Szerző: Barna Eszter Megjelent: 2 éve

Adókedvezmény is segíthetné, hogy kevesebb és elismertebb legyen a láthatatlan munka

Évente 130 napot töltünk láthatatlan munkával, vagyis olyan tevékenységekkel, általában a családunk és az otthonunk körül, amiért nem jár fizetés, sőt esetenként elismerés sem igazán. Ennek a munkának tetemes részét, bár a társadalmi folyamatok változóban vannak, még mindig a nők végzik. Azonban, hogy egyre többet beszélünk erről a munkáról, sőt világnapja is van, éppen április első keddjén, remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a megítélés is változzon. Egy olyan adókedvezmény pedig, amelyből a láthatatlan munka elvégeztetését lehetne finanszírozni, egyrészt megmutatná a tevékenységek értékét, másrészt javíthatna a munkamegosztáson is.

A munkahelyről hazafelé az ember bevásárol, otthon elmosogat, elpakol, kikérdezi a leckét a gyerekektől, esetleg megfőz másnapra vagy éppen bedob egy mosást, kitereget, ápol egy idősebb családtagot stb., vagy el kell vinni a gyerekeket edzésre, különórára, valamit meg kell javítani otthon vagy épp lenyírni a füvet, a sort még igen hosszan lehetne folytatni. Mindezek a tevékenységek a hivatalos munkaidőn túl elvégzett, láthatatlan és fizetetlen munka részét képezik. Nem is könnyű őket számszerűsíteni, és valószínűleg nem is minden részét kell, ugyanakkor azért ha belegondolunk, mennyibe kerülne, ha mindezt a családon kívülről érkező munkaerővel végeztetnénk el, órabérért, akkor bizony komolyabb összeg is összegyűlhet. Állnak már rendelkezésre, ha nem is egzakt számítások, de becslések erre vonatkozólag (Erről tavaly bővebben írtunk.)

A KSH adatai szerint tehát 130 napot töltünk egy évben láthatatlan munkával, ami 11 milliárd órát jelent, és ha a hazai össztermékbe beleszámolnánk, akkor a GDP 25%-os növekedését okozná.

Tavaly Melinda Gates levélben adott hangot annak, hogy mindezeket a tevékenységeket a gazdaság működése részének, valójában termelő tevékenységnek kellene tekinteni. Hiszen láthatatlan munkát a társadalom szinte minden tagja végez, míg fizetett munkát ennél jelentősen kevesebben. Ráadásul ezzel a munkavégzéssel, legyen szó akár a gyerekek neveléséről vagy az idősek ápolásáról, az azt végző személyek tehermentesítik munkájukkal az állami intézményrendszert.

Alapértelmezett közös felelősség a terhek megosztása

A fizetetlen munka tetemesebb részét még mindig a nők végzik, az OECD adatai szerint Kelet-Európában nagyjából napi három óra a különbség férfiak és nők által végzett munka közt, míg az időmérleg kutatás egy óra különbséget mutatott ki a nemek között. Ujvári Enikő, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom HR szakértője, a Balansz munkacsoport vezetője szerint általános értelemben nem lehet látványos javulásról beszélni a probléma tekintetében. Inkább azt lehet előrelépésként értékelni, hogy a következő generációk számára a családi munkamegosztás már kevésbé kérdés, nem segítségnek számít, hanem alapértelmezett közös felelősség. Ez pedig jól mutatja, hogy a szemlélet és a hozzáállás változik. Enélkül pedig eddig nehéz volt kilépni a hagyományok és a társadalmi berögződések közül, ami a magyar társadalomra, tradicionális berendezkedése, szerepfelfogása miatt különösen jellemző.

Például még abban is sokat kell fejlődni, hogy azok az apák, akik otthon maradnak a gyerekükkel akár pár hónapra, ne számítsanak csodabogaraknak, hiszen egy ilyen váltás mindkét félnek jót tehet. Egy olyan „klímában” azonban, amely furcsának tarja őket emiatt a döntésük miatt, nehéz megtenni ezt a lépést. Így a férfiaknak is komoly szerepkonfliktussal kell szembenézniük, hiszen egyszerre kell megfelelniük a családfenntartó és a jó apa szerepelvárásainak is. A siker egyik jele lehet az, amikor egy apa dönt úgy, és ezt a cége természetesnek veszi és támogatja, hogy az anyával megosztják a gyermekgondozási szabadságot.

Hogy a nők láthatatlan „túlmunkája” csökkenjen, ahhoz az is kell, hogy el merjen engedni bizonyos feladatokat akkor is, ha azok esetleg nem olyan módon lesznek elvégezve, ahogy azt ő eredetileg elképzelte vagy elvárta. A gyerekeket is be lehet vonni fokozatosan, kisebb felelősségekkel a családi munkamegosztásba, a szakértő szerint.

