Közmunkára juthatnak a diplomások is

A KSH adatai alapján a 2010 októbere és a 2011 februárja közötti időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 1,8 százalékkal, 487 ezer főre nőtt és ezzel a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékos lett. Az is a négy hete kiadott gyorstájékoztatóban szerepel, hogy a munkanélküliek 52 százaléka egy éve vagy annál régebb óta keresett állást. Ma már a statisztikai adatok ismeretében elmondható, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónap.

Ugyanakkora járulékfizetés mellett csökkentett szolgáltatás

Az ő számukra nyújtott 2012 januárjáig álláskeresési járulékot, illetve álláskeresési segélyt a magyar állam. Ez a kombináció tette lehetővé, hogy ebből a másfél esztendőből legalább a kétharmad időszakot valamilyen, legális ellátási forma keretei között, a társadalombiztosítás ellátott alanyaként töltsék az állás nélkül maradottak. A régebbi rendszer a következőképpen épült föl: először járulékot igényelhettek a jogosultak. Az első szakaszban - amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tartott - a folyósítás maximális összege a minimálbér napi összegének 120 százaléka. Tehát, 2011-ben ez 93.600 forint.

A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen , maximum további 179 napig a minimálbér napi összegének 60 százaléka volt, ami idén 46.800 forintot jelent. A járadék alapját a munkabérből az előző négy negyedévből fizetett, e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben meghatározott munkaerő-piaci járulékalap havi átlagos összegének alapulvételével kell ma még kiszámítani. Tehát, a munkavállalók éveken keresztül fizették a járulékot, és amikor bajba kerültek, akkor ezen, befizetett járulék alapján kaphattak, maximum 270 napig a létminimum (KSH, 2011: 65.000 Ft/fő) összegét átlagosan alig meghaladó járadékot.

A második, segély-jellegű juttatást maximum 90 napig igényelhették a munkanélküliek, a nyugdíjminimum erejéig.

A bruttó bérből levont, másfél százalékos munkavállalói járulék nyilván ezután is fizetendő lesz, csupán a jogosultság alapján megszerezhető, "bőkezűnek" mondott szolgáltatás lesz csupán 3 hónapnyi.

A 2011. április 13-i kormányülés után hirdette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hogy a jövő év január 1-jétől a munkanélküli ellátást három hónapban maximalizálják. Az új álláskeresési járadék összege az első hónapban az addigi bér 90, a másodikban 80, a harmadik hónapban 70 százaléka lesz. Az, hogy ennek az ellátásnak lesz-e felső küszöbértéke, még nincs kidolgozva.

A Munkaerő-piaci Alap, ahová a járulék befolyik, évek óta folyamatosan pozitív mérleget mutatott. Eddig sem volt gond a munkanélküliségi ellátások kifizetésével. Adler Judit, a Gazdaságkutató Intézet vezető kutatója szerint az átlagos igénylési időszak most is csak 90 nap, mert sokan nem tudják kihasználni a 9 hónapos időtartamot (Figyelőnet, 2011.04.15.). A kutató szerint pont ezért ez a megtakarítás nem fog jelentős tételként az államháztartásban megjelenni.

Újrakezdés segítséggel

Ha valaki elveszíti a munkáját, akkor hasonló folyamaton megy keresztül, mintha egy hozzátartozóját veszítené el - mondta a HR Portálnak Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó. A döbbent sokk, a saját maga és mások hibáztatása, az összetört önbecsülés helyreállítása időbe telik. Manapság, amikor a munkánk alapján határoz meg minket a külvilág, nagyon lényeges állomása az életünknek a munkanélkülivé válás és az ún. gyászmunka.

A három hónap erre a folyamatra talán elegendő. Ám a sikeres álláskereséshez ennél sokkal több időre van szükség. Ilyen rövid intervallum alatt a szakértő szerint, csak az tud elhelyezkedni, aki tudatosan, napi nyolc órában, nagyon jó stratégiát követve, professzionális dokumentációt felhasználva keresi a munkát. Ezek mellett olyan szakmában dolgozik, ami keresett a piacon, biztos nyelvtudása van, és rendelkezik egy sor olyan képességgel, ami nélkül nem lehet sikeresen állást találni. Ezek, a szakember felsorolása alapján, elsősorban az önmenedzselésre való képességet, illetve a mobilitás vállalását jelentik. A hátrányos helyzetűek, a régebben egy munkahelyen dolgozók, a pesszimisták (pesszimisták helyett inkább a zárkózottak, a nem-sikerorientáltak) ennyi idő alatt nem találnak állást.

