Jól dolgoznának, de kevés esélyük van az autistáknak

Hogyan dolgoznak az autisták? A legszívesebben egymás között, nyugodt környezetben. Bár vannak, akik teljesen önállóak, jelentős részük felügyeletet igényel, ezért összetett feladat kijuttatni őket a nyílt munkaerőpiacra. Annak ellenére, hogy piacgazdaságban élünk, keveset hallani a fogyatékos személyek által készített termékek sikeréről, pedig van miről beszélni. A Fruit of Care márkanéven forgalmazott "Tata csemegéje" termékcsaládot kilenc autista fiatal állítja elő. Az Esőemberekért Egyesület tagjai és segítőik tavaly 3 millió forint bevételt könyveltek el a kézi munkával és kisgépekkel gyártott lekvárok, mézes, olajos termékek után. Az 5600 üveg éves volumen hátterében termelésirányító szakember, képzések, összetett csapatmunka áll, ahogy egy profi üzemben. Különben minden annyira más a megszokottól, amennyire egyedi az autista személyek közössége.

A gyümölcsöt a beszállítóiktól vásárolják, az egyéb működési költségeket pályázatokból és önerőből fedezik, a bér és járulékok 75 százalékát akkreditált foglalkoztatóként állami támogatásból fizetik ki. - De csak február végéig, mert arról nincs hivatalos információnk, mi lesz a lejáró állami bér- és járuléktámogatással. Más okból is aggódunk. 2008 óta nem igényelhető felnőttképzési támogatás, ami az autisták számára az élethez és munkához szükséges tanulási folyamatot finanszírozta, az éves 10 millió forintot azóta sem tudjuk pótolni - mondta el Schenk Lászlóné, a tatai Esőemberekért Egyesület elnöke, aki könyvtárosként alapította több család összefogásával a mára lakóotthont, foglalkoztatót is üzemeltető szervezetet. A foglalkoztatást saját cégük végzi, mely a válság ellenére nem tervezi, hogy egyet is elbocsát a szerződéssel dolgozó autista fiatalok közül, akik továbbra is napi 7 órás foglalkoztatásban, minimálbéres fizetéssel dolgoznak.

A nyílt munkaerőpiacon kevés autista dolgozik, a változtatás lehetőségét vizsgálta és foglalta össze Láthatatlanok című 2010-es kötetben az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ). A kutatásból kiderül, hogy az autisták nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatása elenyésző nagyságrendű, a munkáltatói telefonos felmérés szerint 305 szervezetből egy (0,3 százalék) esetében fordult elő autizmussal élő alkalmazott. Néhány adottság, ami az elhelyezkedést nehézzé teszi: az oktatási rendszerből való kilépés után nincs átmenet a foglalkoztatásba; nehezen illeszkednek be; a munkaerőpiacra kilépésüket segítő szolgáltatás nem érhető el országosan, pl. a Tiszántúlon nincs.

A tanulmány szerint a társadalom fél az autizmussal élő személyektől, másrészt a fiatalokat féltik a szüleik, akik sokszor ellenérdekeltek, mert munkába kerülő gyerekük után nem jár ápolási díj, amit az AOSZ szerint úgy lehetne ellensúlyozni, hogy az ápolási díjról visszatérők támogatást kapnak. A munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentességgel kapcsolatos előnyökkel motiválhatók fogyatékkal élő emberek alkalmazására, ugyanakkor az egészségkárosodottakkal és a többi fogyatékos személlyel szemben az autizmussal élő emberek hátrányban vannak. Sok esetben nagyobb ráfordítást igényelnek a munkaadó részéről is, ezért a tanulmány javasolja, hogy a foglalkoztatásukkal felmerülő pluszköltségeket a rehabilitációs hozzájárulás differenciálásával, külön finanszírozással kompenzálják. A munkáltatókat azzal is érdekeltté lehetne tenni, hogy egyszerűsítik az autisták foglalkoztatásához előírt bonyolult akkreditációs rendszert.

