Kedvező létszám-mozgás várható

A munkáltatók előrejelzése szerint 1,4 százalékos létszámnövekedéssel lehet számolni 2008-ban. Az idei év végéig 56,2 ezerrel emelkedhet az alkalmazásban állók száma, amelyet csaknem nyolcezer gazdálkodó válaszai alapján állított össze az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. A prognózis szerint a leggyorsabb ütemű létszámnövekedést a mikro vállalkozásoknál lehet majd tapasztalni, a megkérdezett 10 fő alatti gazdasági szervezeteknél átlagosan 12,8 százalékkal emelkedhet a foglalkoztatottak száma 2008 IV. negyedév végéig.

Létszámbővülés a fém alapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása, gépipar, máshova nem sorolt feldolgozóipar, szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás, pénzügyi közvetítés, kereskedelem, javítás, fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, ingatlan, gazdasági szolgáltatás, textília, bőrtermék, lábbeli gyártása, vegyipar területén várható. Hosszú távon létszámcsökkentést a mezőgazdaság, villamosenergia-, gáz- és vízellátás, közigazgatás, egészségügyi ellátás területén terveznek. Átlag feletti létszámbővítésre Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, valamint Fejér megyében lehet számítani (7,3; 3,2 és 2 százalék), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Békés megyében (-3, -0,4 és -0,2 százalék) leépítések valószínűsíthetőek.

Az üzleti tervekhez igazítják a létszámtervezést

A DGS Global Research által tavaly készített Országos HR Benchmark Felmérés szerint a szervezetek több mint 62 százaléka készít rendszeresen létszámtervet, leginkább a kisvállalkozások, a non-profit szervezetek és a közszféra intézményei között fordul elő, hogy nem foglalkoznak munkaerő-tervezéssel. A legtöbb munkáltató a szervezeti egység szintjére lebontott létszámtervezést alkalmazza, több mint 22 százalék azonban munkaköri lebontásban tervezi meg létszámszükségleteit.

A hazai szervezeteknél a leggyakrabban az éves létszámtervezéssel (36 százalék) találkozhatunk, mivel ez a tervezési módszer alkalmazkodik leginkább a gyakran változó gazdasági, piaci környezethez, illetve a legrugalmasabban reagál a jogszabályi változásokra. Az ennél gyakoribb tervezés már túlzott terheket ró a létszámtervezéssel foglalkozó szervezeti egységre, ám például a kereskedelmi, illetve termelő vállalkozásoknál, amelyeknél a szezonalitás, valamint a piaci helyzethez való azonnali alkalmazkodás szükségessége jellemző, ott létjogosultsága van ennek. Egy évnél hosszabb időre összesen 27 válaszadónál (megközelítőleg 10 százalék) tervezik a létszámot, ezekre a vállalkozásokra a stratégiai gondolkodás a jellemző, de valószínűleg biztos, jól tervezhető piaci pozíciójuk miatt is megengedhetik ezt maguknak.

A felmérés adatai szerint a legtöbben (48 százalék) a vállalat üzleti terveihez igazítják létszámterveiket. A második leggyakrabban alkalmazott információszerzési forrás az előző évi létszám, ez elsősorban az üzleti eredményekre kevésbé érzékeny állami vállalatokra, kormányzati, önkormányzati szervekre, közintézményekre jellemző. A harmadik leggyakoribb információs forrás (több mint 36 százalék) a tulajdonos irányelve. Csak ezt követően jönnek a tényleges tervezési eszközök, a vizsgálatok, elemzések, összehasonlítások, illetve a vállalkozások bérköltség alakulásából kiinduló tervezés.

Éles harc a hiányszakmákban

A felmérésben résztvevő vállalkozások megközelítőleg 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkaerőpiac nem tud számára elegendő illetve megfelelő minőségű munkaerőt biztosítani. Ez a helyzet pedig akadályozhatja a fejlesztési, beruházási elképzeléseket. A legnagyobb hiány a magasan kvalifikált, minőségi munkavégzésre képes szakmunkásokból, mester-szakmunkásokból és műszaki szakemberekből, mérnökökből mutatkozik. A vállalatok a hiányszakmák között jelölték még meg a számítástechnikai szakembereket, értékesítőket, minőségbiztosítási szakembereket valamint a karbantartókat. Természetesen azokban a munkakörökben, ahol nehéz szakembert találni, élesebb is a harc a munkavállaló megszerzésért és persze nehezebb is megtartani őket. Az eladói, a gazdasági, informatikai munkakörök betöltőit sem könnyű mindig maradásra bírni, hiszen szaktudásuk közvetlen vagy közvetett profitot hoz, illetve ismereteik univerzálisak, vagyis bárhol, bármilyen vállalkozási közegben kamatoztathatóak.

A benchmark felmérés világosan rámutat, hogy jogászokból, gazdasági szakemberekből ugyanakkor túlkínálat mutatkozik az álláspiacon, miként marketing szakemberekből és adminisztrátorokból sincs hiány.

A munkaügyi kirendeltségek és az újsághirdetések a legnépszerűbb toborzási csatornák

Az ÁFSZ 2007. negyedik negyedévi felmérése szerint a munkáltatók leggyakrabban a már alkalmazásban álló munkatársak révén tesznek szert a szükséges munkaerőre. Ezzel a lehetőséggel a válaszadók több mint 60 százaléka él. A legnépszerűbb munkaerő-pótlást célzó eszköz a munkaügyi kirendeltségek, központok által nyújtott szolgáltatás, az alkalmanként és gyakran igénybevevők aránya 77,5 százalék. Valamennyi munkáltató szívesen él ezzel a munka-erőpiaci lehetőséggel, közel kétötödük gyakran veszi igénybe a munkaügyi központok segítségét. A harmadik legkedveltebb forrás a helyi újságokban feladott hirdetés. A munkáltatók ugyanakkor kevésbé preferálják a felsőoktatási karrierirodák segítségét, ezzel a megoldással alig élnek, a felmérés adatai szerint leginkább a nagyvállalatok fordulnak ezen irodákhoz, elsősorban a diplomás munkaerő-szükségletük pótlására. Felnőttképző intézmények hallgatóiból is elsősorban a nagyobb cégek választanak munkatársakat, arányuk meghaladja a 30 százalékot. Megfigyelhető, hogy kevesebb munkáltató veszi igénybe a munkaerő-közvetítő és kölcsönző cégek szolgáltatásait is. Mindazonáltal egyre több foglalkoztató képzi át vagy tovább szakembereit a regionális képző központokban.

Szilágyi Katalin, HR Portal