Hihetetlen bérszakadék a magyar munkaerőpiacon

Ma már egyáltalán nem mindegy, hogy valaki milyen vezetői vagy beosztotti szinten dolgozik. Ha ugyanis öt-tíz év távlatában vizsgáljuk a munkabéreket, a régebben enyhe bérkülönbségeknek ma már nyoma sincs a magyar munkaerőpiacon. Erre jutott egy most közzétett tanulmány, mely az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatait vette alapul.

A tanulmány szerint a magyar munkaerőpiacon a legjobban fizetett 15-20 topvezető éves jövedelme eléri a 600 millió forintot, amihez az előírt vállalati teljesítményszint produkálása esetén a sikeres években 100 milliós részvényjuttatási csomag is társul. Az idei kereseteket vizsgálva a felsővezetők juttatási csomagjával szemben egy átlagos "ügyviteli munkatárs" fél éves cégnél eltöltött gyakorlattal havi bruttó 115.000 forintot keres, ami éves szinten sem több 1,3 millió forintnál.

Bár a Hewitt tanácsadó vállalat által készített bér-tanulmány az ÁFSZ adatainál árnyaltabb összképet mutat a magyar keresetkülönbségekről, az ő kimutatásuk szerint is legalább tízszeres jövedelemkülönbségek vannak a hazai munkaerőpiacon. Az általuk vizsgált, évente 25-50 milliárdos árbevételű cégeknél a csúcsvezetők átlagosan 32,8 millió forintot keresnek, míg a beosztottak ennek csak tizedét, 2,9-3,2 milliót.

A tízszeres bérkülönbségeket gyakran többszörösen is túlszárnyaló béradatoknál érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi leányvállalatoknál dolgozó külföldi topvezetők bérei még ennél is magasabbak, mert mint mondják „a profikat meg kell fizetni”.

Az ilyen arányú bérszakadékok egy Londonban publikált friss felmérés szerint egész Európában jellemzőek, ráadásul egyre nőnek. Így semmi ok az aggodalomra a magyar bérkülönbségek láttán, hiszen a bérkimutatások szerint például az angol munkaerőpiacon a 100 legnagyobb vállalatnál dolgozó vezetők és a beosztottak átlagos fizetése között százszoros szorzót mutattak ki. Csak a viszonyítás kedvéért: egy brit nagyvállalat átlagos vezetője jelenleg 1,1 milliárd forintot kap készhez. Az Európában tapasztalható drasztikus bérkülönbség-fokozódást mi sem példázza jobban, minthogy a londoni példát folytatva: a vezetők 43 százalékkal nagyobb jövedelemben részesültek idén, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az alkalmazottak munkabére alig követi a pár százalékos infláció mértékét. Egyelőre nincsenek arra vonatkozó becslések, hogy várható-e és ha igen, mikor ennek a tendenciának a lassulása, vagy továbbra is a drasztikus növekedési pályán marad az európai munkaerőpiacokon tapasztalt bérszakadékok növekedése.