Szilágyi Katalin
Megjelent: 11 éve

Házi munka és karrier - kényszer vagy választás egy nőnek?

Ha a láthatatlan munka terhei kiegyenlítődnének a nemek között, a nők ki mernének tekinteni a négy fal közül, és jobban megtalálnák céljaikat a munka világában. A szakértők tapasztalatai szerint sok nő önbizalomhiányban szenved, a gyermekvállalás és több év kihagyás után nincs bátorsága visszatérni. Az otthoni munkavégzés viszont csak akkor szolgálhatja a nő érdekét, ha céljai elérését, tehetségének kibontakozását segíti és nem kiszolgáltatottá teszi.

images

images

Húsz-huszonöt éve még természetesnek számított, ha egy gyerek azt mondta az édesanyja foglalkozásáról, hogy háztartásbeli. Ma vagy önkéntes munkanélküliségnek vagy luxusnak tekintik azt, ha valaki az otthonteremtést, gyermeknevelést, házi munkát látja el "főállásban".

Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága tavaly akciótervet készített a láthatatlan nemzeti gazdaságok láthatóvá tételére, és mint a statisztikákból kiderült, a házimunka az OECD országok GDP-jének 30-40 százalékát teszi ki. Egy felmérés is rámutatott: a láthatatlan munka, amelyet nem fizetség ellenében a családért vagy egy közösségért végeznek az emberek, jelentősen hozzájárul a gazdaság fenntartásához, a munkaerő megújulásához, a jövendő nemzedék felneveléséhez, erősíti a generációk közötti együttműködést és szolidaritást valamint tehermentesíti az állami intézményrendszert.

Ennek ellenére a láthatatlan munkát nem értékeli kellőképpen a társadalom, sem anyagi értelemben, sem erkölcsileg, és individualista világunk sem nézi jó szemmel, ha valaki nem munkahelyi önmegvalósításra törekszik. A láthatatlan munka leginkább a nőket érinti, különösen hazánkban, mivel a családi szerepeket illetően társadalmunk erősen tradicionális, konzervatív. A háztartási munkák nagy részét - mosás, mosogatás, takarítás, vasalás - a nők végzik, vannak, akik 8-12 órás munkavégzés mellett "dupla műszakban", vannak viszont, akik önként választják ezt.


Otthoni munka vagy karrier: nem verseny



Az életkortól, iskolai végzettségtől, foglalkozástól, településtől, élethelyzettől is függ, ki hogyan választ - mondja Herczog Mária szociológus. Úgy véli, a legtöbben szívesen dolgoznak, ha megfelelőek a munkafeltételek, a közlekedés és a napközbeni gyermekellátás, sok nő azonban nem tekinti karriernek a munkát, hanem pénzkeresetnek, elfoglaltságnak. Ugyanakkor, mivel nagyon erős a társadalmi nyomás, sokan nem szívesen vallják be se azt, ha otthon szeretnének maradni, se azt, ha dolgoznának.

Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője szerint bárhogyan is választ ma egy nő, mindenképpen megítélik. Akkor is, ha nem vállal gyermeket, akkor is, ha sikeres a munkájában, ha vezető posztot tölt be, vagy ha otthon marad. A szakember a problémát elsősorban abban látja, hogy a magyar társadalom még nem jutott el odáig, hogy a nők szabad választását támogassa, hanem eldönti helyettük, mi a dolguk. "Jogos és érvényes választás egy nő részéről, ha az otthon maradás mellett dönt, akárhány gyermekről van szó. Ez azonban akkor szolgálhatja az ő és a gyermekek érdekét, ha lehetőséget teremt a tehetsége kibontakoztatására, céljai elérésére, személyes egyensúlya fenntartására és élethosszig tartó megélhetésének biztosítására és nem a kiszolgáltatottságot jelenti. Csakhogy a hosszabb távú otthon maradás a valóságban azzal a kockázattal jár, hogy valamelyik szempont előbb vagy utóbb sérül" - világított rá a szakember.
Magyarországon a Tárki kutatói 2007-ben becsülték meg a gyermekneveléssel kapcsolatos otthoni munka értékét. A kutatók figyelembe vették a kieső jövedelmet és úgy számoltak, mintha takarítónő, bébiszitter végezné az otthoni munkát. Az eredmény: évente 404.000- 1.663.000 forint értékű munkát végzünk otthon. Összességében egy gyermek nevelésének éves átlagos költsége 1,26 millió forintra jött ki.


