Kiválasztás: előny is lehet a diszlexia

Ugyan melyik munkaadónak lenne ellenére, ha alkalmazottai sorában olyan személyiségeket tudhatna, mint Michael Faraday - ő például a K+F vezetőjeként Einsteinnel és Edisonnal dolgozna együtt-, vagy Patton tábornok, aki a vállalkozás stratégia igazgatói posztját töltené be, esetleg Picasso, aki a grafikai stúdióját vezethetné; persze Churchill és Nelson is csapattag volna, és Rockefeller minden bizonnyal a pénzügyeket igazgatná. Pedig ők mind diszlexiások.

Iskoláskorban a diszlexiás gyerekeket még ma is sokan deviánsnak tartják. Miután nem teljesítenek, rossz jegyeket kapnak, megbuknak, osztályt ismételnek. A felnőtté érett, munkába álló diszlexiásokat igen gyakran szociális stigmákkal diszkriminálják, betegnek, fogyatékosnak tartják. Pedig a diszlexiások többségének IQ-ja igen magas; meghatározó többségük diplomás. Ők éppen a diszlexiájuknak köszönhetik, hogy más területeken kimagasló teljesítményeket mutatnak. Kiemelkedő képességüket felhasználva jobban látják át a dolgokat, a kreatív iparban - reklám, marketing, kommunikáció- például sok olyan ember dolgozik, aki diszlexiás.

Többek között ők is diszlexiások!

Majd mindegyikük titkolja diszlexiáját, vagy éppen fogalmuk sincs arról, hogy részképesség zavarai vannak. Kollégáik, főnökeik csak azt látják, hogy például egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen képesek használni a számítógépet. Inkább diktálnak, mint írnak. Kézzel egyáltalán nem vetnek papírra semmit. Nehézkesen adnak össze. Türelmetlenek az értekezleteken, öt percig sem tudnak egy helyben ülni.

A diszlexiás munkatárs

A diszlexiás munkavállalók gyakran az átlagnál jóval kreatívabbak, részképesség zavarukat kompenzálják; személyiségjegyeik alapján előnyt élvezhetnek más munkavállalókkal szemben. Például problémamegoldó képességük kiváló. Ragyogó a lényeglátásuk; alaposan elemeznek, gyorsan döntenek.

A legtöbb részképesség zavarban szenvedő- diszlexiás, diszkalkuliás, diszgráfiás- kompenzálja hiányosságát: egyéni technikát alkalmazva rendkívül kreatív, gazdag a képzelete. Sokukból lesz művész vagy műszaki zseni. Intelligenciájuk gyakran igen magas. Vizuális képességük olyan ajándék, amely természetes adottságukká teszi a kreatív gondolkodást, az újszerű látásmódot. Nem ritkán azonnal kiváló megoldásokra találnak, miközben mások még a problémát se tudják megfogalmazni.

A diszlexiások különleges képességeket hordozhatnak magukban. Egyrészt az agyuk kompenzál, vagyis a hibás út helyett keres egy olyat, amit jól tud használni: például hamar megjegyzik a hallottakat, sőt, másoknál gyorsabban, logikusabban be tudják építeni az információkat a már meglévő ismereteikbe. Másrészt olyan képességeik alakulnak ki, amelyek egész életükre kihatnak.

De mi is a diszlexia?

Miért fontos a munkaadónak ismernie a részképesség zavarok, különösen a diszlexia mibenlétét? Ha a bevezetőben említett 20 százalékot fogadjuk el, be kell látnunk: 100 munkavállalóból 20 diszlexiás!

A diszlexiáról még ma is keveset tud a közvélemény. Talán azok ismerik jobban a jelenséget, akiknek környezetében, családjában valaki olvasási nehézségekkel küzd. Ám ők is azt hiszik, hogy a diszlexia csupán a tanuló korosztályt érinti; a probléma kizárólag pedagógiai jellegű. A pedagógusok többsége is annak véli; pedig a diszlexia kiváltó oka fiziológiai, így annak enyhítése elsősorban orvosi feladat.

Mit is jelent maga a szó? A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeséget jelent. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok állhatnak. A diszlexia leggyakoribb típushibái közé tartozik a lassú olvasás, a nehéz szövegértés, a betűk kihagyása és fölcserélése, ugráló vagy torzuló sorok látása. A diszlexia-veszélyeztetettség tünetei már óvodáskorban megmutatkoznak: a mozgás területén jellemző a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy- és finommotoros-, beszédmozgások, egyensúly érzékelés zavara.