Karrierút keresés

A rendszerváltás óta állandósult probléma, hogy a nyílt munkaerőpiacon szívesebben alkalmaznak egészségkárosultakat (pl. krónikus betegeket, vese-, szív-, cukorbetegeket), mint súlyos fogyatékosokat. Az elmúlt 5-6 évben romlott a helyzet, mert a gazdasági stagnálás és válság idején a súlyos fogyatékosokat bocsátották el elsőként a munkáltatók.

- A fogyatékos személyek alacsony foglalkoztatottsági arányának oka elsősorban az, hogy a nem nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatási formákból (szociális foglalkoztatás, a védett szervezetek és az akkreditált munkahelyek) nincs átjárás a nyílt munkaerőpiacra, és visszafelé sem - mondta el Vályi Réka, az Autisták Országos Szövetségének ügyvezetője. - Ezt erősíti, hogy a jelenlegi támogatási rendszer, illetve a forrásbefagyasztás, és a további akkreditációk leállítása miatt például az akkreditált munkahelyek a létszám megtartásában érdekeltek - tette hozzá. Vályi szerint nem beszélhetünk karrierútról a fogyatékos személyek esetében. A változástatás érdekében ösztönözni kell a többlépcsős foglalkoztatási rendszer kialakítását, lehetővé kell tenni az átjárást a nyílt munkaerőpiacra, hogy saját tehetsége szerint, a lehető legnagyobb önállóság elérésével teljesedjen ki a fogyatékos személyek élete.

A siketvakok számukat és munkavállalási esélyeiket tekintve hasonló helyzetben vannak, mint az autisták. - Az esélyeket a munkáltatói oldal felkészületlensége is rontja. 90 százalékuk nem tud mit kezdeni a fogyatékos személyekkel: nem tudja, hogyan viselkedjen velük, mi a teendője, a valós igényei, és ehhez mérten hogyan végezze az akadálymentesítést. Minderre a civil szervezetek által elkezdett foglalkozási rehabilitáció jelent megoldást, ami támogatja a munkába helyezést és a munkahely megtartást is - fejtette ki Kedves Éda, a Siketvakok Országos Egyesületének (SVOE) ügyvezetője.

Tovább bonyolítja a helyzetet a kiszámíthatatlan támogatási rendszer, ami a nagyobb szolgáltatókat is megviseli, bár annyiban más a helyzetük, hogy jobb esetben pár hónapnyi működésre elegendő saját tartalékkal rendelkeznek. - Munkaerő-piaci szolgáltatásunk egyáltalán nem nyugszik biztos alapokon, "pályázat-függők" vagyunk, működésünket más forrásból nem tudjuk biztosítani, ezért bizonytalan a helyzet - mondta Almásy Zsuzsa. - Ha van kiírt és megnyert pályázatunk, akkor működünk, ha nincs, lehúzhatjuk a rolót - tette hozzá és emellett azt is megtudtuk, hogy 2010-ben két hónapot dolgoztak úgy, hogy nem tudták, lesz-e anyagi forrásuk, amiből legalább munkatársaik bérét ki tudják fizetni. Végül egy pályázattal 2011. november 30-ig biztosított a működésük, de hogy ezután mi lesz velük, arról még fogalmuk sincs.

A költségvetés szerint a 2011-es Munkaerő-piaci Alap (MPA) Rehabilitációs Alaprészében nincs pénz, ami jelentős károkat okoz a szektor működésében, ha ezt valamely más forrás átcsoportosításával nem pótolja a kormány. - Az MPA nulla forintos kiadási oldala azzal a hatással járhat, hogy ellehetetleníti a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek re-integrációját, akik azért megváltozott munkaképességűek, mert állapotukból eredően nem tudnak 100 százalékos teljesítményt nyújtani, ezért foglalkoztatásuk esetén a munkáltató némi kompenzációt, bértámogatást kaphatott - fejtette ki Almásy Zsuzsa. Ezt a lehetőséget 2009 szeptemberében befagyasztották, azóta új bértámogatás igénylésére nincs mód. Hozzátehetjük, hogy a kormányzat színétől függetlenül minden évben hasonló forgatókönyv szerint működnek a civil szervezetek, melyek azért dolgoznak, hogy munkához juttassák a fogyatékos személyeket, miközben a látványos előrelépést biztosító támogatási rendszer sehol sincs.