Molnár-Bánffy Kata, a Ladies First Consulting ügyvezetője úgy látja, nem lehet általánosságban beszélni a nőkről, mert mint társadalmi csoport, már nem létezik. "Vannak lányok, anyák és vannak nagymamák, szinglik, párkapcsolatban élők, vidékiek és városiak, munkával rendelkezők vagy munkanélküliek, alacsonyan képzettek vagy túlkvalifikáltak, teljesen más igényekkel, félelmekkel, szokásokkal, életstílussal. Van, aki azért dolgozik, mert a megélhetéséhez szüksége van rá, és van, aki nem azért. Mindenki boldog és kiegyensúlyozott életet szeretne élni, de a lelki alkatunk különbözik, ezért a boldogulás útját is máshogy keressük" - vélekedett a témával kapcsolatban a kommunikációs szakember.

Mint mondta, a kisgyerekes családok sokszor nehezen tudnak egykeresős háttérrel élni hónapról hónapra, ezért szükség van az édesanya keresetére is, viszont a nők által betöltött munkakörök nagy többsége alacsony presztízsű, nem feltétlenül produktív, így nem csoda, ha sok asszony úgy érzi, otthon a konyhakert gondozásával, vagy a gyerekek tanulására fordított energiával több értéket termel, mint a munkahelyén. Szerinte azonban nem szabad azon versenyezni, ki teremt nagyobb értéket, mert a közösség és az egyén személyiségfejlődése szempontjából az a lényeges, hogy munkálkodjunk valamin, ne váljunk passzívvá az önsajnálattól, ne kerüljük a munkát. "Az eredményesség érzését és az egészséges önértékelést a kemény munka hozza meg az ember számára, legyen az háztartásban, vagy fizetésért végzett munka" - véli.


Önkéntesen választott kiszolgáltatottság?



A KSH felmérése szerint a korábban alkalmazásban álló kisgyermekes szülők kevesebb, mint felének van lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához, pedig a szülés után a kismamák alig hét százaléka szeretne háztartásbeli maradni.
Az otthoni munkavégzés sokszor inkább csak kényszer, mintsem választás - fűzi tovább a gondolatot a Jól-Lét Alapítvány vezetője. Ráadásul az otthonmaradók nagy aránya fizetett munkát is végez, csak éppen illegális keretek között, ami a feketegazdaságot erősíti. Keveházi Katalin szerint már csak ezért sem célszerű az otthonmaradást ösztönözni: "Egy olyan társadalomban, ahol a nők nem szabad akaratukból, hanem külső kényszerek és elvárások mentén döntenek munkavállalásukról vagy otthonmaradásukról, a láthatatlan munka anyagi elismerése, mint amilyen Magyarországon a csekély összegű GYET, azt jelenti, hogy hátrányos helyzetük fenntartására, anyagi kiszolgáltatottságuk önkéntes vállalására ösztönözzük őket".

