Humánus elbocsátás - ritka, mint a fehér holló
Amikor döntés születik a létszámleépítésről, a cégvezetés - költségcsökkentést remélve - elsősorban számokról határoz. A HR vezető számára azonban ezek a döntések nem csupán számokat, adatokat, hanem arcokat jelentenek. Sokat tapasztalt, értékes munkavállalók elvesztését, karrierek kettétörését. A HR vezető áll a célkeresztben és próbál mind a vezetés, mind az elbocsátottak felé megoldást találni, segítséget nyújtani. De mi lesz az ott maradókkal? És ki nyújt segítséget a nehéz helyzetben a HR-esnek?
A DGS GLOBAL RESEARCH által szervezett - rendkívül feszített programot tartalmazó - "Humánus elbocsátó workshop" épp ezen kérdések megválaszolásában nyújtott értékes segítséget esettanulmányokkal, együtt gondolkodással, szituációs gyakorlatokkal.
Nyitásként a résztvevők képet kaptak Dara Péter ügyvezető igazgatótól arról, hogy a DGS GLOBAL RESEARCH elmúlt fél évben folytatott több országos kutatása, illetve tanácsadói tapasztalata alapján mennyire nincsenek felkészülve a hazai munkáltatók a recesszió kezelésére, s milyen jelentős mértékben tervezik még mindig a válságot kizárólag leépítéssel enyhíteni, ráadásul úgy, hogy döntő többségük semmiféle outplacement eszközt nem fog alkalmazni. Elbocsátanak sokan elsőként ahelyett, hogy szervezet-átvilágítással és -átalakítással, kiszervezéssel, hatékonyságnövelési intézkedésekkel megkeresnék azokat a lehetőségeket, amellyel meg tudnák őrizni a jövő zálogát biztosító munkatársaikat.
Dara Péter döbbenetes tudatlanságról számolt be, mivel a tanácsadócéggel kapcsolatba került szervezetek döntő többsége nem ismeri sem a munkahely-megőrzéshez segítséget biztosító pályázati lehetőségeket, sem a cégen belül rendelkezésre álló - de kihasználatlan - forrásokat, amivel a tehetséges, tapasztalt alkalmazottakat megtarthatnák. Kivételek szerencsére akadnak, hiszen ötletükre alapozva, s támogatásukkal lebonyolítva - a társadalmi felelősségvállalást nem csupán szlogenként, hanem megvalósítandó programként kezelő - gazdálkodó szervezetnek teljesen egyénre szabott, az elküldött munkavállalók jövőjét biztosítani kívánó, valamint a cégnél maradókat is kiemelten kezelő komplex programot valósítanak például meg, s mindezt költséghatékonyan.
A workshop következő részében Fürjész Beáta segítségével a leépítés folyamatát, a kríziskommunikáció lehetőségeit térképezték fel, valamint áttekintették a HR szerepét a leépítés során. A leépítési hullám kapcsán gyakran hallható a gondoskodó elbocsátás, az outplacement kifejezés, melynek során segítséget kapnak az elbocsátott dolgozók az újrakezdéshez, a munkaerőpiacra való beintegrálódáshoz. A workshop lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők jobban belelássanak egy tudatosan megtervezett outplacement program részleteibe és a személyes tapasztalatokon, bemutatott esettanulmányokon keresztül gyűjtsenek használható ötleteket, kézzelfogható eredményeket.
Természetesen nincs két egyforma outplacement program, mindegyik más és más. Egy alaposan, nagy részletességgel előkészített munka során is adódhatnak váratlan helyzetek, kiszámíthatatlan reakciók. A munkájukat elvesztő embereknek egyik napról a másikra változik meg életük, mindegyikük egyedi kezelést igényel. Nem lehet sajnos minden leépített munkavállalónak új munkát adni, segíteni, de használható tanácsot, praktikus ötletet adni, életviteli változtatásokat javasolni, egy mosolyt, egy jó szót és sok-sok biztatást feltétlenül. Márpedig ezek adott esetben a reménytelennek tűnő helyzetben lökést adhatnak a továbbéléshez, a veszteség kezeléséhez.
