Karácsony vízkeresztkor - avagy szabadságolás az ortodox ünnepek idején

Míg nálunk jellemzően december második felére időzítik a munkavállalók a szabadságukat, addig az ukrán vendégmunkások inkább január első hetére. A nagyjából kéthetes csúszás a munkáltatóknak akár még előnyt is jelenthet, hiszen a munka folytonossága akkor is biztosított, amikor a legtöbb vállalatnál az év végi hajrá csúcsra járatja a termelést. Ahogy a magyar dolgozók is ünnepek előtt a betervezett szabadság és a túlórapénz reményében hajlandóak pluszmunkát végezni, ez az ukrán munkavállalókra is igaz.

Tervezzünk! Tervezzünk! Tervezzünk!

A foglalkoztatottak nemzetiségétől függetlenül a működés folytonossága érdekében érdemes a szabadságolást jó előre megtervezni. Értelemszerűen törekedni kell arra, hogy ezeken a jellemzően családi ünnepeken a munkavállaló huzamosabb ideig otthon lehessen, de munkaadóként természetesen jogos elvárás az, hogy a gyártás/szolgáltatás, valamint a kapacitási célszámok elérése tekintetében mindez zökkenőmentesen valósuljon meg.

A szabadságot nem kivesszük, hanem azt a munkáltató adja!

Azoknál a vállalatoknál, ahol nagyobb létszámú - 200-300 fő - ukrán munkavállaló dolgozik, nagy valószínűséggel nem oldható meg az egyszerre történő szabadságolás, de tervezetten, szakaszosan még így is mindenki hazajuthat a szeretteihez.

A szomszédos, harmadik országbeli munkaerő egyszerű foglalkoztatásában érintett gazdasági társaságok számára a szabadságolás kérdése munkajogi értelemben nem jelent plusz terhet, ugyanis itt is a hazai szabályozás érvényesül. Ez azt jelenti, hogy alapesetként minden munkavállalónak 20 nap szabadság jár (az életkor előrehaladtával nő a szabadnapok száma is), amiből a munkavállaló 7 napról dönthet szabadon. Ezt az egy hetet a munkaadó köteles egyszerre vagy maximum két részletben a kért időpontban kiadni, amennyiben azt a munkavállaló kötelezettségének megfelelően időben - azaz a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal - korábban jelezte.

Annak ellenére, hogy a cégvezetők, HR-esek ritkán élnek vele, fontos tudni, hogy indokolt esetben a munkáltató a kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva vagy a vállalat működését súlyosan és közvetlenül érintő ok miatt megtagadhatja a szabadság kiadását. Ez a magyar és külföldi munkavállalókra egyaránt vonatkozik.

Ukrán munkavállalók - jó választás!

A számunkra szokatlan, új helyzetekkel szemben - ami akár egy más országból érkező dolgozói csoport megjelenését is jelentheti - rendszerint fenntartásaink vannak. Az ukrán munkaerőt foglalkoztató vállalkozások vezetői viszont pozitívan nyilatkoznak az újoncok beilleszkedéséről. Véleményük szerint azok, akik vállalják a külföldi munkavégzést, a pénzügyi terheket és az esetleges nehézségeket, rátermettebbek, valóban dolgozni akarnak. Ráadásul, a honi munkaerőpiaci viszonyokat ismerve többen megerősítették, hogy a hazai kékgalléros munkavállalók (a betanított, illetve a segédmunkások) esetén az előszűrés és a kiválasztás meglehetősen alacsony szintet üt meg. Így, ezen munkakörök betöltésére reális alternatívát jelenthet az Ukrajnából érkezett, felkészült, lojális, az otthoni munkabérekhez képest magasabb jövedelmet nagyra (értékelő) értékelő, szorgalmas munkaerő.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.