Olyan sok a munkanélküli a piacon és olyan kevés a munkahely, hogy Joó Zsuzsanna szerint az is kész csoda, ha valaki fél év alatt el tud helyezkedni. Nehezíti a dolgot az is, hogy a munkaügyi központokban is inkább hivatali ügyintézés és nem személyre szabott tanácsadás zajlik, bár Joó Zsuzsanna az ügyfeleitől hallott már nagyon lelkiismeretes ügyintézőkről is. A karrier-tanácsadó szerint az a legnagyobb baj, hogy az egész rendszer nem munkavállaló-barát. Ha pedig ez az időszak lerövidül 3 hónapra, valószínűleg nem ugyanennyi ügyintéző fogja a harmadára csökkenő forgalmat ellátni, hogy ezzel is emelkedhessen a színvonal, hanem a munkaügyi központok személyi költségeiket is megnyirbálják.

A karrier-tanácsadó nagyon sajnálja, hogy kevés az outplacement program, ami teret engedne annak, hogy a munkavállalókat praktikus és lelki tanácsokkal egyaránt fölvértezzék. A rövid idő alatt történő elhelyezkedés Joó Zsuzsanna szerint, azért is nehézkes, mert a cégek életében is felfedezhető egyfajta ciklikusság, ami a felvételiztetés folyamatát kíséri. Nyáron, illetve a karácsonyi időszakban leállnak a döntéshozatali folyamatok, az átalakulások.

A kormányzati tervek a karrierszakértő szerint azért is kérdéses kimenetelűek, mert nem látni, hol, milyen szektorban fog az ígért 300 ezer munkahely létesülni. A közmunkaprogram pedig Joó Zsuzsanna szerint, a jelenlegi formájában nem alkalmas a munkanélküliek felszívására. Először ugyanis ki kellene találni, mi is az, amit közmunkaként definiálunk. Ha csak a mostani, alacsony presztízsű, rosszul fizetett tevékenységek tartoznak ebbe a tevékenység-csoportba, akkor már egy szakképzett munkavállaló is inkább a fekete-szürke piacon keres megélhetést magának. Föl kellene építeni a közmunkát, úgy mint bármely más márkát, javasolta a szakember.

Aki majd a jövő évben kerül a munkahelye kapuin kívül, annak azt tanácsolja a karrier-tanácsadó, hogy mindenképpen keressen egy szakembert, mert nagyon erős versenyben lesz az idővel. Ezenkívül azt ajánlja Joó Zsuzsanna mindenkinek, hogy ezekben a nehéz időszakokban tegyék félre az önmegvalósítási törekvéseiket és csak akkor álljanak fel a munkahelyükről, ha már találtak másikat.

Fontos a haladéktalan munkakeresés

A munkavállalók egy része most is úgy gondolja, hogy az állástalanná válás jó alkalmat teremt arra, hogy bepótoljanak elmaradt tennivalókat - mondta Varga Krisztina, a Workplus Munkatárs Közvetítő, Személyügyi és Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Ez azonban olyan lépés, ami a további elhelyezkedést nehezíti meg. A vezető szerint ma már az elbocsátás tényének közlésekor el kell kezdeni az új helyet keresni. Pont azért, hogy ezek a munkavállalók ne a saját helyzetüket nehezítsék meg, Varga Krisztina jó döntésnek tartja a munkanélküli ellátások lerövidítését.

A másik oldala viszont ennek a kérdésnek, megoldatlan. Nem tudni, mi lesz a tartósan munka nélküliekkel, illetve a hazai munkalehetőségek is egyenlőtlenül oszlanak el. Varga Krisztina szerint örvendetesek a Kecskemét, vagy Győr környéki nagy autóipari beruházások, de a munkavállalók száma az elvárt szakképzettséggel, nyelvtudással még mindig nem elegendő, és a mobilitásuk sem megoldott. Ha ugyanis valaki munkát, egzisztenciát vált, és közben kedvezőtlenül megváltoznak a körülményei, akkor az új lakóhelyről nehezebben tud tovább- vándorolni. Hosszú ideje nem látszik, hogy milyen stratégia alapján történjen az oktatás - elsősorban a szakképzés - és a nyelvfejlesztés - vélekedett a szakember, hozzátéve, ezek azok a területek, amelyek a munkanélküliség problémáját a leginkább megoldanák.

Varga Krisztina nagyon jó esélynek tartja a közmunkaprogramot minden munkavállalói csoportra nézve. Szerinte a közmunka fogalmát ki kell tágítani, és akkor a magasabb végzettségűek is beleférnek ebbe a foglalkoztatási körbe.

A HR szakember úgy véli, a munkanélküliek számára a legfontosabb a munkaerőpiacra való bekerülés. Ezért azt tanácsolja, hogy mindenki ragadja meg azt a lehetőséget, amivel ezt a célt elérheti. Az egyik legjobb módszer ehhez a munkaerő-kölcsönzésben való részvétel. A vezetőknek az interim menedzseri pozíciókat, a beosztottaknak a rövid és hosszú távú kölcsönzési projektekben való részvételt ajánlja az igazgató asszony. Kölcsönzöttként ugyanis gyorsan, a szokásos, többkörös felvételi folyamat lerövidítésével el lehet helyezkedni, pénzt és tapasztalatot, illetve kapcsolatrendszert lehet kialakítani. Ezekre pedig hosszú távon is lehet támaszkodni.