Az irány- és téri tájékozódás területén a diszlexia-veszélyeztetett gyermekeknél gyakran találkozunk a jobb-bal irányok tévesztésével, lateralitás problémával, testséma zavarral, jobbról bal irányba végzett soralkotással, téri orientációs zavarokkal. A diszlexiások között sok a bal kezes. Nagyobb probléma az, ha a diszlexiásnál keresztezett preferencia van, vagyis nem az azonos oldali szeme, keze, lába a domináns, hanem pl. jobb szem, bal kéz, jobb láb a domináns.

A diszlexiás a beszéd területén megkésett, akadályozott beszédfejlődés, elmosódott artikuláció, általános pöszeség, szegényes szókincs, beszédészlelés és megértés zavara egyaránt megjelenhet. Az emlékezet területén vizuális (látási), akusztikus (hallási), verbális (beszéd) emlékezet zavara lehet jellemző tünet. A diszlexiás gyermekek tartós figyelemre nem képesek, figyelmük könnyen elterelhető, többnyire csak néhány percre tudnak bizonyos dolgokra koncentrálni. Egyéb területeken jellemző a percepció (észlelés), analízis-szintézis gyengesége. Mindezek a tünetek a magatartásra is hatással vannak, sokszor találkozunk pszichés-, beilleszkedési- és magatartászavarokkal, amelyek megnyilvánulhatnak agresszióban, bohóckodásban, túlzott visszahúzódásban.

Mindez megtalálható a felnőtt diszlexiásoknál is! Csakhogy ők már nem labdáznak, és talán fütyülnek a beilleszkedési gondjaikra, és azt sem tartják bajnak, ha összekeverik a balt a jobbal.

Biztos, hogy a munkaadónak ezzel nem kell foglalkoznia?

Dehogynem! Magyarországon már tizedik éve dolgozik egy, a diszlexia prevenciójával és reedukációjával foglalkozó orvos-pedagógus szakértőkből álló team - amely a közelmúltban létrehozta HR divízióját.

Ők elsősorban a kiválasztási folyamat során,- de a meglévő munkatársak teljesítményértékelésének részeként is - diszlexia specialista trénerük és szemorvosuk közreműködésével egy speciális interjú keretében megállapítják a jelölt vagy a dolgozó esetleges részképesség zavarát, diszlexiáját, annak mértékét - akár úgy is, hogy a felmérés valódi célja nem derül ki.

Amennyiben a diszlexia, a részképesség zavar mérete ismertté válik, szakértőjük coaching keretében rávilágít a munkatárs problémainak okaira; a tréning során azt tudatosítja az alanyban, hogy egyfelől diszlexiája, annak járulékos tünetei az elsődleges okai a munkahelyi problémáinak, másfelől viszont éppen ezen okok jogosítják föl őt bizonyos pozitív diszkriminációra. Felmérésük eredményeit a munkaadóval közlik, javaslatot tesznek arra, hogy az érintett munkatárs munkakörét, feladatait a munkaadó számára előnyösebb módon miként kellene megváltoztatni.

Új munkatársak kiválasztása során - a pályáztatási, kiválasztási folyamat szerves részeként - a diszlexia specialista felméri a jelentkezők esetleges részképesség zavarait; azokat, mint pozitív kvalitásokat értékeli, és javaslatot tesz a munkaadónak a diszlexiás jelölt munkaköreire.

Diszlexia kiválasztás, mint a cafeteria rendszer eleme

A diszlexiának - mértékének, előnyeinek és hátrányainak - megállapítása, majd annak reedukációja különleges orvos-pedagógiai protokoll része. A diszlexia negatív hatásainak enyhítése orvos-pedagógiai terápiával, és optikai segédeszközzel új eljárás eredménye. (ChromaGen színes lencsés eljárás.) Mind a vizsgálat, mind a pedagógiai, orvosi, optikai reedukáció béren kívüli egészségügyi juttatásként adható, a munkaadó számára előnyös. A diszlexiás munkatárs családjában - miután a részképesség zavarainak, így a diszlexiának is túlnyomó részt genetikai okai vannak - majd minden esetben van diszlexiás gyermek, házastárs. A munkaadó béren kívüli juttatási rendszerben a munkavállaló családtagjainak diszlexia vizsgálatát, reedukációját, ChromaGen lencsés szemüvegét is kifizetheti.

Gál Judit
diszlexia szakértő, tanár, tréner