Ingerszegény az a munkahely, ahol nincs helye az érzelmeknek

Idén negyedik alkalommal osztotta ki HR Oscar-díjait a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége. A versenyen keresték 2012 legjobb HR-szakemberét, és csapatát, valamint a legjobb HR témában született diplomamunkát is. A jelentkezők három témakör közül választhattak: a tehetségek megőrzése, dolgozók ösztönzése; a középvezetői kompetenciák erősítése; a munkavállaló, mint a szervezet motorja - az egyén lehetőségei a közösség sikere érdekében.

A díjazottak között volt Babos Ágnes, aki idén diplomázott a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi-Számviteli Karának emberi erőforrás szakán. Ágnesé lett a legjobb HR-témában született szakdolgozat, melynek címe: A vezetési stílusok és az érzelmi intelligencia kapcsolata. A pályamunkában a zsűri elsősorban témafelvetés adaptálhatóságát és annak újszerűségét díjazta, hiszen a témának gyakorlatilag nincs szakirodalma. Ágnes szakdolgozata előtt nem hozták kapcsolatba az érzelmi intelligenciát és a vezetési stílusokat. (A HR Portálon korábban jelent már meg cikk, amely a vezető érzelmi intelligenciájával, és annak vezetésben betöltött szerepével foglalkozik.)

Babos Ágnes

A vezetők 79 százalékának magas az érzelmi intelligenciája

Leendő HR-esként Babos Ágnes úgy gondolja, elengedhetetlen, hogy megfelelő emberismerettel rendelkezzen, és felismerje az emberekben rejlő képességeket, hiszen későbbi munkája során előfordulhat, hogy az ő ajánlásával kerül majd valaki vezető pozícióba - éppen ez irányú érdeklődése miatt választotta szakdolgozatának és kutatásának témájául az érzelmi intelligencia és a vezetési stílusok kapcsolatának vizsgálatát. Szakdolgozatában Ágnes arra kereste a választ, hogy manapság a vezetők magas érzelmi intelligencia szinttel rendelkeznek-e? Milyen vezetési stílusok jellemzik az érzelmileg intelligens vezetőket? Az érzelmileg intelligens vezetők bizonyos szituációkban mennyire helyesen ítélik meg a megfelelő stílus használatot? Van-e kapcsolat az érzelmi intelligencia és a vezetési stílusok között?

"Kutatásomban kétféle kérdőívet alkalmaztam: az egyik a személyiség alapú érzelmi intelligencia teszt (TEIQue), a másik a helyzetfüggő vezetési stílus teszt. Az eredmények mindenféleképpen pozitívnak foghatók fel. Az általam vizsgált vezetők 79 százaléka magas vagy nagyon magas érzelmi intelligencia szinttel rendelkezik, ami úgy gondolom elengedhetetlen a sikeres és hatékony vezetéshez. A legjellemzőbb stílus a "támogatás" stílusa lett, illetve ezt a stílus használatot ítélték meg a legtöbben helyesen. Dolgozatom legfontosabb következtetése pedig a következőképpen hangzik: Minél magasabb a vezető érzelmi intelligencia szintje, annál nagyobb az esély arra, hogy mind a négy vezetési stílus (irányítás, edzés, támogatás, delegálás) jelen van a repertoárjában. Itt tehát kimutatható kapcsolat a két elem között, hiszen az érzelmileg intelligens vezetőnek jó empátiás készségekkel, kapcsolatteremtő képességgel, megfelelő asszertivitással, és alkalmazkodó képességgel kell rendelkeznie, hogy az adott helyzetnek és az alkalmazott fejlettségi szintjének megfelelő stílussal vezessen" - fejti ki Ágnes.

Szakirodalom híján Ágnes saját kutatásában keresett összefüggéseket, illetve nagy segítségére volt konzulense, Göndör András, akinek kutatási területe az érzelmi intelligencia.

A dolgozat és a téma egészének egyik fontos kérdése, hogy van-e helye a vezető életében az érzelmeknek? Sok vezető mereven elzárkózik attól, hogy a munkahely az érzelmi kinyilvánításoknak bármilyen szinten helyet és teret adjon - ezt vigyék haza az alkalmazottak. Nem biztos, hogy jól teszi, hiszen ha a munkavállaló tudja, hogy bármit elmondhat felettesének, akkor nemcsak a negatívumokat, hanem saját ötleteit, meglátásait is el meri mondani. Ez pedig nyilvánvalóan hasznos a cég számára.

"A vállalat sikerességét számos tényező adhatja, mint például piaci részesedése, rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi eszközei, de ami a legfontosabb: az emberi erőforrás állománya" - mondja Babos Ágnes. "Gyakran hallunk olyan cégekről, akik megfelelő tőkével, modern műszaki/termelési technikával rendelkeznek, de mégsem tudnak profitot termelni. A probléma oka akár a rossz vezetésben is rejtőzhet. Manapság a szakmai tudást adottnak veszik egy vezető kiválasztásánál és inkább olyan tulajdonság meglétére teszik a hangsúlyt, mint az empátiás készségek, a kommunikáció, a kapcsolatteremtő készség, egyebek. Ezek mind az érzelmi intelligencia részeként értelmezhetőek. Azt gondolom, hogy a sikeres vezetés érdekében a vezetőknek nyitottnak kell lenniük saját és munkatársuk érzelmeinek felfogására, megértésére, és kezelésére. Az olyan munkahely, ahol nincs helye érzelmeknek, véleményeknek, ingerszegény. Az alkalmazottak nem merik, vagy nem akarják ötleteiket elmondani, mert tudják, senki sem törődik velük. Gondoljunk csak bele mennyi új lehetőségtől, fejlesztéstől fosztja meg magát ez a vállalat. Fontosnak tartom tehát, hogy a vezetők szánjanak időt alkalmazottaik meghallgatására, hisz több szem többet lát elven hatékonyabban és sikeresebben tudnak együttműködni."

Alapvető tény, hogy motiválni csak az tudja a másik személyt, aki az adott kérdésben, témakörben maga is motivált. A vezetők alkalmazottaik érzelmeinek, érzéseinek, félelmeinek ismeretével, sokkal könnyebben tudják irányítani, vezetni, fejleszteni, motiválni őket. Ágnes arra is felhívja a figyelmet, hogy nem szabad átesni a ló túl oldalára sem: nem szabad hagyni, hogy elszabaduljanak az érzelmek. "Itt is, mint az élet többi területén az arany középutat kell keresni, és egy olyan partneri viszonyt kell kialakítani, ami kölcsönös bizalmon alapszik és a sikeres munka érdekében jön létre. Az egyéb magánjellegű problémákat, amelyeknek nincs közvetlen közük a munkavégzéshez, otthon kell hagynia mind a két félnek."

Talán egyes vezetőket félelemmel tölthet el, hogy megnyíljanak kollégáik, beosztottjaik előtt - mondja Ágnes. "Biztos vagyok benne, hogy emberfüggő az, hogy ki mennyire mer megnyílni egy másik ember előtt. Vannak olyan emberek, akik magukban tartanak mindent, mások mindent kibeszélnek - néha azt is, amit nem kellene. A vezetők feladata olyan légkört kialakítani, ahol ez problémamentesen működhet. Azoknak a vezetőknek, akiknek gondot jelent az érzelmekkel való vezetés, számos lehetőségük van fejlesztésre, például az érzelmi intelligencia coaching segítségével."