Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 9 éve

Közmunkára juthatnak a diplomások is

images

A KSH adatai alapján a 2010 októbere és a 2011 februárja közötti időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 1,8 százalékkal, 487 ezer főre nőtt és ezzel a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékos lett. Az is a négy hete kiadott gyorstájékoztatóban szerepel, hogy a munkanélküliek 52 százaléka egy éve vagy annál régebb óta keresett állást. Ma már a statisztikai adatok ismeretében elmondható, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónap.

Ugyanakkora járulékfizetés mellett csökkentett szolgáltatás

Az ő számukra nyújtott 2012 januárjáig álláskeresési járulékot, illetve álláskeresési segélyt a magyar állam. Ez a kombináció tette lehetővé, hogy ebből a másfél esztendőből legalább a kétharmad időszakot valamilyen, legális ellátási forma keretei között, a társadalombiztosítás ellátott alanyaként töltsék az állás nélkül maradottak. A régebbi rendszer a következőképpen épült föl: először járulékot igényelhettek a jogosultak. Az első szakaszban - amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tartott - a folyósítás maximális összege a minimálbér napi összegének 120 százaléka. Tehát, 2011-ben ez 93.600 forint.

A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen , maximum további 179 napig a minimálbér napi összegének 60 százaléka volt, ami idén 46.800 forintot jelent. A járadék alapját a munkabérből az előző négy negyedévből fizetett, e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben meghatározott munkaerő-piaci járulékalap havi átlagos összegének alapulvételével kell ma még kiszámítani. Tehát, a munkavállalók éveken keresztül fizették a járulékot, és amikor bajba kerültek, akkor ezen, befizetett járulék alapján kaphattak, maximum 270 napig a létminimum (KSH, 2011: 65.000 Ft/fő) összegét átlagosan alig meghaladó járadékot.

A második, segély-jellegű juttatást maximum 90 napig igényelhették a munkanélküliek, a nyugdíjminimum erejéig.

A bruttó bérből levont, másfél százalékos munkavállalói járulék nyilván ezután is fizetendő lesz, csupán a jogosultság alapján megszerezhető, "bőkezűnek" mondott szolgáltatás lesz csupán 3 hónapnyi.

A 2011. április 13-i kormányülés után hirdette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hogy a jövő év január 1-jétől a munkanélküli ellátást három hónapban maximalizálják. Az új álláskeresési járadék összege az első hónapban az addigi bér 90, a másodikban 80, a harmadik hónapban 70 százaléka lesz. Az, hogy ennek az ellátásnak lesz-e felső küszöbértéke, még nincs kidolgozva.

A Munkaerő-piaci Alap, ahová a járulék befolyik, évek óta folyamatosan pozitív mérleget mutatott. Eddig sem volt gond a munkanélküliségi ellátások kifizetésével. Adler Judit, a Gazdaságkutató Intézet vezető kutatója szerint az átlagos igénylési időszak most is csak 90 nap, mert sokan nem tudják kihasználni a 9 hónapos időtartamot (Figyelőnet, 2011.04.15.). A kutató szerint pont ezért ez a megtakarítás nem fog jelentős tételként az államháztartásban megjelenni.

Újrakezdés segítséggel

Ha valaki elveszíti a munkáját, akkor hasonló folyamaton megy keresztül, mintha egy hozzátartozóját veszítené el - mondta a HR Portálnak Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó. A döbbent sokk, a saját maga és mások hibáztatása, az összetört önbecsülés helyreállítása időbe telik. Manapság, amikor a munkánk alapján határoz meg minket a külvilág, nagyon lényeges állomása az életünknek a munkanélkülivé válás és az ún. gyászmunka.

A három hónap erre a folyamatra talán elegendő. Ám a sikeres álláskereséshez ennél sokkal több időre van szükség. Ilyen rövid intervallum alatt a szakértő szerint, csak az tud elhelyezkedni, aki tudatosan, napi nyolc órában, nagyon jó stratégiát követve, professzionális dokumentációt felhasználva keresi a munkát. Ezek mellett olyan szakmában dolgozik, ami keresett a piacon, biztos nyelvtudása van, és rendelkezik egy sor olyan képességgel, ami nélkül nem lehet sikeresen állást találni. Ezek, a szakember felsorolása alapján, elsősorban az önmenedzselésre való képességet, illetve a mobilitás vállalását jelentik. A hátrányos helyzetűek, a régebben egy munkahelyen dolgozók, a pesszimisták (pesszimisták helyett inkább a zárkózottak, a nem-sikerorientáltak) ennyi idő alatt nem találnak állást.