A legjobb megoldás a rugalmasság

A munkaerő-kölcsönzést emelte ki Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke is, amikor a munkanélküliség csapdahelyzetének megoldásairól beszélt lapunknak. Szerinte az, hogy 3 vagy 9 hónapos munkanélküliségi ellátásról beszélünk már maga a betegség, aminek a kezelése folyik. A szakember megengedhetetlennek nevezte azt a helyzetet, hogy valaki ennyi ideig munka nélkül legyen.

Ehhez pedig az államnak ösztönöznie kell a munkaerő felvételét, ami a jelenlegi törvényi helyzetben pont nem így történik. A direkt eszközök, az adó és járulék-támogatások mellett egy rugalmas munkaerőpiac megteremtése fontos lépés a munkanélküliség mértékének a lecsökkentésében. Jelenleg a hatvanas években íródott, merev, egy foglalkoztatónál, egy munkahelyen, egy pozícióban, egy munkavállaló által ellátott feladatok nevezhetők jogilag tipikusnak. Több hétre előre kell beosztani, hogy mikor osztja ki a munkáltató a szabadságokat, ugyanakkor ilyen hosszú távra egyetlen cég sem tudja tervezni a rendelés-állományát. Nincs lehetőség az ettől való eltérésre, nincs tere az egyéni megállapodásoknak. Ugyanakkor a piaci környezet megváltozott és Csaposs Noémi szerint az amerikai adatok azt támasztják alá, hogy a rugalmas, atipikus foglalkoztatás már rövid távon, nagyon hatékony eszköz a munkanélküliség ellen.

Szervezett munkavállalói válasz

A munkanélküliségi ellátások idejének drasztikus csökkentése Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint sokfajta változást hoz majd a munkavállalók helyzetében, munkaügyi kapcsolataiban. Elsősorban jelentősen meg fog nőni az amúgy is elviselhetetlen kiszolgáltatottságuk. Az érdekvédő szerint, mivel nincs megfelelő álláskínálat, a szakképzettséggel rendelkezőket, sőt a diplomás álláskeresőket is a rövid idejű közmunkaprogramokba kényszeríti a rendszer, ugyanakkor az álláskeresők nagy tömegét adó szakképzetlenek reménytelen helyzete sem fog javulni. Pataky Péter szerint a valódi, biztos megélhetést adó munkahelyteremtésnek nem alternatívája a közfoglalkoztatás.

A változtatás tervét bejelentő nemzetgazdasági miniszter az MSZOSZ elnök meglátása szerint könnyedén jelenti ki, hogy három hónap után vagy a versenypiacon, vagy a közfoglalkoztatásban dolgozzon az álláskereső. Ő úgy látja, hogy az első nem kínál elegendő álláshelyet, az utóbbi nem valódi foglalkoztatás és nem biztosítja a megélhetést.

Az MSZOSZ, mint minden felelős szervezet azt szeretné, ha jelentősen csökkenne az álláskeresők száma, ha minél rövidebb időn belül találna újra állást Magyarországon az, aki elvesztette a munkahelyét - fogalmazott az elnök. Ehhez az szükséges, hogy a munkaerőpiacon közelítőleg azonos legyen a munkaerő kereslet és a kínálat. Akkor lehet az álláskeresési támogatás idejét rövidíteni, ha van esély rövidebb idő alatt állást találni. Az MSZOSZ az április 15-én kiadott közleményében is leszögezte, hogy a most bejelentett, ösztönzőnek "hazudott" szigorítás célja mindössze a kiadás csökkentése. Pataky Péter szerint a tervezett változtatás figyelmen kívül hagyja a munkaerőpiac valódi helyzetét, azt a látszatot kelti, mintha csak az állásnélküliek akaratán múlna az elhelyezkedés.

Arra a kérdésre, miszerint készül-e válaszként az MSZOSZ valamilyen tiltakozó akcióval erre a munkavállalói érdekeket jelentősen sértő lépésre, Pataky Pétertől azt a feleletet kaptuk, hogy a szakszervezeti szövetség ma még nem a tiltakozó akcióban gondolkodik, hanem azt szeretné elérni, hogy a bejelentés után kezdődjön meg a szakmai egyeztetés egyrészt arról, hogy pontosan hogyan kívánja a kormány a vonatkozó törvényt módosítani. Ezen kívül fontosnak tartja az MSZOSZ azt is, hogy készüljenek hatástanulmányok, modellek a munkaerőpiac tényleges helyzetének megvilágításáról, a tervezett intézkedés várható hatásáról, bevezetése veszélyeinek, esetleges előnyeinek bemutatásáról.

Az elnök szerint tiltakozó és egyéb nyomásgyakorló akcióknak akkor jön el az ideje, ha végképp elutasítják a szakszervezetek konstruktív kezdeményezését.