kapubanner for mobile

Hol az ember a tudás- és technológiatranszfer mögött?

Kiss Lászlóval beszélgetni izgalmas élmény, az biztos, hogy tudományágakon átívelő, összetett kérdéseken gondolkodó, tudományos és versenyszférában egyszerre jelenlévő "különccel" van dolgunk.

László közgazdászként, tanárként és jogászként is diplomázott, jelentős tapasztalattal bír a banki szférában, külföldi diákokat oktat, tudományos és nemzetközi kutatásokért felelős szakértő start upokat támogat és jelenleg a phd dolgozatára készül.


- Mi a vezérszál, amely mentén szervezed az életed?


- Hatékonyság és koncentráció. Megtalálni a fókuszt és priorizálni, még akkor is, ha sérül valami, már pedig sérülni fog.

- Mi irányította a figyelmed a tudástranszfer és a technológia transzfer kérdésköreire?


- Mindig is foglalkoztam építészettel, design-nal általában, autók esetében formatervezéssel - mindig megihletett. A pénzügyi szférában is rengeteg látható és láthatatlan fejlesztés zajlik mind a biztonság, mind a kényelem tekintetében. Az agrárium felé pedig azért fordultam, mert kezembe akadt egy ENSZ-tanulmány, mely kimutatta, hogy a ma élő emberiség összlétszáma drámaian emelkedik elsősorban a fejlődő világban. Egy FAO-elemzés szerint az elkövetkező húsz évben a technológiatranszfer és a technológia sikeres adaptálása hetven százalékban hat a mezőgazdasági eredményességre. Így a technológiatranszfer és annak sikeres adaptálása megkerülhetetlenné vált - a humanitárius katasztrófa megelőzése végett.

- Mit gondolsz, melyek azok a kérdések, amelyek megoldása szükséges az országok közötti sikeres együttműködéshez?

- Egymás megértése, a belső motivációk megértése és a mozgatórugók, a tettek megértése. Nem ítélkezésre gondolok, hanem tényszerűen, a tényekre építve megérteni a másik felet.

Az országok közötti kommunikációban - véleményem szerint - kimagasló szerepe van a tudományos kutatásnak, a tapasztalatcserének és a kutató cserének. Minden egyes tudományos párbeszédben benne rejlik a különböző országból való kutatók eszmerendszere, hite, belső motivációja.

Miért éppen Kamerun?

- 2015 óta van szerencsém afrikai (elsősorban) kameruni hallgatókat tanítani pénzügytanra a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán. Rengeteget tanulok tőlük a kultúrájukról, hiedelmeikről, viszonyrendszereikről, vallásukról, életfelfogásukról. Kamerun szegény ország, több mint kétszáz millió lakossal, ugyanakkor van egy réteg, aki felismerte azt, hogy menedzsment tudás elsajátításával hatékonyabb vállalati/állami rendszert lehet felépíteni. Az itteni diákok többségének célja, hogy visszamenjen szülőhazájába és gyakorlatba ültesse át azt, amit itt hallgatott. Ezért kiemelten fontos számomra, hogy olyan tudást adjak, melyet a saját viszonyrendszerében, hitrendszerében is alkalmazni tud. Mindig azzal kezdem az oktatást az újonnan érkező diákoknak, hogy mutassa be magát, közép- és hosszú távú céljait (ki ő, mit akar elérni szakmailag, emberileg, stb.), illetve írjon a kultúrájáról. Ezt a tudást beépítem az oktatási scriptbe és a saját rendszerében tanítom a pénzügytant. Európaiként nem könnyű megérteni mi és hogyan mozgatja egy afrikai hallgató mindennapjait. Oktatóként viszont kötelességem úgy adni, hogy ténylegesen alkalmazhassa a tudást a saját országában, a saját környezetében.

- Első ránézésre talán távoli témákkal is foglalkozol, mégis valahogy kerek egésszé áll össze mindez esetedben. Hogyan?

- Valóban. Egy kereskedelmi bankban foglalkozom értékesítéssel, azon belül kiemelten ügyfél akvizícióval, intézményekkel, de az e-business, értékesítési kontrolling is a munkám része stb. Afrikai diákokat tanítok, és technológiatranszfer adaptációjából írom a disszertációmat, miközben egy edzőtermet is menedzselek. Ha multi környezetben nézem, akkor kiterjesztett CSR tevékenységet folytatok - személyre szabva. Megjelenik ebben az emberiség jólétéért tett szolgálat, oda-vissza tanulás, sales scriptek fejlesztése, országok segítése. Menedzserként szeretek emberekkel foglalkozni, a megfelelő embert a megfelelő helyre tenni, segíteni, fejlődni. Ezt a szemléletet a francia vállalati környezetnek köszönhetem, ahol alapkövetelmény a mentorálás. A társadalmi problémák iránti érzékenység is ide vezethető vissza. Felelős vállalatként - a tetteink meghatároznak minket. Ennek a belső adaptálása csapódik nálam a tanításban és a disszertáció témájában.