Olyan sok a munkanélküli a piacon és olyan kevés a munkahely, hogy Joó Zsuzsanna szerint az is kész csoda, ha valaki fél év alatt el tud helyezkedni. Nehezíti a dolgot az is, hogy a munkaügyi központokban is inkább hivatali ügyintézés és nem személyre szabott tanácsadás zajlik, bár Joó Zsuzsanna az ügyfeleitől hallott már nagyon lelkiismeretes ügyintézőkről is. A karrier-tanácsadó szerint az a legnagyobb baj, hogy az egész rendszer nem munkavállaló-barát. Ha pedig ez az időszak lerövidül 3 hónapra, valószínűleg nem ugyanennyi ügyintéző fogja a harmadára csökkenő forgalmat ellátni, hogy ezzel is emelkedhessen a színvonal, hanem a munkaügyi központok személyi költségeiket is megnyirbálják.
Magasabb összeg és hosszabb időtartam az európai trend Az Európai Unió országaiban az a főszabály, hogy a migráns munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban igényelhet munkanélküli ellátást. Minden országban más és más a járadék összege, a megállapítás alapjául szolgáló időszak, illetve a folyósítás összege.
Németországban az ellátások időtartama függ a járulékfizetési időszaktól és az életkortól. Hat hónap azoknak az esetében, akik az utóbbi három évben 12 hónapig biztosítási kötelezettség alá estek, de legfeljebb 18 hónap a legalább 55 évesek számára, akik az utóbbi három évben 36 hónapig biztosítási kötelezettség alá estek. Ezen kívül még szociális alapon kérhető kiegészítő járadék is, amelynek összegéről és időtartamáról egyéni elbírálás alapján dönt a helyi munkaügyi hivatal.
Ausztriában is a biztosítási jogviszonytól és az életkortól függ az időtartam és az összeg. Ha valaki rendelkezik a minimális biztosítási idővel, azaz a munkanélküliségét megelőző 24 hónapban legalább 52 hétig járulékfizetés alá eső tevékenységet folytatott, akkor minimális időtartamra, 20 hétre jogosult. Ezen felül, a következők szerint emelkedik az ellátás: 30 hét az ellátás ideje, ha 260 hét alatt három évnyi biztosítási időszakot szerzett a munkavállaló és maximum 52 hetes időtartamra tehet szert az, aki 15 év alatt kilenc évet dolgozott, és ha legalább 50 éves.
Az Egyesült Királyságban maximum 182 napnyi, járulékfizetésen alapuló munkanélküli járadékot lehet igénybe venni.
Csehországban pedig legfeljebb hat hónapra lehetséges a jövedelemmel arányos munkanélküli-járadékot igénybe venni.
Látható, hogy szinte minden típusú gazdaságban hat hónapos az átlagos időtartama a munkanélküli ellátásnak. Van, ahol ez bővül, illetve más országokban ez a maximum, de ennél kevesebbet senki nem szabott meg.(www.ec.europa.eu)


A karrier-tanácsadó nagyon sajnálja, hogy kevés az outplacement program, ami teret engedne annak, hogy a munkavállalókat praktikus és lelki tanácsokkal egyaránt fölvértezzék. A rövid idő alatt történő elhelyezkedés Joó Zsuzsanna szerint, azért is nehézkes, mert a cégek életében is felfedezhető egyfajta ciklikusság, ami a felvételiztetés folyamatát kíséri. Nyáron, illetve a karácsonyi időszakban leállnak a döntéshozatali folyamatok, az átalakulások.