Épp a veszteségélmény okozta stresszt mutatta be Koczó Ildikó tréner, a manager magazin felelős szerkesztője, aki megértette a résztvevőkkel, hogy az elbocsátottak milyen reakciókkal fogadhatják a rossz hírt, mely stádium (pl. megelőző gyász, a sokk, a kontrollált szakasz, a tudatosulás, az átdolgozás és az adaptáció) során mennyire befogadóképesek az információkra egyes szakaszokban, hogyan csökken az emberek önbizalma, hogyan kezdenek el vádaskodni, milyen módon szembesülnek a tényekkel. Annál is fontosabbak ezek, mivel minden jó szándékú munkáltatói intézkedés értelmetlen, ha azt rossz időpontban közlik az elküldöttekkel.
Természetesen kitért az elbocsátás során a HR-esek által érzékelt kulcsfontosságú dilemmákra is.
Létszámcsökkentés esetén nagy nyomás nehezedik nemcsak az elbocsátott dolgozóra, hanem az ott maradottakra is. Különösen nagy megpróbáltatást jelent a HR-eseknek, akikre gyakran hárul a "rossz hír közlőjének" szerepe. Számtalan konfliktushelyzetnek, fokozott stressznek vannak kitéve, amelyek rossz érzést, frusztrációt, akár kiégést is okozhatnak. Természetesen a stressz okozta reakcióik is jelentősen eltérhetnek ilyen szituációban, van aki kvázi összeolvad az elküldöttekkel, túlzott szimpátiát és empátiát érez, mások túloltalmazó szerepkörbe kerülnek, illetve vannak, akik semmiféle reakciót nem mutatva megkeményednek, s akadnak, akik minden konfliktust hárítanak.
A workshopon dr. Valló Ágnes (belgyógyász, terapeuta, tréner) felhívta a figyelmet a stressz kezelésének fontosságára, és a résztvevők egyúttal gyorsan alkalmazható, egyszerű stresszoldó-stresszkezelő technikákat is tanultak, s praktikus ötleteket kaptak az elbocsátó elbeszélgetésekkel járó stressz csökkentésére.
Mindezeket a gyakorlatban is kipróbálhatták, hiszen szituációs gyakorlatok következtek, ahol a résztvevőknek "élesben" kellett felmondani. Az elbocsátott dolgozó szerepét dr. Valló Ágnes játszotta, és egyáltalán nem könnyítette meg a HR-esek dolgát. Szinte minden jellemző helyzet, nehézség, személyiségtípus terítékre került, és a résztvevők nagyszerűen helytálltak, kiválóan és igen humánusan vitték végig az elbocsátó beszélgetést. Ám amikor azt hitték, hogy minden csapdát sikerült kikerülniük, akkor jött Dr. Soós Andrea ügyvéd, munkajogi szakértő (PRK Partners/Bellák és Társai ügyvédi iroda) és rámutatott a helyzetek lehetséges jogi buktatóira.
Ezeket megtörtént esetek és a legfrissebb bírósági döntések alapján a résztvevők és az előadók közösen kielemezték. Az esetelemzések során a résztvevők egyre inkább ráéreztek a lehetséges megoldásokra, és az ügyvédnőtől rendkívül hasznos útmutatást, tanácsokat kaptak a jogi buktatók megelőzésére, a munkajogi perek elkerülésére. Így ezek a komplex szituációs játékok és esetmegbeszélések egyszerre voltak rendkívül élvezetesek és tanulságosak.
A workshop záróakkordjaként a HR-esek a coachinggal ismerkedtek meg. Az egy órás blokkban arra kaphattak választ, miben tud a coaching a vezetőknek vagy akár a HR-eseknek segíteni, milyen személyes támogatást tud nyújtani a válság - az esetleges leépítések - okozta változások kezeléséhez. Barnóczki Annamária HR tanácsadó és coach (DGS GLOBAL RESEARCH) esettanulmányokkal és mintafeladatokkal színesítette előadását. A workshopon megjelentek saját bőrükön is megtapasztalhatták, hogy milyen kérdésekkel, gyakorlatokkal szembesülnek a vezetők egy coaching folyamat során.
Az érdeklődésre tekintettel a szervezők július 8-án ismételten megrendezik az eseményt, melyről bővebb információ a www.dgsglobal.hu oldalon olvasható.