Közgazdászként, jogászként a számok, a törvények és szabályok bűvöletében is élhetnél. Valahogy mégis "bejutott" a humán oldal is a szakmai életedbe. Hogyan és miért?


- Mindig ember áll a végén. Jogszabályokat emberek alkotják, számokat emberek generálnak. Óhatatlan, hogy sem pénzügyesként, sem salesként nem tudom kizárni a humán faktort. Menedzserként meg pláne nem. Feladatom ilyenkor a megfelelő kompetenciák és skillek összeválogatása, illetve a csapatösszhang megteremtése. Mindezt úgy, hogy követendő példája lehessek a csapatnak, azaz nemcsak beszélek dolgokról, hanem tények és tettek vannak mögötte (például: nem mérek vissza sales teljesítményt, míg én el nem adtam valamit).

Mi a legfontosabb érték számodra a munkádban?

- A hitelesség. Nagyon fontosnak tartom, hogy értsem, amiről beszélek és értsem meg meglévő és leendő ügyfeleim igényeit, hogy azt adjam, amit kapni szeretnének. A hosszú távú elköteleződésben hiszek, ami pedig korrekt viselkedést és tájékoztatást jelent. Saját vállalkozást azért (is) indítottam, hogy megértsem milyen érzés, amikor a saját befektetett forintjaim "égnek", hiszen hogyan állhatnék ki bármilyen start-up támogatása mellett - pénzügyi befektető előtt, ha saját magam nem éreztem meg, mit jelent a pénzt befektetni. Hogyan adhatnék tanácsot, ha még életemben nem indítottam start upot vagy nem multi vállalkozást. Bankárként, hogyan érvelhetek a termék mellett, ha nem tudom kkv fejjel végiggondolni azok tényleges szükségleteit és úgy alakítani a sales scriptet, hogy a kereslet találkozzon a kínálattal. És még így is rengeteg hibát elkövetek. Amit folyamatosan korrigálnom kell. Ez pedig elvezet a tudományos érdeklődéshez, mert bízom abban, hogy a hibámra a tudomány majd választ ad, ezért olvasok, elemzek és következtetek. Aztán majd az élet eldönti...

- Hogyan fogalmaznád meg a hivatásod?

- Egy olyan hibriddé neveltem magam, aki Y generációsként figyeli, hallgatja és érti a korábbi és a későbbi generációkat. Képes hidat teremteni az idősebb/fiatalabb generációval mind szakmailag, mind emberileg. Mindezt magas szakmai minőségben teszem, miközben folyamatosan kontroll alatt tartom a kommunikációmat. Javítom, ha ez mégsem sikerül. A jövőm pedig egy olyan érdekes egyveleg, ahol megjelenik a klasszikus multinacionális környezet egy átmenettel a tudományos világ felé, ahol a technológiát és tudást ültetem át a gyakorlatba nemzetközi szinten, figyelembe véve azokat az intézményi sajátosságokat, mely a sikeres adaptációhoz szükséges. Ha beavatkozásra van szükség, akkor pedig proaktív menedzserként elsőként vállalom a feladatot - a hiba korrigálására. Emiatt az aktív és proaktív menedzsment szemlélet, a cselekvés mindig is ott van szervesen a mindennapjaimban.

- Mi az öt legfontosabb dolog számodra saját magadról?


Tisztelet, alázat, hála, hatékonyság, figyelem.

Nagy Andrea
  • 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hiába az AI-láz: a magyar vállalatok 77%-a még semmit nem lát a megtérülésből

15 éves mélypontra zuhant a magyar cégvezetők növekedési bizalma: mindössze 31% vár bevételbővülést, miközben a vállalatok 77%-a még nem lát... Teljes cikk

A KPI-okon túl: a művészet feltárja a csapatod igazi erejét

A sikeres vállalatok felismerték, hogy a hagyományos pénzügyi mutatók nyomon követése már nem elég a fenntartható növekedéshez. Mérni kell az... Teljes cikk

Íme a 4 napos munkahét sikersztorija – amit a legtöbb cégvezető nem szívesen hall meg

Hollandia szépen csendben a négynapos munkahét élharcosává vált: 32 órás hét, teljes bér és javuló megtartás. Ugyanakkor az OECD szerint a... Teljes cikk