Interim menedzser: kulcs a változáshoz

Mint Kristóf Györgyi a lapnak elmondta, Magyarországon 2003-tól létezik interimmenedzser-piac. 2002 és 2005 között jellemzővé vált, hogy tíz-tizenöt éves multinacionális tapasztalattal rendelkező vezetők önszántukból kiléptek a rendszerből, céget alapítottak vagy tanácsadóként, külső felső vezetői erőforrásként kezdtek tevékenykedni, de akkor ezt inkább "freelancer consultant"-nak hívták.

2003-ban alakultak az első interim szolgáltatók, később 2005-2008 között egyre többen hagyták el az alkalmazott felső vezetői pozíciót, de ekkor már megjelent azok rétege is, akik külsősként nem jártak szerencsével. Ők megtapasztalták, hogy az anyavállalat pénzéből céget alapítani, építeni nem ugyanaz a feladat, mint a sajátjukból.

Ügyfél oldalon ekkor a legkeresettebb termék a gazdasági-számviteli kontrollingvezető volt. Ebben az időben kihívást jelentett nyelveket beszélő gazdasági vezetőt találni, aki a tulajdonos felé kontrolling-reporting és a magyar hatóságok felé beszámolói kötelességének ugyanolyan minőségben eleget tudott tenni. Ez főként a Budapesten kívüli cégeknél okozott gondot, gyakoriak voltak a gap menedzsment projektek, a hiánypótlás.

Ezt követően 2008-2010 között a folyamat végéről, a pénzügyről áttevődött a fókusz a folyamat elejére, az értékesítésre: 2008-2009-re már maximalizálta a költségcsökkentést a legtöbb cég, így nem volt más hátra, mint értékesíteni. Ez pedig a reorganizációval kapcsolatos ügyvezetői, termelési és értékesítési feladatok sokaságát hozta. Ekkorra az interim kifejezés "sexy-trendy" címkévé vált, és sokkal jobban hangzott, mint a tanácsadó. Így elmondható, hogy ma nagyon sokan hívják magukat interimnek - olyanok is, akik inkább tanácsadói feladatokat végeznek. A piacon lévő menedzsmentszolgáltatók profilbővítési céllal kezdték el hirdetni magukról, hogy interim szolgáltatással is foglalkoznak, így tesz például sok fejvadász cég is - fogalmazott a szakember.

A 2008 őszén elkezdődött gazdasági válság hatására jelentősen csökkent a gap menedzsment projektek száma. Ugyanakkor szignifikánsan nőtt a hosszabb projektek száma, mert az ügyfelek hatékonyabb szervezetekre vágynak, ezért emelkedett a reorganizációs feladatok mennyisége. Magyar cégeknél a változás, hogy erősödött az igény a nemzetközi cégekben tapasztalt vezetők igénybevételére - mondta Kristóf Györgyi.

Mint mondta, ma már nem igaz, hogy csak multinacionális vállalatok veszik igénybe az interim menedzsmentet, a magyar cégeknél is megjelentek az igények. Már nem kell meggyőzni őket, maguktól is érzik, hogy változtatniuk kell, vagy valamilyen külső hatásra születik meg a változás. Ha például eladásra akarja felkészíteni a cégét, akkor rendszert kell építeni, átláthatóvá kell tenni, mert a karizmatikus alapító tulajdonos nélkül is működni kell a cégnek. A tulajdonos új ötleteket, terveket szeretne megvalósítani és egy menedzsmentre szeretné bízni az operatív vezetést. A tulajdonos általában a családon belül szeretné átadni a cég vezetését, de egy családtagnak még akár két év is szükséges, hogy megfelelő színvonalon valóban át tudja venni a vállalkozás irányítását. Ezek azok az átmeneti helyzetek, amikor jól jön egy profi csapat, amely áthidalja ezt az időszakot - hozott példát a szakember.

A napidíjról szólva elmonda, hogy az több mindentől függ: iparágtól, időtartamtól, céges kultúrától. Ha például németül, angolul, magyarul beszélő termelő vállalati gyárigazgatót keresünk, akkor az most nagyon sokba kerülhet, mert kevés olyan menedzser van, aki alkalmas az adott feladat elvégzésére - árulta el, hozzátéve, általánosságban ez a megoldás nem kerül többe, mint egy alkalmazott felső vezető megtalálásának, kiválasztásának, alkalmatlanság esetén elbocsátásának és természetesen a csomagjának az összege.

Európában átlagosan 1200 euró, Németországban 1200-1700 euró egy interim első számú vezető napidíja, míg Magyarországon 800-1200 euró között mozog. Itthon inkább keresik a funkcionális interim menedzsereket, 600-900 eurós napidíjjal.

Kristóf Györgyi szólt arról is, hogy január 28-án elindult az Interim Menedzser Akadémia féléves interimmenedzser-képzése. Az 1946-ban alapított Nyenrode és az Interim Menedzser Akadémia szakmai együttműködése alapján létrejött képzés célja megismertetni a hallgatókat az interim menedzsment eszközzel és karrierlehetőséggel. A féléves kurzus nagyrészt Budapesten zajlik, de az utolsó modulra Hollandiában, a Nyenrode Egyetemen kerül sor. Ott Jacques Reijniers és Leo Witvliet holland professzorok, az interim szakma nagy öregjei is oktatják majd a magyar hallgatókat. Számos meglepetés vendég, program várja a hallgatókat, akik 2011 júniusában Educated Interim Menedzser oklevelet vehetnek majd át a Nyenrode Business Universityn.

Napi Gazdaság