Nyitásként a résztvevők képet kaptak Dara Péter ügyvezető igazgatótól arról, hogy a DGS GLOBAL RESEARCH elmúlt fél évben folytatott több országos kutatása, illetve tanácsadói tapasztalata alapján mennyire nincsenek felkészülve a hazai munkáltatók a recesszió kezelésére, s milyen jelentős mértékben tervezik még mindig a válságot kizárólag leépítéssel enyhíteni, ráadásul úgy, hogy döntő többségük semmiféle outplacement eszközt nem fog alkalmazni. Elbocsátanak sokan elsőként ahelyett, hogy szervezet-átvilágítással és -átalakítással, kiszervezéssel, hatékonyságnövelési intézkedésekkel megkeresnék azokat a lehetőségeket, amellyel meg tudnák őrizni a jövő zálogát biztosító munkatársaikat.
Dara Péter döbbenetes tudatlanságról számolt be, mivel a tanácsadócéggel kapcsolatba került szervezetek döntő többsége nem ismeri sem a munkahely-megőrzéshez segítséget biztosító pályázati lehetőségeket, sem a cégen belül rendelkezésre álló - de kihasználatlan - forrásokat, amivel a tehetséges, tapasztalt alkalmazottakat megtarthatnák. Kivételek szerencsére akadnak, hiszen ötletükre alapozva, s támogatásukkal lebonyolítva - a társadalmi felelősségvállalást nem csupán szlogenként, hanem megvalósítandó programként kezelő - gazdálkodó szervezetnek teljesen egyénre szabott, az elküldött munkavállalók jövőjét biztosítani kívánó, valamint a cégnél maradókat is kiemelten kezelő komplex programot valósítanak például meg, s mindezt költséghatékonyan.
A workshop következő részében Fürjész Beáta segítségével a leépítés folyamatát, a kríziskommunikáció lehetőségeit térképezték fel, valamint áttekintették a HR szerepét a leépítés során. A leépítési hullám kapcsán gyakran hallható a gondoskodó elbocsátás, az outplacement kifejezés, melynek során segítséget kapnak az elbocsátott dolgozók az újrakezdéshez, a munkaerőpiacra való beintegrálódáshoz. A workshop lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők jobban belelássanak egy tudatosan megtervezett outplacement program részleteibe és a személyes tapasztalatokon, bemutatott esettanulmányokon keresztül gyűjtsenek használható ötleteket, kézzelfogható eredményeket.
Természetesen nincs két egyforma outplacement program, mindegyik más és más. Egy alaposan, nagy részletességgel előkészített munka során is adódhatnak váratlan helyzetek, kiszámíthatatlan reakciók. A munkájukat elvesztő embereknek egyik napról a másikra változik meg életük, mindegyikük egyedi kezelést igényel. Nem lehet sajnos minden leépített munkavállalónak új munkát adni, segíteni, de használható tanácsot, praktikus ötletet adni, életviteli változtatásokat javasolni, egy mosolyt, egy jó szót és sok-sok biztatást feltétlenül. Márpedig ezek adott esetben a reménytelennek tűnő helyzetben lökést adhatnak a továbbéléshez, a veszteség kezeléséhez.
Épp a veszteségélmény okozta stresszt mutatta be Koczó Ildikó tréner, a manager magazin felelős szerkesztője, aki megértette a résztvevőkkel, hogy az elbocsátottak milyen reakciókkal fogadhatják a rossz hírt, mely stádium (pl. megelőző gyász, a sokk, a kontrollált szakasz, a tudatosulás, az átdolgozás és az adaptáció) során mennyire befogadóképesek az információkra egyes szakaszokban, hogyan csökken az emberek önbizalma, hogyan kezdenek el vádaskodni, milyen módon szembesülnek a tényekkel. Annál is fontosabbak ezek, mivel minden jó szándékú munkáltatói intézkedés értelmetlen, ha azt rossz időpontban közlik az elküldöttekkel.
Természetesen kitért az elbocsátás során a HR-esek által érzékelt kulcsfontosságú dilemmákra is.
A HR-esek elbocsátási dilemmái:
- Mi alapján válasszuk ki, hogy ki megy a cégtől?
- Hogyan kommunikáljunk - Mindenkinek?!
- Minél aktívabb legyek, vagy "csak" hajtsak végre?
- Meddig tart az én felelősségvállalásom?
- Meddig tart a vállalat felelőssége?
- Segítsek vagy határolódjak el?
- Én adjam át a felmondó levelet, vagy játsszuk a "jó és a rossz HR-est"?
- Legyen-e közös búcsú?
