan.

Amennyiben az Ön férje az Mt. és a munkaszerződése alapján végkielégítésre jogosult, de azt a munkáltató nem fizeti ki, akkor a követelés 3 éves elévülési időn belül bármikor érvényesíthető a munkáltatóval szemben.

Egyik lehetőség, hogy a férje elmaradt munkabér jogcímén bíróság előtti peres eljárásban követeli az összeget. Ezzel egyidejűleg vitatható a felmondás jogszerűsége is, feltéve, hogy a felmondás indokolásának valósága vagy az egyéb felmondási szabályok kapcsán felmerül, hogy a munkáltató nem megfelelően járt el. Az Ön férje esetén azt tudom kiemelni az egyéb szabályok közül, hogy a védett kor miatt állásfelajánlási kötelezettsége van a munkáltatónak, ha a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozással mond fel.

A másik lehetőség, hogy a végkielégítés meg nem fizetése esetén közjegyzőnél fizetési meghagyás kibocsátását kéri a munkavállaló, a megfelelő iratokkal igazolva mindezt (ez esetben a felmondás jogszerűsége nem vitatható, csak a végkielégítés összege követelhető). A fizetési meghagyás kibocsátása esetén a munkáltatónak 15 napos határideje van ellentmondásra. Ha ellentmond, akkor az eljárás bírósági peres eljárássá alakul. Ellenkező esetben megindulhat a végrehajtási eljárás.

Két lényeges változásra is fel szeretném itt hívni a figyelmet. Az egyik, hogy a munkaügyi bíróságok átszervezés alatt állnak és 2020. április 1-től elsőfokon a törvényszékek járhatnak el, másodfokon pedig az ítélőtábla.

A másik, hogy a Kormány által a koronavírus járvány okán kihirdetett veszélyhelyzetben rendkívüli ítélkezési szünetet rendeltek el – egyelőre nem tudni, hogy ez meddig fog tartani. Ezen rendkívüli ítélkezési szünet alatt bírósági tárgyalásokat nem lehet tartani, csak az ügyek írásbeli előkészítése zajlik. Ez azt is jelenti, hogy a bírósági peres eljárásokban lassabb előre haladás várható majd.

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!