Hogyan változnak az egyesületekre vonatkozó szabályok?

Az egyesülési jogról szóló törvény helyett most három külön törvényt kell figyelembe venni, ezek a kötkezők:

- 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.)
- 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
- 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről (61-64. §§)

Ezek a törvények több olyan szabályt is tartalmaznak, amelyek miatt szükségessé válhat a szakszervezeti alapszabályok módosítása.

A legfontosabb változások:

1. A szakszervezet az egyesületek egyik különös formája. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését, így a szakszervezet nevében a "szakszervezet" szót szerepeltetni kell. Ugyanez vonatkozik a szövetségként működő szervezetekre is. [Civil tv. 4. § (1) bek.]

2. Az alapszabályban az eddigiek mellett (szervezet neve, célja, székhelye, szervezet) rendelkezni kell a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről is. [Ptk. 62. § (1) bek.]

3. Az egyesület tagjának kötelességei bővültek: a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását. [Ptk. 62. § (3) bek. d) pont]

4. Az alapszabály különleges jogállású tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag) is rendelkezhet. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet. [Ptk. 62. § (4) bek.]

5. Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kéri. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. [Ptk. 63. § (2) bek.]

6. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség) vagy személy. [Ptk. 63. § (3) bek.]

7. Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;

c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;

d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;

e) az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,

f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

Az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfőbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja. [Ptk. 63. § (4)-(5) bek.]

8. Az egyesület szervei határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele jelen van, az alapszabály ennél magasabb jelenléti arányt is megállapíthat. Az egyesület szervei határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő. [Ptk. 63. § (6) bek.]

9. Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, egyéb egyesületi szerv az általános rendelkezés szerint határozatképes, azaz ha tagjainak több mint a fele jelen van. [Ptk. 63. § (7) bek.]

10. Az egyesület megszűnik, ha

- a legfőbb szerv döntése alapján átalakul,
- a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
- a bíróság feloszlatja,
- a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
- a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
- és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni. [Ptk. 64. §]

dr. Schnider Marianna jogi szakértő
LIGA Szakszervezetek