- Mi legyen a maradókkal?
- Maradjon-e a kapcsolat az elbocsátottal?
Forrás: DGS GLOBAL RESEARCH - Humánus elbocsátó workshop
- Mi alapján válasszuk ki, hogy ki megy a cégtől?
- Hogyan kommunikáljunk - Mindenkinek?!
- Minél aktívabb legyek, vagy "csak" hajtsak végre?
- Meddig tart az én felelősségvállalásom?
- Meddig tart a vállalat felelőssége?
- Segítsek vagy határolódjak el?
- Én adjam át a felmondó levelet, vagy játsszuk a "jó és a rossz HR-est"?
- Legyen-e közös búcsú?
- Mi legyen a maradókkal?
- Maradjon-e a kapcsolat az elbocsátottal?
Forrás: DGS GLOBAL RESEARCH - Humánus elbocsátó workshop
Létszámcsökkentés esetén nagy nyomás nehezedik nemcsak az elbocsátott dolgozóra, hanem az ott maradottakra is. Különösen nagy megpróbáltatást jelent a HR-eseknek, akikre gyakran hárul a "rossz hír közlőjének" szerepe. Számtalan konfliktushelyzetnek, fokozott stressznek vannak kitéve, amelyek rossz érzést, frusztrációt, akár kiégést is okozhatnak. Természetesen a stressz okozta reakcióik is jelentősen eltérhetnek ilyen szituációban, van aki kvázi összeolvad az elküldöttekkel, túlzott szimpátiát és empátiát érez, mások túloltalmazó szerepkörbe kerülnek, illetve vannak, akik semmiféle reakciót nem mutatva megkeményednek, s akadnak, akik minden konfliktust hárítanak.
A workshopon dr. Valló Ágnes (belgyógyász, terapeuta, tréner) felhívta a figyelmet a stressz kezelésének fontosságára, és a résztvevők egyúttal gyorsan alkalmazható, egyszerű stresszoldó-stresszkezelő technikákat is tanultak, s praktikus ötleteket kaptak az elbocsátó elbeszélgetésekkel járó stressz csökkentésére.
Mindezeket a gyakorlatban is kipróbálhatták, hiszen szituációs gyakorlatok következtek, ahol a résztvevőknek "élesben" kellett felmondani. Az elbocsátott dolgozó szerepét dr. Valló Ágnes játszotta, és egyáltalán nem könnyítette meg a HR-esek dolgát. Szinte minden jellemző helyzet, nehézség, személyiségtípus terítékre került, és a résztvevők nagyszerűen helytálltak, kiválóan és igen humánusan vitték végig az elbocsátó beszélgetést. Ám amikor azt hitték, hogy minden csapdát sikerült kikerülniük, akkor jött Dr. Soós Andrea ügyvéd, munkajogi szakértő (PRK Partners/Bellák és Társai ügyvédi iroda) és rámutatott a helyzetek lehetséges jogi buktatóira.
Ezeket megtörtént esetek és a legfrissebb bírósági döntések alapján a résztvevők és az előadók közösen kielemezték. Az esetelemzések során a résztvevők egyre inkább ráéreztek a lehetséges megoldásokra, és az ügyvédnőtől rendkívül hasznos útmutatást, tanácsokat kaptak a jogi buktatók megelőzésére, a munkajogi perek elkerülésére. Így ezek a komplex szituációs játékok és esetmegbeszélések egyszerre voltak rendkívül élvezetesek és tanulságosak.
A workshop záróakkordjaként a HR-esek a coachinggal ismerkedtek meg. Az egy órás blokkban arra kaphattak választ, miben tud a coaching a vezetőknek vagy akár a HR-eseknek segíteni, milyen személyes támogatást tud nyújtani a válság - az esetleges leépítések - okozta változások kezeléséhez. Barnóczki Annamária HR tanácsadó és coach (DGS GLOBAL RESEARCH) esettanulmányokkal és mintafeladatokkal színesítette előadását. A workshopon megjelentek saját bőrükön is megtapasztalhatták, hogy milyen kérdésekkel, gyakorlatokkal szembesülnek a vezetők egy coaching folyamat során.
Az érdeklődésre tekintettel a szervezők július 8-án ismételten megrendezik az eseményt, melyről bővebb információ a www.dgsglobal.hu oldalon olvasható.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
A hatalom 7 szabálya