Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 5 éve

Két jelölt közül azt választanám, akinek van külföldi tapasztalata

Ők az életüket, karrierjüket külföldiként Magyarországon építették fel, de a problémáik hasonlóak voltak, mint amelyekkel azok szembenéznek, akik Magyarországról mennek külföldre munkát vállalni. Hiszen a dologgal kapcsolatban vannak univerzálisan felvetődő kérdések és problémák, amelyek nem országspecifikusak, bárkinél és bárhol előfordulhatnak, aki egy számára ismeretlen környezetben és kultúrában vállal munkát.

A brit-osztrák házaspár 1992-ben érkezett Magyarországra, eredetileg egy féléves kiküldetésre, amelyből 23 év lett. Richard Skene a Holcim vezérigazgatója és country menedzsere is volt többek között, Lydia Skene pedig coachinggal, tréninggel foglalkozik, azon belül is szakterülete (nem véletlenül) az interkulturális és változásmenedzsment, a konfliktuskezelés.

Richard Skene szerint nagyon fontos tapasztalat a külföldi lét, így ha két egyébként hasonló kvalitású jelölt között döntenie kellene, akkor azt választaná, aki dolgozott valamennyit más országban és megszerezte ezt a tapasztalatot. Kollégáit is mindig támogatta, hogy tegyenek szert erre. A probléma csak ott volt, hogy gyakran nem jöttek vissza.

Elmúlt a csodavárás Magyarországon

Mint mondta, amikor Magyarországra érkeztek először hozzá kellett szoknia a munkahelyi üteméhez, az új szervezeti struktúrához. A kilencvenes évek elején a magyar emberekre a csodavárás és erőteljes optimizmus volt jellemző, ami mára megváltozott. Részint elmúlt, részint csalódás lépett a helyébe, ugyanakkor partneri viszony alakult ki. Tapasztalatai szerint mára a kelet-közép-európai régió munkavállalói motiváltabbak mint nyugat-európai társaik, más a gondolkodásmód, meg akarják mutatni mit tudnak. Ezt illusztrálja egy gyárbezárás példája is, amikor bár mindenki tudta, hogy meg fog szűnni hamarosan a munkája, mégis odatették magukat az emberek a felmerülő problémák megoldásába, egészen a végsőkig dolgoztak.

A problémát a házaspár mindkét tagja az oktatásban látja, ahol úgy tapasztalják még mindig hiányzik a nyitott gondolkodás, a gyakorlati hasznosítása a tanultaknak, illetve a vélemény szabad kifejezése. Úgy érzik, köztes állapotban van a rendszer, amikor még hiányzik az igazi kreativitás, ugyanakkor a poroszos oktatás előnyei is elvesztek.

Nehéz nőként, pláne külföldiként boldogulni

A másik nehézség, amit Lydia Skene tapasztalt meg, hogy külföldi nőként eléggé nehéz dolog itt boldogulni. Közgazdász végzettséggel tíz évig csak alkalmi projekteket csinált és alapvetően a család szociális életét szervezte. Ezután olyan szakmát keresett, amelyet bárhol tud végezni, ekkor kezdett coachinggal és interkulturális tréningekkel foglalkozni. Utóbbiak különösen a többféle nemzetiséget, expatokat foglalkoztató cégeknél is fontos lenne, hogy a vállalati gyakorlat részét képezzék, hiszen komoly különbségekkel nézhetnek szembe az érkezők, akár a mindennapokban, akár a céges kultúra, időhasználat tekintetében. Ha családos költözésről van szó, akkor a HR-nek a családdal is foglalkoznia kell, ha a másik félnek nincs munkája, akkor valamilyen perspektívát neki is biztosítani kell, egyébként a helyzet mindenki számára frusztrálóvá válhat, amiből a saját munkavállaló, így a cég sem jön ki jól, hiszen a stressz, a feszültségek miatt nem tudja a nyilván kvalitásai miatt „leigazolt” dolgozójának teljes kapacitását kihasználni.

Különösen hasznos, ha egy cégnél mentor is segíti ezeket a dolgozókat, akihez lehet kérdésekkel fordulni. De persze nem elhanyagolható összetevő a nyelvtanulás sem, jelezték mindketten, élő példát mutatva a beszélgetés során, amely folyamatosan magyarul zajlott. Lydia Skene ma már Ausztriában és Magyarországon egyaránt dolgozik a szakterületén.

Azonban még mindezek előtt a legfontosabb, hogy a külföldre költöző saját magával jöjjön tisztába, hogy számára mi a fontos, mert utána tud igazán reagálni megfelelően a másikra, az esetlegesen felmerülő különbségekre.

A magyaroknak fontos a családias munkahely

Mint Richard Skene megemlítette, a motivációk például különbözőek lehetnek egyes országokban, Magyarországon például a munkahelyen is fontos a családias hangulat. A magyar munkavállalók, ha jól érzik magukat a munkahelyen, jó a csapat, akkor motiváltabban is dolgoznak. Ausztriában a munkahelyi légkör kevésbé fontos, a dolgozó bemegy, bent tölti 8-5-ig a munkaidejét, de utána hazamegy, amikor kilépett a munkahelyéről nem foglalkozik a továbbiakban vele. A munka és a magánélet sokkal erőteljesebben szétválik. Ahogy Európában egyre délebbre megyünk, az ilyen érzelmi szempontok egyre fontosabbak a munkahelyen is.

Osztrák és német vezetők tapasztalata, hogy a magyar munkavállalók még mindig félnek kérdést feltenni, például a menedzsment meetingeken, annyira beivódott a kultúrába a hierarchikus berendezkedés, a pozíciónak járó vak tisztelet, hogy ezen még mindig nehéz túllépnie különösen az idősebb korosztálynak. A fiataloknak már könnyebben megy.

Mint mondták tudatosan törekedtek arra, hogy stabil helyi baráti kört építsenek, hiszen a csak expatokból álló baráti kört 3-4 évente újraépíteni, ahogy az áthelyezések és kinevezések katalizálják a mobilitást, nagyon megterhelő, érzelmileg igénybe vevő. Természetesen ebben a körben vannak hosszú távon Magyarországon letelepedett külföldiek is, külföldről hazatért magyarok stb. Gyermekeik kétnyelvű iskolákba jártak, számukra komoly előnyt jelent az a nyitottság, amit kaptak ettől az életmódtól, ugyanakkor kicsit nehéz meghatározni magukat, hogy pontosan hova tartoznak.

Lydia Skene megjegyezte egy ilyen helyzet megéléséhez és megoldásához a párkapcsolatban sok humor és türelem kell. Az egymásrautaltság kihozhatja a pár problémáit, de segíthet is a helyzet megoldásában. A családi infrastruktúra hiánya persze nehezítő tényező a mindennapokban, de mégis mikor két éve felmerült, hogy elmennének Magyarországról, munkából adódó lehetőség kapcsán, akkor úgy döntöttek, hogy már itt van az életük, a munkájuk, a kapcsolatrendszerük, így maradtak. Ekkor döbbentek igazán rá, hogy a költözés már nem átmeneti...
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A koronavírus miatt nem jönnek a külföldi munkavállalók

A koronavírus az élet minden területére hatással van az elmúlt napokban, hetekben. Világszerte határokat zártak le, egész országrészek, sőt... Teljes cikk

Bonyolult TB és adózási szabályok külföldi munkavállalásnál

A kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól... Teljes cikk

Nincs olyan, hogy mesterterv relokáció esetén

Egy költözés komoly stresszt jelent. Ez fokozottan igaz abban az esetben, ha nem csak az ember lakhelye, hanem a munkahely, esetleg az ország, ahol él,... Teljes cikk