Megjelent: 5 hónapja

Jár-e jövedelempótló járadék a nem bejelentett munkásnak?

Közlekedési balesetet szenvedett egy férfi, aki a baleset előtt kőművesként dolgozott, ugyanakkor bejelentett munkahelyet nem tudott igazolni. Vajon sikerrel perelt keresetének pótlása és csökkent munkaképessége miatt elszenvedett kára miatt? Dr. Mihalics Krisztián, munkajogi szakértőnk elemzése.

Mi történt? - A tényállás


Az tényállás szerint a felperes 2015. július 9. napján közlekedési balesetet szenvedett, amelyből eredő sérülései következtében a munkaképessége csökkent. A balesetet megelőzően kőművesként dolgozott, azonban bejelentett munkahelyet igazolni nem tudott.

A felperes vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítése iránt indított keresetet, továbbá a kieső keresetének pótlására is.

A Ptk. alapján jövedelempótló járadékra az a személy tarthat igényt, akinek a károkozás folytán a munkaképessége csökkent és a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el. A károsult jövedelemkiesését a károkozást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha ebben az időszakban a jövedelemben tartós változás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni. Amennyiben a jövedelemkiesés az előbbiek alapján nem határozható meg az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

A felperes mivel korábbi jövedelme összegét igazolni nem tudta, így a jövedelempótló járadék összegének megállapítását az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmének alapulvételével kívánta megállapítani.

Az ítélet


Az elsőfokú bíróság ítéletében kimondta, hogy a törvény rendelkezéseiből nem következik az, hogy a keresetveszteséget pótló járadékot csak olyan személy javára lehet megállapítani, aki a balesetet megelőzően munkaviszonyban állt, vagy egyéb kereső foglalkozást folytatott. Azonban azt is kifejtette, hogy a Ptk. alapján a jövedelempótló járadék összegének meghatározására vagylagos kritériumokat ír elő, vagyis az igény érvényesítőjének a lehetőségekhez mérten meg kell próbálnia igazolni a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmét, és ha ez valamilyen okból nem vezet eredményre, akkor ad lehetőséget az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmének az alapul vételére.

Az alperes a felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy csak adózott jövedelem képezheti a jövedelemveszteség alapját, és a számításnál a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmet kell figyelembe venni.

A Kúria rögzítette a perben, hogy a személyi jövedelemadó bevallásának és befizetésének elmulasztására az adójogi szabályok vonatkoznak. A perben nem volt vitatott, hogy a felperes a jövedelmét az adózási szabályok megszegésével szerezte, adóbevallást a perben jövedelme igazolására csatolni nem tudott. Vagyis a Kúria álláspontja szerint a kártérítés iránti perekben nem csak adózott jövedelem lehet a keresetpótló járadék alapja.

A Kúria fenntartotta az üggyel kapcsolatosan a korábbi döntéseiben megjelenő egységes gyakorlatát, amely szerint amennyiben a felperes a tényleges munkavégzését és az ebből származó jövedelmét bizonyítja, úgy alappal tarthat igényt keresetvesztesége megtérítésére függetlenül attól, hogy adófizetési kötelezettségét teljesítette-e vagy sem (Pfv.III.22.061/2017/4.).

A Kúria megállapította, hogy mivel a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályai alapján a felperes nincs alakszerű bizonyítási szabályokhoz kötve, így lehetőség van bármilyen bizonyíték figyelembevételére, mellyel a korábbi jövedelme összege megállapítható. Továbbá kihangsúlyozta, hogy abban az esetben van lehetőség az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmének az alapul vételével megállapítani a jövedelempótló járadék összegét, amennyiben a balesetet megelőző átlagjövedelem a balesetet szenvedett személy önhibáján kívül nem határozható meg. Pusztán az, hogy adózatlan jövedelem esetén a bizonyítás nehezebb, nem alapozza meg a balesetet megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének igazolásának a megkísérlése nélkül az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmére történő hivatkozást.

Következtetés


Összegezve tehát a jövedelempótló járadék alapja nem csak adózott jövedelem lehet. Azonban minden esetben az igény érvényesítőjének a korábbi jövedelme összegének megállapítását első sorban a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének bármely módon történő bizonyításával kell megpróbálnia. Csak abban az esetben hivatkozhat az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmének az alapul vételére, amennyiben önhibáján kívül nem volt sikeres a bizonyítás.

Így ebben az esetben a felperes hibásan hivatkozott az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmének az alapul vételére anélkül, hogy megkísérelte volna bizonyítani korábbi átlagjövedelmét.

Dr. Mihalics Krisztián
ügyvéd


Nyitókép: João Geraldo Borges Júnior képe a Pixabay -en.
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
  • 2021.10.07Jólét és hatékonyság? Mentálhigiénés nagykövet program! Képzést minden olyan vezetőnek, vezetői csapatnak, akik szeretnének tudatosan, hatékonyságot, jólétet növelni a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.10.12XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – 9 kreditpont A Wolters Kluwer Hungary legnagyobb éves rendezvénye idén válik nagykorúvá. Ezúttal is a megszokott, színvonalas szakmai programokkal és felejthetetlen közösségi élményt ígérve várjuk a munkajoggal foglalkozókat a Dunakanyar szívében. A rendezvényen az ügyvédek és jogtanácsosok 9 kreditpontot szerezhetnek! Részletek Jegyek
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Visszatérés a munkahelyre a nyári szabadságok után - milyen intézkedéseket tehet a munkáltató?

Jelenleg nem kell karanténba vonulnia a külföldi nyaralást választóknak, azonban a munkáltató dönthet arról, hogy engedélyezi-e a közvetlen... Teljes cikk

Minden harmadik ember feketén dolgozik az építőiparban

Az innovációs tárca célvizsgálata azt találta, hogy csupán a munkáltatók hatoda foglalkoztatja teljesen szabályosan dolgozóit, minden harmadik... Teljes cikk

A kamara javaslata szerint a munkáltató kötelezővé tehetné az oltást

Főleg azokban a munkakörökben tennék kötelezővé a koronavírus elleni oltást, melyekben a dolgozók több emberrel érintkeznek. Teljes cikk