Aki kevesebbet keres, az végez több láthatatlan munkát

Politikai szinten korábban felmerült annak a lehetősége is, hogy gyerekszámtól függetlenül kapjanak fizetést a főállású anyák, mely kezdeményezés azonban később nem lépett előrébb. Akkor házi szavazásunkon a válaszadók mintegy 30%-a állt támogatólag egy ilyen kezdeményezéshez, míg 40% úgy gondolta, hogy elsősorban az otthoni munkamegosztáson és a munkáltatók hozzáállásán kellene változtatni az aránytalanságok csökkentése érdekében. Egy amerikai felmérés szerint általában azok végeznek a családban több láthatatlan munkát, akik kevesebbet keresnek, így nem meglepő, ha ebből az összevetésből is a nők jönnek ki vesztesen, gondolunk csak a bérszakadék mértékére, ami Magyarországon 8%, és legélesebben a 35-44 éves korosztály éli meg, leggyakrabban mikor a nők visszatérnek a munkaerőpiacra gyermekvállalás után, amikor általában éppen a láthatatlan munka mennyisége miatt nem tudnak felelős, magasabb fizetéssel járó pozíciót elvállalni.

Egy év alatt egyébként a kommunikáció is sokat változott, hiszen a gazdaságilag „inaktív”, vagyis jelenleg a munkaerőpiacon nem aktívan jelenlévő társadalmi csoportokat egyre inkább fontos tartalékokként emlegetik a munkaerőhiányos időkben.

Ujvári Enikő szerint a láthatatlan munkavégzésnek nagyon sok soft összetevője van, amit nehezen lehet forintosítani, és direkt módon piacosítani nem is tenne jót. Ugyanakkor segítségére lehetne a családoknak egy olyan adókedvezmény-rendszer, amely lehetővé tenné, hogy a személyi jövedelemadóból levonható legyen, ha segéderőt alkalmaznak például bizonyos „láthatatlan” feladatokra, így akár takarításra vagy a gyerekek szállítására stb., így az is láthatóvá válna, hogy mi ezeknek a tevékenységeknek az értéke. Az már korábbi számításokból kiderült, hogy havi szinten bőven az átlagbér felett kellene pénzt kiadnunk, ha minden házimunkát kiszerveznénk.

Hogyan keressük az egyensúlyt?

A kiegyensúlyozottabb megosztása az otthoni feladatoknak a munka-magánélet egyensúlyának megélését is befolyásolná, hiszen kevesebb minőségi időt tud eltölteni akár a családjával, akár saját magára szánva az, aki házimunkával túl van terhelve. Legutóbbi házi szavazásunk válaszadóinak többsége szerint létezik a munka és a magánélet egyensúlya, de tenni kell az elérése érdekében. Kérdés persze, hogy szavazóink például arra a kérdésre, hogy a házimunkák vajon mely területhez tartoznak, hogyan válaszolnának. Alighanem sokan tekintenék a magánélet részének...

A HR szakértő szerint dinamikus egyensúlykeresésre kell berendezkedni a mai világban, a technológia fejlődése és a munkaerőpiac változása következtében. Állandó rendszer nincsen, hiszen a körülmények változnak, de lehet olyan állapot, amelyben jól érezhetjük magunkat, ehhez azonban kompromisszumkészség kell. Illetve azon kell elgondolkodni, hogy hogyan integrálhatók az élet különböző területei, hiszen a fiatalabb generációknak ez már alapvető elvárása: az önállóság, a rugalmasság és a teljesítményalapú munka, mellyel a munkáltatóknak is szembesülniük kell.

A nők soha nem voltak még annyira egyedül hagyva családi szerepeikkel, mint manapság, mondta Ujvári Enikő történeti perspektívába helyezve a problémát, ugyanis korábban vagy a nagycsalád vagy a személyzet általában segített a nőknek. Mint mondta, tévedés az az elképzelés, hogy az elmúlt századokban a nők nem dolgoztak, mert vagy dolgoztak a gazdaságban, vagy irányították a birtokot, vagy kereskedtek a család boltjában. Így otthon dolgoztak, bár nem mentek el ténylegesen munkahelyre, a határok egybemosódtak. Míg a ma jellemző nukleáris családok körül hiányoznak a segítő közösségek, ezért gyakran nehezebb ezeknek a nőknek a helyzete, véli a szakember.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Most egy IX. kerületi gimnáziumban mondott fel 15 tanár

Egy újabb botrányos igazgatóválasztás miatt áll a bál, ezúttal a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban. Teljes cikk

A parlamentekben is éri zaklatás a nőket

A női politikusok és parlamenti dolgozók fele állítja, hogy érte már zaklatás vagy fenyegették meg nemi erőszakkal. Mindezt úgy, hogy közben a... Teljes cikk

Riválisa ügyfeleit próbálta lenyúlni az Amazon

Az Amazon emberei visszaéltek a versenytárs levelezőrendszerével, a rivális eBay eleadóival vették fel a kapcsolatot. Ezzel piaci szabályokat is sértettek. Teljes cikk

Vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Elemzők által vártnál nagyobb mértékben csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten az Egyesült Államokban. Teljes cikk

A BMW üzemi tanácsai is nyitottak a debreceni beruházásra

A BMW üzemi tanácsai is nyitottak arra, hogy a vállalat autógyárat építsen Debrecenben - mondta Palkovics László innovációs és technológiai... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár