Ki fizeti a munkavállaló által okozott kárt?

A 172 válaszadó cég gyakorlata elég szerteágazó, de a nem reprezentatív felmérésben résztvevők mindössze 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkajog keretein belül megtérítteti ezt a kárt. Persze ez azt is jelenti, hogy a nagy többségnél ez veszteségként jelenik meg.

Közülük 10,5 százalék kifizettetné még ezt a dolgozóval, de a bérek mértéke olyan alacsony a károkhoz képest, hogy általában eltekintenek a kártérítéstől. A nyilatkozó cégek 9,9 százaléka nem foglalkozott még ezzel a kérdéssel. Az ő figyelmüket valószínűleg egy nagyobb káreset irányítaná rá a megoldás keresésre.

- Pedig vannak kézenfekvő megoldások – emlékeztet Nagy Mariann a GrECo JLT Hungary Kft. vezető biztosítási tanácsadója. A biztosítók kínálatában már léteznek olyan konstrukciók, melyek pont ezeket a károkat térítik meg a munkáltató számára, így neki nem kell benyelnie a kárt, vagy éppen belebonyolódni egy kártérítési vitába.

- A munkáltató és munkavállaló viszonyát döntően befolyásolja egy-egy ilyen kártérítési vita kezelése – foglalja össze Fata László a Cafeteria TREND szakértője. Egy barátságtalanul megvalósított elszámolás, ennek elhibázott kommunikációja akár több kárt is okozhat a cégben, mint ami valójában bekövetkezett.

A válaszadók 20,3 százaléka viszonylag barátságosan veszi magára a keletkezett károkat, de többen vannak, akik bizony duzzogva teszik ezt. A cégek 23,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bár nem fizetteti ki a kárt a dolgozókkal, saját veszteségének tudja be ezt a pénzt, közben tehetetlennek érzi magát.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az MT. 2012-es változása óta a munkáltatók egyre nagyobb része kifizetteti a munkavállaló által okozott kárt, amely legtöbbször érzékenyen érinti a megtakarítással nem rendelkező munkavállalókat. A piacon meglévő biztosítási konstrukciók mindkét fél számára elfogadható pénzügyi megoldást jelenthetnek.