Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 3 éve

Fiatal, nyugat-dunántúli férfi a tipikus, magyar kivándorló

A bevándorlók a hazai munkaerőpiacon a hazai munkavállalók helyzetét rövid távon rontják, de hosszabb távon ez a hatás nem érvényesül, állítják a készítők a Munkaerőpiaci Tükör-2015 című, most megjelent kiadványban. A kivándorlás tekintetében – bár a tipikus kivándorló fiatal, nyugat-dunántúli, felsőfokú, vagy szakmunkás végzettségű férfi -, mégis a legmeghatározóbb tulajdonsága a csomagolásának az időpontja. Négy éve indult el a kivándorlási hullám. Az okokról, és a lehetőségekről beszélgettek a kiadványt készítő társadalom-kutatók.

images

images

Kétféle, migrációs aktuálpolitikai kérdésre is egyszerre adott választ a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete ( MTA KRTK) által évente kiadott, Munkaerőpiaci Tükör-2015 című kiadvány. Az egyik, a hazánkba irányuló migránsok munkaerőpiaci tevékenysége, a másik a Magyarországról elvándorló, munka-migránsok jellemzői. Mindkét irány jelentősen más ahhoz képest, amit a kormányzati kommunikációs híradásokból tudunk.

A bevándorlás hosszú távon javítja a hazai munkavállalók helyzetét

Csillag Márton, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársa azt emelte ki a kötet bemutatója során tartott előadásában, hogy a kutatásukban arra keresték a választ, vajon a bevándorlás a hazai munkavállalók helyzetét hogyan befolyásolja? Fontos elmondani, hogy a fokozatosan növekvő bevándorlás – s korábbi tanulmányok ilyen helyzeteket elemeznek - nem azonos azzal a menekülthullámmal, amely Magyarországot közel két éve érte el. Ezzel kapcsolatban ugyanis nincs még semmilyen, rendelkezésre álló adat.

Rövidtávon igazolódik az a negatív vélekedés, miszerint rontja az ottélők munkaerőpiaci helyzetét a bevándorlás. Azonban ez csak minimális mértékben igaz. Tíz százalékos bevándorlás esetén 1 százalékkal lesznek alacsonyabbak a bérek. Az is elmondható, hogy csak azoknak a körében jelentkezik ez a hatás, akik a bevándorlókkal úgynevezett „helyettesíthető” munkakörökben dolgoznak. Ők tipikusan az alacsony képzettségű, alacsony presztízsű munkákat végző emberek. Minél hasonlóbb kulturális körből érkeznek a bevándorlók (és képzettségük is a hazai munkavállalókéhoz közelít), annál nagyobb a kiszorító hatás. Például, a törökországi szír bevándorlók jelentős mértékben szorítják ki a helyi, alacsony presztízsű munkát végző törököket a munkaerőpiacukról.

Hosszú távon azonban ez a negatív hatás megszűnik, sőt, sok esetben pozitívvá fordul át. A hazai munkavállalók sok esetben- a megfigyelések szerint – nagy számban áramlanak át a képzetlen, bevándorlókat foglalkoztató üzemek, szektorok kiegészítő tevékenységeit végző, komplexebb, szellemi munkaköreibe. Például, szakmunkásból üzemvezető, vagy takarítóból szolgáltatási csoportvezető válik. Munkakört tud váltani, feljebb tud lépni a hazai munkavállaló azzal, hogy a helyére, bővítetten érkezik újabb munkaerő. Ehhez azonban egyrészt rugalmas munkaerőpiac, és az új készségeket felvenni, tanulni képes munkavállaló is kell.

Van egy másik, a gazdaság egészét pozitívan befolyásoló, hosszútávú előnye a bevándorlásnak. Olyan technológiák kerülhetnek előtérbe, amelyek nagyobb mennyiségű, képzetlen munkaerőigényt mutatnak. Ezzel alacsonyabbá válik a termelés költsége, és esélyt kap a bővülő termelés.

Elvándorlás: Németország lassan nyeri vissza a korábbi vonzerejét!

Hárs Ágnes, a KOPINT-TÁRKI vezető kutatója vizsgálta a volt szocialista országok, és köztük Magyarország elvándorlását. Négy időszakot különböztetett meg: az EU-s csatlakozás előtti ( 2004-ig) , a gazdasági válságig terjedő(2004-2008), a válságot felölelő ( 2008-2010), és a 2010, a német és az osztrák munkaerőpiac megnyílását követő időszakot mutatta be a kutató.

Jól látható, hogy a többi országtól eltér a magyar helyzet. Itthon 2010-ig – Csehországhoz vagy Szlovéniához hasonlóan – viszonylag alacsony volt az elvándorlás, 2010-től gyorsult fel a folyamat. A hazai népességhez viszonyított migráns létszám arányának éves átlagos növekedése Magyarországon jelenleg meghaladja a 0,2%-ot, ez hasonló a lengyel éves átlagos növekedéshez, de messze elmarad a román 0,9%-tól, vagy akár a litván 0,6-tól.

Az Uniós bővülést, 2004-et követően azokba az országokba indult gyors bevándorlás, amelyek azonnal megnyitották munkaerőpiacaikat az új tagországok előtt, mindenekelőtt az Egyesült Királyságba és Írország. Bár tradicionálisan a magyarok a rendszerváltás előtt, vagy a kilencvenes években a német nyelvterületre mentek dolgozni, mivel a német és az osztrák munkaerőpiac csak 2011-ben nyílt meg, Nagy-Britannia vonzóvá vált a magyarok számára is, és Németország a nyitás után sem nyerte vissza teljes vonzerejét.

