Harc az öntudatra ébredt tehetségekért
A média napról-napra egy-egy újabb kinevezésről, új pozíciót betöltő, de korábban másutt ismertté vált személyről adnak hírt. Nem ritka, hogy egy szakember rövid idő alatt új helyen kap magasabb pozíciót. Az általa Fast Moving Marketable Talentnek nevezett jelenségről Csedő Csabát, a Hays Hungary Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.
- Mit ért pontosan az FMMT alatt?
- Mára már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szellemi tőke egy vállalat termelékenysége, sikere tekintetében minden egyéb erőforrásnál fontosabbá vált, alapjaiban határozza meg a cég versenyképességét és jövőjét. Ugyanakkor éppen ez a nélkülözhetetlen tőke a legvolatilisebb, az emberi természet folyamatos igénykielégítő törekvései következtében, és itt természetesen nem elsősorban az anyagiakat értem, bár ennek szerepét sem kell lebecsülni.
- Mennyiben változott a szellemi tőke fontossága illetve mobilitása az elmúlt időszakban?
- Szellemi tőkére már az előembernek is szüksége volt, azonban amit az elmúlt néhány évben tapasztalunk, mind a növekvő stratégiai fontosságát, mind a mobilitását illetően, alapjaiban megváltoztatja a munkáltató és munkavállaló viszonyát. Elképesztő verseny alakul, alakult ki a tehetségekért a vállalatok között - és itt már nem csupán az átlagos szellemi képességekkel rendelkező dolgozókról beszélek, hanem kiemelten a tehetségekről - és ez egy újfajta vállalat-alkalmazott viszonyt is jelent egyben.
- Miben áll ez a változás?
- Nos, a XX. század elején, közepén még a vége felé is az úgynevezett life long employment (élethosszig tartó foglalkoztatás) nem volt ritkaság, sőt a dolgozók egy tekintélyes hányada a biztonságra törekedvén mindvégig kitartott egy-két vállalat mellett. Vállalati szinten is ez volt az elvárás, magyarán a dolgozó végezze el a feladatát, lehetőleg ne okoskodjon, hajtsa végre az utasításokat, és így akár fokozatosan lépkedhet előre a ranglétrán. Ennek a paternalista korszaknak vége. A technológiai fejlődéssel a menedzsmentnek, mint tudománynak a térhódításával a helyzet gyorsan változik, tulajdonképpen már a változás korát éljük, még akkor is ha ezt sokan nem érzékelik. Fontos eleme ezen változásnak a Tehetség öntudatra ébredése, ami annyit jelent, hogy a tehetséges alkalmazott ma már tudatában van értékének, és ha nem érzi, hogy odafigyelnek rá és megbecsülik, egyszerűen odébbáll. És ha odébbállt, igen nehéz pótolni - hangsúlyozom a tehetséget nehéz pótolni - és ez nagyon sokba kerül.
- Mit tehetnek a vállalatok egy ilyen helyzetben?
- A vállalatok versenyeznek a tehetségekért - az angol nyelvű szakirodalom a "war for talent" kifejezést használja, és szerintem ez a helyes kifejezés - és tapasztalataim szerint komoly hiány van belőlük. Ráadásul ma már egy átlagos tehetség jóval több munkahelyen megfordul lényegesen kevesebb időt töltve el egy-egy vállalatnál, és bár sokan kissé lenézően "job-hoppernek" nevezik őket, a helyzet nem ennyire egyértelmű. A tehetség folyamatos kihívást keres és igen hamar frusztrálttá, válik, ha egy nem megfelelő, támogató és kreatív menedzsment gátolja, és nem engedi kibontakozni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a tehetségnek mindent szabad, csak azt, hogy egy haladó, dinamikus a dolgozókat ténylegesen is partnerként kezelő közeg képes csak megtartani őket - és akkor itt még nem beszéltem a vállalati kultúra egyéb vetületeiről - jó példa erre két általam igen nagyra becsült vállalat, a Google vagy a Virgin esete.
- Hogyan érinti ez a fejlemény a toborzás-kiválasztás folyamatát ebben a szegmensben?