A kormányzati tervek a karrierszakértő szerint azért is kérdéses kimenetelűek, mert nem látni, hol, milyen szektorban fog az ígért 300 ezer munkahely létesülni. A közmunkaprogram pedig Joó Zsuzsanna szerint, a jelenlegi formájában nem alkalmas a munkanélküliek felszívására. Először ugyanis ki kellene találni, mi is az, amit közmunkaként definiálunk. Ha csak a mostani, alacsony presztízsű, rosszul fizetett tevékenységek tartoznak ebbe a tevékenység-csoportba, akkor már egy szakképzett munkavállaló is inkább a fekete-szürke piacon keres megélhetést magának. Föl kellene építeni a közmunkát, úgy mint bármely más márkát, javasolta a szakember.

Aki majd a jövő évben kerül a munkahelye kapuin kívül, annak azt tanácsolja a karrier-tanácsadó, hogy mindenképpen keressen egy szakembert, mert nagyon erős versenyben lesz az idővel. Ezenkívül azt ajánlja Joó Zsuzsanna mindenkinek, hogy ezekben a nehéz időszakokban tegyék félre az önmegvalósítási törekvéseiket és csak akkor álljanak fel a munkahelyükről, ha már találtak másikat.

Fontos a haladéktalan munkakeresés

A munkavállalók egy része most is úgy gondolja, hogy az állástalanná válás jó alkalmat teremt arra, hogy bepótoljanak elmaradt tennivalókat - mondta Varga Krisztina, a Workplus Munkatárs Közvetítő, Személyügyi és Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Ez azonban olyan lépés, ami a további elhelyezkedést nehezíti meg. A vezető szerint ma már az elbocsátás tényének közlésekor el kell kezdeni az új helyet keresni. Pont azért, hogy ezek a munkavállalók ne a saját helyzetüket nehezítsék meg, Varga Krisztina jó döntésnek tartja a munkanélküli ellátások lerövidítését.

A másik oldala viszont ennek a kérdésnek, megoldatlan. Nem tudni, mi lesz a tartósan munka nélküliekkel, illetve a hazai munkalehetőségek is egyenlőtlenül oszlanak el. Varga Krisztina szerint örvendetesek a Kecskemét, vagy Győr környéki nagy autóipari beruházások, de a munkavállalók száma az elvárt szakképzettséggel, nyelvtudással még mindig nem elegendő, és a mobilitásuk sem megoldott. Ha ugyanis valaki munkát, egzisztenciát vált, és közben kedvezőtlenül megváltoznak a körülményei, akkor az új lakóhelyről nehezebben tud tovább- vándorolni. Hosszú ideje nem látszik, hogy milyen stratégia alapján történjen az oktatás - elsősorban a szakképzés - és a nyelvfejlesztés - vélekedett a szakember, hozzátéve, ezek azok a területek, amelyek a munkanélküliség problémáját a leginkább megoldanák.

Varga Krisztina nagyon jó esélynek tartja a közmunkaprogramot minden munkavállalói csoportra nézve. Szerinte a közmunka fogalmát ki kell tágítani, és akkor a magasabb végzettségűek is beleférnek ebbe a foglalkoztatási körbe.

A HR szakember úgy véli, a munkanélküliek számára a legfontosabb a munkaerőpiacra való bekerülés. Ezért azt tanácsolja, hogy mindenki ragadja meg azt a lehetőséget, amivel ezt a célt elérheti. Az egyik legjobb módszer ehhez a munkaerő-kölcsönzésben való részvétel. A vezetőknek az interim menedzseri pozíciókat, a beosztottaknak a rövid és hosszú távú kölcsönzési projektekben való részvételt ajánlja az igazgató asszony. Kölcsönzöttként ugyanis gyorsan, a szokásos, többkörös felvételi folyamat lerövidítésével el lehet helyezkedni, pénzt és tapasztalatot, illetve kapcsolatrendszert lehet kialakítani. Ezekre pedig hosszú távon is lehet támaszkodni.

A legjobb megoldás a rugalmasság

A munkaerő-kölcsönzést emelte ki Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke is, amikor a munkanélküliség csapdahelyzetének megoldásairól beszélt lapunknak. Szerinte az, hogy 3 vagy 9 hónapos munkanélküliségi ellátásról beszélünk már maga a betegség, aminek a kezelése folyik. A szakember megengedhetetlennek nevezte azt a helyzetet, hogy valaki ennyi ideig munka nélkül legyen.

Ehhez pedig az államnak ösztönöznie kell a munkaerő felvételét, ami a jelenlegi törvényi helyzetben pont nem így történik. A direkt eszközök, az adó és járulék-támogatások mellett egy rugalmas munkaerőpiac megteremtése fontos lépés a munkanélküliség mértékének a lecsökkentésében. Jelenleg a hatvanas években íródott, merev, egy foglalkoztatónál, egy munkahelyen, egy pozícióban, egy munkavállaló által ellátott feladatok nevezhetők jogilag tipikusnak. Több hétre előre kell beosztani, hogy mikor osztja ki a munkáltató a szabadságokat, ugyanakkor ilyen hosszú távra egyetlen cég sem tudja tervezni a rendelés-állományát. Nincs lehetőség az ettől való eltérésre, nincs tere az egyéni megállapodásoknak. Ugyanakkor a piaci környezet megváltozott és Csaposs Noémi szerint az amerikai adatok azt támasztják alá, hogy a rugalmas, atipikus foglalkoztatás már rövid távon, nagyon hatékony eszköz a munkanélküliség ellen.

Szervezett munkavállalói válasz

A munkanélküliségi ellátások idejének drasztikus csökkentése Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint sokfajta változást hoz majd a munkavállalók helyzetében, munkaügyi kapcsolataiban. Elsősorban jelentősen meg fog nőni az amúgy is elviselhetetlen kiszolgáltatottságuk. Az érdekvédő szerint, mivel nincs megfelelő álláskínálat, a szakképzettséggel rendelkezőket, sőt a diplomás álláskeresőket is a rövid idejű közmunkaprogramokba kényszeríti a rendszer, ugyanakkor az álláskeresők nagy tömegét adó szakképzetlenek reménytelen helyzete sem fog javulni. Pataky Péter szerint a valódi, biztos megélhetést adó munkahelyteremtésnek nem alternatívája a közfoglalkoztatás.

A változtatás tervét bejelentő nemzetgazdasági miniszter az MSZOSZ elnök meglátása szerint könnyedén jelenti ki, hogy három hónap után vagy a versenypiacon, vagy a közfoglalkoztatásban dolgozzon az álláskereső. Ő úgy látja, hogy az első nem kínál elegendő álláshelyet, az utóbbi nem valódi foglalkoztatás és nem biztosítja a megélhetést.

Az MSZOSZ, mint minden felelős szervezet azt szeretné, ha jelentősen csökkenne az álláskeresők száma, ha minél rövidebb időn belül találna újra állást Magyarországon az, aki elvesztette a munkahelyét - fogalmazott az elnök. Ehhez az szükséges, hogy a munkaerőpiacon közelítőleg azonos legyen a munkaerő kereslet és a kínálat. Akkor lehet az álláskeresési támogatás idejét rövidíteni, ha van esély rövidebb idő alatt állást találni. Az MSZOSZ az április 15-én kiadott közleményében is leszögezte, hogy a most bejelentett, ösztönzőnek "hazudott" szigorítás célja mindössze a kiadás csökkentése. Pataky Péter szerint a tervezett változtatás figyelmen kívül hagyja a munkaerőpiac valódi helyzetét, azt a látszatot kelti, mintha csak az állásnélküliek akaratán múlna az elhelyezkedés.

Arra a kérdésre, miszerint készül-e válaszként az MSZOSZ valamilyen tiltakozó akcióval erre a munkavállalói érdekeket jelentősen sértő lépésre, Pataky Pétertől azt a feleletet kaptuk, hogy a szakszervezeti szövetség ma még nem a tiltakozó akcióban gondolkodik, hanem azt szeretné elérni, hogy a bejelentés után kezdődjön meg a szakmai egyeztetés egyrészt arról, hogy pontosan hogyan kívánja a kormány a vonatkozó törvényt módosítani. Ezen kívül fontosnak tartja az MSZOSZ azt is, hogy készüljenek hatástanulmányok, modellek a munkaerőpiac tényleges helyzetének megvilágításáról, a tervezett intézkedés várható hatásáról, bevezetése veszélyeinek, esetleges előnyeinek bemutatásáról.

Az elnök szerint tiltakozó és egyéb nyomásgyakorló akcióknak akkor jön el az ideje, ha végképp elutasítják a szakszervezetek konstruktív kezdeményezését.
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter