Hihetetlen bérszakadék a magyar munkaerőpiacon
Ma már egyáltalán nem mindegy, hogy valaki milyen vezetői vagy beosztotti szinten dolgozik. Ha ugyanis öt-tíz év távlatában vizsgáljuk a munkabéreket, a régebben enyhe bérkülönbségeknek ma már nyoma sincs a magyar munkaerőpiacon. Erre jutott egy most közzétett tanulmány, mely az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatait vette alapul.
A tanulmány szerint a magyar munkaerőpiacon a legjobban fizetett 15-20 topvezető éves jövedelme eléri a 600 millió forintot, amihez az előírt vállalati teljesítményszint produkálása esetén a sikeres években 100 milliós részvényjuttatási csomag is társul. Az idei kereseteket vizsgálva a felsővezetők juttatási csomagjával szemben egy átlagos "ügyviteli munkatárs" fél éves cégnél eltöltött gyakorlattal havi bruttó 115.000 forintot keres, ami éves szinten sem több 1,3 millió forintnál.
Bár a Hewitt tanácsadó vállalat által készített bér-tanulmány az ÁFSZ adatainál árnyaltabb összképet mutat a magyar keresetkülönbségekről, az ő kimutatásuk szerint is legalább tízszeres jövedelemkülönbségek vannak a hazai munkaerőpiacon. Az általuk vizsgált, évente 25-50 milliárdos árbevételű cégeknél a csúcsvezetők átlagosan 32,8 millió forintot keresnek, míg a beosztottak ennek csak tizedét, 2,9-3,2 milliót.
A tízszeres bérkülönbségeket gyakran többszörösen is túlszárnyaló béradatoknál érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi leányvállalatoknál dolgozó külföldi topvezetők bérei még ennél is magasabbak, mert mint mondják a profikat meg kell fizetni.
Az ilyen arányú bérszakadékok egy Londonban publikált friss felmérés szerint egész Európában jellemzőek, ráadásul egyre nőnek. Így semmi ok az aggodalomra a magyar bérkülönbségek láttán, hiszen a bérkimutatások szerint például az angol munkaerőpiacon a 100 legnagyobb vállalatnál dolgozó vezetők és a beosztottak átlagos fizetése között százszoros szorzót mutattak ki. Csak a viszonyítás kedvéért: egy brit nagyvállalat átlagos vezetője jelenleg 1,1 milliárd forintot kap készhez. Az Európában tapasztalható drasztikus bérkülönbség-fokozódást mi sem példázza jobban, minthogy a londoni példát folytatva: a vezetők 43 százalékkal nagyobb jövedelemben részesültek idén, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az alkalmazottak munkabére alig követi a pár százalékos infláció mértékét. Egyelőre nincsenek arra vonatkozó becslések, hogy várható-e és ha igen, mikor ennek a tendenciának a lassulása, vagy továbbra is a drasztikus növekedési pályán marad az európai munkaerőpiacokon tapasztalt bérszakadékok növekedése.
A tanulmány szerint a magyar munkaerőpiacon a legjobban fizetett 15-20 topvezető éves jövedelme eléri a 600 millió forintot, amihez az előírt vállalati teljesítményszint produkálása esetén a sikeres években 100 milliós részvényjuttatási csomag is társul. Az idei kereseteket vizsgálva a felsővezetők juttatási csomagjával szemben egy átlagos "ügyviteli munkatárs" fél éves cégnél eltöltött gyakorlattal havi bruttó 115.000 forintot keres, ami éves szinten sem több 1,3 millió forintnál.
Bár a Hewitt tanácsadó vállalat által készített bér-tanulmány az ÁFSZ adatainál árnyaltabb összképet mutat a magyar keresetkülönbségekről, az ő kimutatásuk szerint is legalább tízszeres jövedelemkülönbségek vannak a hazai munkaerőpiacon. Az általuk vizsgált, évente 25-50 milliárdos árbevételű cégeknél a csúcsvezetők átlagosan 32,8 millió forintot keresnek, míg a beosztottak ennek csak tizedét, 2,9-3,2 milliót.
A tízszeres bérkülönbségeket gyakran többszörösen is túlszárnyaló béradatoknál érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi leányvállalatoknál dolgozó külföldi topvezetők bérei még ennél is magasabbak, mert mint mondják a profikat meg kell fizetni.
Az ilyen arányú bérszakadékok egy Londonban publikált friss felmérés szerint egész Európában jellemzőek, ráadásul egyre nőnek. Így semmi ok az aggodalomra a magyar bérkülönbségek láttán, hiszen a bérkimutatások szerint például az angol munkaerőpiacon a 100 legnagyobb vállalatnál dolgozó vezetők és a beosztottak átlagos fizetése között százszoros szorzót mutattak ki. Csak a viszonyítás kedvéért: egy brit nagyvállalat átlagos vezetője jelenleg 1,1 milliárd forintot kap készhez. Az Európában tapasztalható drasztikus bérkülönbség-fokozódást mi sem példázza jobban, minthogy a londoni példát folytatva: a vezetők 43 százalékkal nagyobb jövedelemben részesültek idén, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az alkalmazottak munkabére alig követi a pár százalékos infláció mértékét. Egyelőre nincsenek arra vonatkozó becslések, hogy várható-e és ha igen, mikor ennek a tendenciának a lassulása, vagy továbbra is a drasztikus növekedési pályán marad az európai munkaerőpiacokon tapasztalt bérszakadékok növekedése.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?