Herczog Mária szerint sem lenne pozitív hatása, ha magasabb összeggel támogatnák a háztartással kapcsolatos munkát, mert bár ezzel társadalmilag nagyon hasznos munkát végeznek a nők, mindez a férfiak kerti, ház körüli munkáira is érvényes lehetne, ami szintén hozzájárul a családi jólléthez. "Azt tartanám jónak, ha magas színvonalú, rugalmas és sokféle családi szolgáltatás állna rendelkezésre, a gyerekgondozás, nevelés, háztartási feladatok ellátásához, amelyeket igény szerint igénybe lehetne venni. Ennek keretében, persze aki szeretné, választhatná, hogy a sajátja mellett ellát más gyereket, időst, beteget, és ez jövedelemmel, biztosítási idővel járna" - mondta. A szociológus úgy véli, a GYET összegének emelését politikai okokból sem lépné meg egy kormány sem, mert akkor a gyes-hez, családi pótlékhoz hasonlóan azt vélelmeznék, hogy azoknak születik sok gyerekük, akiket nem feltétlenül támogatnának és nem a középosztálynak, akiknek ez nem jelentene motivációt.
A Gyermeknevelési támogatás (GYET) azaz a "főállású anyaság" családjogi támogatás. Az a szülő, nevelőszülő, vagy gyám jogosult rá, aki saját háztartásában három vagy ennél több kiskorút nevel. A Magyar Államkincstár sajtóosztályának tájékoztatása szerint tavaly 37.829-en részesültek gyermeknevelési támogatásban, amelynek havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ez jelenleg 28.500 forint. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltésétől nyolcadik életévének betöltéséig jár. Ha a legkisebb gyermek is betölti ezt az életkort, akkor kell bejelenteni a gyermeknevelési támogatásra szóló igényt. A jogosultság alanyi jogon jár, és független a család anyagi helyzetétől. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást, amelynek időtartama szolgálati időnek számít. A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül is, ha a munkavégzés az otthonában történik.


Keveházi Katalin véleménye szerint a láthatatlan munka tekintetében a nemek egyenlőbb otthoni teherviselésének ösztönzése lenne a kivezető út, és nem a női inaktivitás ösztönzése. Tapasztalatai szerint amint csökkenek az otthoni terhek, és minél kiegyenlítettebbek a szerepek a mindennapokban, annál inkább mernek a nők kitekinteni a négy fal közül, és tudják megtalálni önazonos céljaikat a munka világában. "A nők munkakapacitásaira, tehetségére éppúgy szükség van, mint vásárlóerejére, ráadásul ott, ahol a nők dolgoznak, a gyermekszegénység is alacsonyabb" - húzta alá a szakember.

A nemi szerepekkel kapcsolatos szemléletváltást azonban kormányzati eszközökkel nem könnyű támogatni - teszi hozzá Molnár-Bánffy Kata, aki szerint a korábbi generációkhoz képest a mai férjek már sokkal többet segítenek otthon. "Egyfajta gazdasági paradigmaváltásnak vagyunk a tanúi, ami a közösségi és családi értékek, a közösségi és családi élet reneszánszát fogja hozni, amikor újra megtaláljuk egymás értékeit a pénzen vásárolható anyagi javak helyett. Egy ilyen egymás felé fordulás szükségszerűen átértelmezi majd azokat a fogalmakat, mint karrier, munkahelyvédelem, láthatatlan munka" - fogalmazott.


Nem mernek visszatérni a munka világába a nők



Abban a szakemberek egyetértenek, hogy elsősorban a nők önbizalmát, önértékelését kell helyreállítani, önérvényesítési készségüket, öngondoskodásra törekvésüket kell fejleszteni. - Hiába segíti ugyanis a munkahelyvédelmi akcióterv az anyukák reintegrációját, a tapasztalat azt mutatja, sokan nem azzal küzdenek, hogy nem veszik vissza őket, hanem azzal, hogy nincs bátorságuk visszamenni több év kihagyás után - magyarázza a Ladies First Consulting ügyvezetője. A szakember szerint fontos lenne egyfajta lelki segítséget nyújtani a munkába visszatérni kívánó nőknek, hogy legyőzzék a félelmeiket, a belső akadálypályát. "Nem véletlenül kezd sok nő inkább valami teljesen újba, minthogy visszamenjen folytatni azt, amit három évvel korábban abbahagyott, mert kisebbek a saját maga és a környezete elvárásai" - magyarázza Molnár-Bánffy Kata.

A Jól-Lét Alapítványnál is úgy látják, sok nő tart a munka világának elvárásaitól, miközben jellemző rájuk, hogy a munka kiválasztásánál fontos számukra a családi élettel való összeegyeztethetőség, a felelősséget viszont önmaguk és gyermekeik eltartásáért szívesen helyeznék át másra, és amíg tehetik, inkább otthon maradnának. Ezért elsősorban abban van szükségük segítségre, hogy felmérjék, hol tartanak a pályájukon, milyen reális lehetőségeik vannak.
Sok esetben a vállalkozóvá válás is sikeres újrakezdést jelenthet a nőknek, ugyanakkor a mai gazdasági környezetben inkább kényszervállalkozásokról beszélhetünk. Keveházi Katalin szerint azonban egy vállalkozásbarát gazdasági környezetben, növekvő fogyasztás mellett megfelelő válasz lehet a munkahelyek számának csökkenésére, hiszen az önfoglalkoztatás csökkentheti a munkahelyvesztés és a munkáltató családbarát szemléletének hiányából adódó stressz kockázatát, a munkavállaló maga alakíthatja ki munkavégzése kereteit. Ugyanakkor az is megfigyelhető jelenség, hogy egyre több helyen fognak össze anyukák és indítanak közös vállalkozást vagy alapítanak női egyesületeket. Herczog Mária szerint az ilyen összefogáson alapuló kisvállalkozások, női szervezetek sokat segítenének abban, hogy a nők, családok egymásnak is tudjanak segíteni különféle problémák megoldásában, munkamegosztásban.


Persze nincsenek sablonok, sémák, amelyek mindenki számára jó megoldást jelentenének, mindenkinek a saját útját kell megtalálnia - hangsúlyozza Molnár-Bánffy Kata. "Akinek az az útja, hogy otthon tartja a frontot, annak ehhez ugyanolyan bátorság kell, mint a másiknak, aki vállalkozó lesz, vagy visszamegy nyolc órás munkakörbe egy vállalathoz." A kommunikációs szakember szerint azonban nem lehet élesen elválasztani a karriert, az önmegvalósítást és a családi életet, mindenkinek egy élete van, amire kerek egészként kell tekinteni. Ezért lennének fontosak szerinte a nők számára az atipikus munkamegoldások.

"A teljes munkaidőben történő foglalkoztatás területén a magyar nők nemhogy nincsenek lemaradva, de a felső harmadában vannak az európai mezőnynek. A lemaradásunk a részmunkaidős és egyéb, atipikus megoldásokban van. Amíg azonban a munkaadók nincsenek érdekeltté téve a részmunkaidős foglalkoztatásban, addig nem várható ennek a javulása" - emeli ki Molnár-Bánffy Kata. A szakember a másik segítséget a bölcsődei ellátás korszerűsítésében, bővítésében látja. Szerinte ennek egyik lehetséges megoldása a családi napközik normatív támogatása lehetne.

A nők foglalkoztatását segítené a vállalatok szemléletváltása is, de ehhez arra is szükség van, hogy a nők felismerjék az öngondoskodás szükségességét és vezető szerepet vállaljanak, különben nem tudják befolyásolni a családbarát gyakorlatok terjedését sem - hangsúlyozta Keveházi Katalin, hozzátéve, kutatások bizonyítják, hogy a 2008-as válságból való kilábalás azokban az országokban és azoknál a cégeknél sikerült jobban, ahol a nők befolyása magasabb a döntéshozatalra. "Ezek az országok azonban hosszú évtizedek óta, vagy tradícióik folytán nagy hangsúlyt fektetnek a nők gazdasági függetlenségére. Míg egy svéd nőnek az édesanyja azt mondja: mindig vigyázz arra, hogy megállj a lábadon, nálunk azt: jól kell férjhez menni. Ez nagy különbség a nők szemléletében is" - mutatott rá a Jól-Lét Alapítvány vezetője.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk