Közös többszörös - civil partnerek a hazai vállalatok támogatási programjaiban

A támogatási tevékenységek speciális helyet foglalnak el az üzleti és a nonprofit szektor kapcsolatai között, hiszen ezen a területen jelennek meg legkevésbé ellentétes érdekek vagy konfliktusok.

A vállalatok és a civil szervezetek között a kölcsönös előnyök elérését célzó kooperációknak számos formája és szintje létezik, mégis, ahogy azt a KSH statisztikái is bizonyítják, évek óta szinte változatlanul 20-23 százalékos azoknak a hazai nonprofit szervezeteknek az aránya, amelyek vállalati támogatásokban részesülnek, annak ellenére, hogy a forprofit szektor civilek felé irányuló támogatásainak nagysága folyamatosan növekszik.

A Magyar Adományozói Fórum 2012 márciusában indított felmérésében részt vevő 47 vállalat szinte mindegyike bevon civil szervezeteket is társadalmi befektetési programjainak megvalósításába. Főleg hazai alapítású nonprofit szervezetekkel lépnek kapcsolatba a cégek, de kiemelkedően magas a közintézményekhez kötődő civil partnerek aránya is. Az együttműködésekre az egyszeri, rövidtávú projektek jellemzőek, de hasonló súlyt kapnak már a közép vagy hosszú távú programok is.

A kutatásban részt vevő hazai nagyvállalatok közel feléhez (45 százalék) évente 50-200 kérelem érkezik a nonprofit szervezetektől, vagyis akár minden munkanapra juthat egy támogatáskérés. Ugyanakkor egyes nagyvállalatok több mint 1000 felkérést kapnak egy évben.

Bár a vállalatok többsége nyitott az újonnan jelentkező civil szervezetek támogatására, vélhetően a megkeresések magas száma tette szükségessé, hogy a kérelmek elbírálását, a partnerek kiválasztását már valamilyen intézményesült módon végezzék, leggyakrabban a vállalat üzleti, támogatási stratégiájának megfelelően kialakított szempontrendszer alapján. A stratégiai szempontok mellett jelentős szerepet játszik a civil szervezet által képviselt ügy jelentősége, társadalmi súlya, valamint a szervezet által lefedett földrajzi terület jellege.

A szakemberek a civil szervezetekkel történő együttműködés fő előnyének a támogatási programok relevanciájának, illetve hitelességének javítását tartják, valamint a civilek speciális tudása, és ennek segítségével a szakmai hatékonyság növelése is kiemelkedően fontos.

A kiválasztott szervezetekkel történő közös munka során a nehézségek az eltérő érdekek, attitűdök mellett leggyakrabban, a célok és az elvárt eredmények konkretizálásakor, illetve az elszámoltathatóság, projektmenedzsment területén jelentkeznek, de ezek egyike sem jelent súlyos gondot.

A civil szervezeteknek, ha vállalatokkal kívánnak együttműködni elsősorban az eredmények és a hatás mérése és követése terén érdemes fejlődnie, ugyanis a nagyvállalatok több mint fele vár el részletes, írásos és többnyire pénzügyi elszámolást is tartalmazó beszámolót a támogatási programba bevont szervezettől.

Kutatási összefoglaló

A Magyar Adományozói Fórum 2011 őszén készült kutatásának eredményeit az alábbi fő pontokban foglalhatjuk össze:

A felmérésben részt vevő hazai nagyvállalatok körében elsősorban a támogatottakkal kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési programok jellemzőek, bár a klasszikus adományozási formák is megőrizték jelentőségüket. 2010-ben a válaszadók többsége, 39,5 százaléka, 10 és 100 millió forint közötti értékben szánt forrásokat társadalmi befektetési programjaira, túlnyomórészt pénzbeli támogatás formájában.

A megkérdezett cégek válaszaiból egyértelműen kiderült, hogy szükségesnek tartják a vállalati támogatások kommunikálását, amit az is igazol, hogy a kommunikálhatóság kérdése - ha nem is elsődleges szempontként-, már a programok tervezésénél és a támogatottak kiválasztásakor is sokszor megjelenik.

A kommunikáció tudatosságát támasztja alá az is, hogy a kommunikációs költségek az éves támogatási költségeknek még a 10 százalékát sem érik el általában, ugyanakkor egyelőre még csak néhány esetben kezelik a teljes támogatási tevékenység költségvetésének részeként és csak néhány esetben határozzák meg a vállalatok előre a programokra szánt büdzsén belül a kommunikációra fordítható források arányát. A költséghatékonyságra való törekvés tükröződik a cégek által leggyakrabban használt kommunikációs csatornák, eszközök terén is, mivel a klasszikus fizetett média megjelenésekkel szemben inkább a PR és online eszközöket részesítik előnyben.

A kommunikációs célok szempontjából nem okozott meglepetést, hogy a támogatások kommunikációja elsősorban a vállalati és a márka image és reputáció erősítését szolgálja. Pozitív eredményként értékelhető, hogy a vállalatok nagy része már bevonja kommunikációs tevékenységeibe partnereit és kedvezményezetteit, ami javíthatja a támogatási programok magasabb szintű átláthatóságát. Ugyanakkor van mit fejlődni a monitoring, és a kommunikációs eredmények mérésének területén mivel ennek szükségességét még csak néhány cég ismerte fel.