- A vállalat és alkalmazott közti újfajta reláció eredményeként megjelent egy érdekes jelenség, és itt ismét egy angol nyelvű szakirodalomból vett kifejezést használok, mert ez szerintem nagyon illik rá: a career mercenary. Ez a fajta alkalmazott már nem is alkalmazott a szó igazi értelmében, hanem önmaga ügynöke, aki vállalatról vállalatra vándorolva a legjobb lehetőségeket keresi, szellemi befektetései után a maximális hozamot várja el - és a maximumot is nyújtja a lehetőségekhez mérten - majd mikor elvégezte a dolgát, továbbáll. Ebben a kontextusban a vállalat mintegy ügyfelévé válik a munkavállalónak. Ez az intézményesülni látszó keret mindkét fél számára jó lehet, ha rugalmasan tudják kezelni.
- Hogyan befolyásolja ez a fejlemény az Önök munkáját?
- A toborzással és kiválasztással foglalkozó vállalatoknak fel kell készülni erre a kihívásra. Én úgy gondolom, hogy ez a folyamat jót tesz az üzletágnak, őszintén már most érzékeljük e fejlemények ránk nézve pozitív kihatásait, hiszen a megbízások száma komoly emelkedést mutat. Ami az én vállalatomat illeti, előnyös helyzetben vagyunk, hiszen Angliában a fent vázolt folyamatok már komolyabb múltra tekintenek vissza, és alkalmam van brit kollégáimtól a tapasztalatokat átvenni, adaptálni.
Mészáros Etelka, HR Portal
- Mára már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szellemi tőke egy vállalat termelékenysége, sikere tekintetében minden egyéb erőforrásnál fontosabbá vált, alapjaiban határozza meg a cég versenyképességét és jövőjét. Ugyanakkor éppen ez a nélkülözhetetlen tőke a legvolatilisebb, az emberi természet folyamatos igénykielégítő törekvései következtében, és itt természetesen nem elsősorban az anyagiakat értem, bár ennek szerepét sem kell lebecsülni.
- Mennyiben változott a szellemi tőke fontossága illetve mobilitása az elmúlt időszakban?
- Szellemi tőkére már az előembernek is szüksége volt, azonban amit az elmúlt néhány évben tapasztalunk, mind a növekvő stratégiai fontosságát, mind a mobilitását illetően, alapjaiban megváltoztatja a munkáltató és munkavállaló viszonyát. Elképesztő verseny alakul, alakult ki a tehetségekért a vállalatok között - és itt már nem csupán az átlagos szellemi képességekkel rendelkező dolgozókról beszélek, hanem kiemelten a tehetségekről - és ez egy újfajta vállalat-alkalmazott viszonyt is jelent egyben.
- Miben áll ez a változás?
- Nos, a XX. század elején, közepén még a vége felé is az úgynevezett life long employment (élethosszig tartó foglalkoztatás) nem volt ritkaság, sőt a dolgozók egy tekintélyes hányada a biztonságra törekedvén mindvégig kitartott egy-két vállalat mellett. Vállalati szinten is ez volt az elvárás, magyarán a dolgozó végezze el a feladatát, lehetőleg ne okoskodjon, hajtsa végre az utasításokat, és így akár fokozatosan lépkedhet előre a ranglétrán. Ennek a paternalista korszaknak vége. A technológiai fejlődéssel a menedzsmentnek, mint tudománynak a térhódításával a helyzet gyorsan változik, tulajdonképpen már a változás korát éljük, még akkor is ha ezt sokan nem érzékelik. Fontos eleme ezen változásnak a Tehetség öntudatra ébredése, ami annyit jelent, hogy a tehetséges alkalmazott ma már tudatában van értékének, és ha nem érzi, hogy odafigyelnek rá és megbecsülik, egyszerűen odébbáll. És ha odébbállt, igen nehéz pótolni - hangsúlyozom a tehetséget nehéz pótolni - és ez nagyon sokba kerül.
- Mit tehetnek a vállalatok egy ilyen helyzetben?