Ami befolyásolja az elvándorlást: bérek színvonala, és a GDP

A kelet-európai országok elvándorlását kutatva Hárs Ágnes azt az összefüggést hangsúlyozta, miszerint a remélt bérnyereség, a magas otthoni munkanélküliség, és a GDP lassú növekedésében megmutatkozó kedvezőtlen otthoni gazdasági kilátások ösztönzőleg hatnak az elvándorlásra. Hiába ma Magyarországon az a helyzet, hogy a munkanélküliség aránya rekord alacsony, mégis növekvő az elvándorlás. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő-piaci mutatók pontos vizsgálatára, így a példátlanul magas közmunkás létszám figyelembe vételére is szüksége van, miközben a GDP alakulása jóval inkább mutatja az elindulást magyarázó összefüggéseket, mint maga a munkanélküliség.

A munkamigrációra mindezek mellett sok más tényező is hatást gyakorol. Így a network kapcsolatok, az ismeretségi hálózaton keresztül érkező hírek egy-egy jó lehetőségről, a munkaerőtoborzás bővülő intézménye. Ausztriába, Németországba bizonyos munkaerőpiaci szegmensekbe, szállodaiparba, vendéglátásba célirányosan toboroznak munkavállalókat. Mindezek mellett az is erősíti az elvándorlást, hogy a médiában bizonyos élethelyzetekre mintegy megoldásként jelent meg a migráció - mondta Hárs Ágnes

Nem jelent valódi ellensúlyt a bevándorlás Magyarországon

Míg Észak-, és Nyugat-Európában számottevő migráns népesség gyűlt össze, addig ma, Magyarországra szinte alig érkezik valaki. Hasonló a helyzet a többi, Kelet-európai államban is. Ez alól csak Csehország és Szlovénia a kivételek. Ezekből az országokból alacsony az elvándorlás, és a kevés érkező ott ezért jelentős többletnek látszik.

Fiatal, nyugat-dunántúli férfi a tipikus, magyar kivándorló

Simon Dávid, az ELTE TÁTK egyetemi oktatója arról a kutatásról számolt be, amely a migráns, ingázó munkaerő meghatározó tulajdonságait vizsgálta.

Az adataikban azokkal az egyénekkel tudtak dolgozni, akiknek a migrációja szigorúan munkaügyi meghatározottságú, és akiknek maradtak itthon hozzátartozói. Éppen ezért volt számukra is meglepő, milyen kevés Nagy-Britanniából érkező adattal találkoztak. Ez alapján azt feltételezik, hogy aki oda ment munkát vállalni, az az egész családját is vitte magával.

A három, legjelentősebb célország ebben a tekintetben is Nagy-Britannia, Németország és Ausztria. Összesítve azt tapasztalták, hogy inkább férfiak indulnak útnak, zömében 39 év alattiak, bár Nagy-Britanniába a válság után elindult egy idősebb korosztály is. De, mostanra visszaállt a régebbi rend, és újra a fiatalabbak vándorolnak ki.

Megfigyelték azt is, hogy aki külföldön született, az nagyobb valószínűséggel vállal külföldi munkát, bár ma nem a határon túli magyarok alkotják a kivándorlók többségét.

Iskolai végzettség tekintetében azt látták, hogy ez jelentős befolyásoló tényezője a migrációnak. Minél magasabb valakinek a végzettsége, annál valószínűbb az, hogy elindul, és a migrációból állandó kint tartózkodás válik.

Kivételt ez alól az Ausztriába irányuló vándorlás jelent. Ebben a folyamatban nem lehet különbséget tenni az iskolai végzettség alapján. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők keresettsége alacsony, de az ezt követő végzettségi szintekbe tartozók iránt egyformán magas a kereslet.

Nagy-Britanniában inkább a felsőfokú végzettségűekre, illetve kisebb arányban a szakmunkásokra van igény. Németországról a kutató azt mondta, hogy ott is hasonló a kép.

A lakhely tekintetében a legtöbb migráns Nyugat-Dunántúlról indult el. Ausztriába elsősorban ingázók, a Nyugat-magyarországi határszélekről járnak át, Németországban pedig az elmaradott térségek polgárai, Dél-Dunántúl, és Észak-Magyarország lakói találnak munkát. Nagy-Britanniában nem figyeltek meg semmilyen regionális jellemzőt a migránsok körében.

Az, hogy idehaza hagynak-e maguk után kiskorú gyermeket, nyugdíjas ellátásra szorulót, vagy segélyezett közeli hozzátartozót a kivándorlók, igazából nem jelentős tényező. Legfeljebb azt lehetett kimutatni, hogy az Ausztriába irányuló migráció tekintetében a hat éven aluli gyerekek megléte csökkentette a kivándorlási hajlandóságot, a 7-18 éves gyerek meg növelte azt.

Összességében azonban azt állítja a kutató, hogy az iskolai végzettségnél, a családi kapcsolatok megléténél, és a földrajzi helyzetnél sokkal meghatározóbb tényező maga az idő. Az az időpont, amikor elindult a kivándorlás. Ez a dátum, az ő meghatározásuk szerint, 2012 volt.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Románia is - Interjú a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökével

Ahogy arról júliusban mi is hírt adtunk, tavaly 979 orvos és fogorvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Az orvosok migrációja... Teljes cikk

Megtartották Münchenben az első magyar építőipari hazatérő börzét

Megtartották csütörtök este Münchenben az első úgynevezett építőipari hazatérő börzét, amelyen új munkatársakat kereső magyar vállalkozások... Teljes cikk

Kivándorló ország lettünk

Még nem tartunk másfél milliónál, de sok százezernél már igen. Az elvándorlás ma az egyik legaggasztóbb társadalmi probléma. Magyarország... Teljes cikk