- A vállalatok versenyeznek a tehetségekért - az angol nyelvű szakirodalom a "war for talent" kifejezést használja, és szerintem ez a helyes kifejezés - és tapasztalataim szerint komoly hiány van belőlük. Ráadásul ma már egy átlagos tehetség jóval több munkahelyen megfordul lényegesen kevesebb időt töltve el egy-egy vállalatnál, és bár sokan kissé lenézően "job-hoppernek" nevezik őket, a helyzet nem ennyire egyértelmű. A tehetség folyamatos kihívást keres és igen hamar frusztrálttá, válik, ha egy nem megfelelő, támogató és kreatív menedzsment gátolja, és nem engedi kibontakozni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a tehetségnek mindent szabad, csak azt, hogy egy haladó, dinamikus a dolgozókat ténylegesen is partnerként kezelő közeg képes csak megtartani őket - és akkor itt még nem beszéltem a vállalati kultúra egyéb vetületeiről - jó példa erre két általam igen nagyra becsült vállalat, a Google vagy a Virgin esete.
- Hogyan érinti ez a fejlemény a toborzás-kiválasztás folyamatát ebben a szegmensben?
- A vállalat és alkalmazott közti újfajta reláció eredményeként megjelent egy érdekes jelenség, és itt ismét egy angol nyelvű szakirodalomból vett kifejezést használok, mert ez szerintem nagyon illik rá: a career mercenary. Ez a fajta alkalmazott már nem is alkalmazott a szó igazi értelmében, hanem önmaga ügynöke, aki vállalatról vállalatra vándorolva a legjobb lehetőségeket keresi, szellemi befektetései után a maximális hozamot várja el - és a maximumot is nyújtja a lehetőségekhez mérten - majd mikor elvégezte a dolgát, továbbáll. Ebben a kontextusban a vállalat mintegy ügyfelévé válik a munkavállalónak. Ez az intézményesülni látszó keret mindkét fél számára jó lehet, ha rugalmasan tudják kezelni.
- Hogyan befolyásolja ez a fejlemény az Önök munkáját?
- A toborzással és kiválasztással foglalkozó vállalatoknak fel kell készülni erre a kihívásra. Én úgy gondolom, hogy ez a folyamat jót tesz az üzletágnak, őszintén már most érzékeljük e fejlemények ránk nézve pozitív kihatásait, hiszen a megbízások száma komoly emelkedést mutat. Ami az én vállalatomat illeti, előnyös helyzetben vagyunk, hiszen Angliában a fent vázolt folyamatok már komolyabb múltra tekintenek vissza, és alkalmam van brit kollégáimtól a tapasztalatokat átvenni, adaptálni.
Mészáros Etelka, HR Portal
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés
Mintha jégpáncél borítaná az amerikai munkaerőpiacot: hónapok óta alacsony a toborzás és az elbocsátások száma, a dolgozók pedig úgy érzik,... Teljes cikk
Közel 1000 pályázót hozott be ez a toborzási kampány - esettanulmány
„Százból öt! Te benne vagy?” Ezzel a címmel indított tavaly októberben toborzási kampányt a HungaroControl. A cél legalább 700 jelentkező... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Ösztöndíjra jelentkezhetnek a tehetséggondozó munkát végző tanárok 1 éve
- Fiatalokért felelős helyettes államtitkár: a vállalkozóvá váláshoz szükséges tanulást nem lehet elég korán kezdeni 1 éve
- A karrierépítést nem lehet elég korán kezdeni 1 éve
- 3,4 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg idén a Nemzeti Tehetség Programot 1 éve
- Mitől működik egy tehetségprogram? 5 tipp a sikerhez 1 éve
- Eddigi legjobb eredményét érte el a magyar csapat a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián 1 éve
- A világ TOP 100 egyetemén tanulhatnak magyar fiatalok - legfeljebb húszan 1 éve
- Jó tanuló, jó sportoló fiatalokat díjazott a sportállamtitkárság 1 éve
- Mr. Irrelevant és társai: mit tanulhat a HR az amerikai foci állásbörzéjéből? 2 éve
- Általános iskolásoknak nyújt egyedülálló képzést a neves tehetségprogram 2 éve
- Átalakítják a Nemzeti Tehetség Programot 2 éve



Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?