Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 6 éve

Le vagyunk maradva a mediációs kultúra terén

Nemcsak a nyugati, a szocialista országokhoz képest is lemaradásban van a hazai mediációs kultúra. Ennek egyik oka, hogy elégtelenek a mediációt támogató jogszabályok és nincs jogi érdekeltségi rendszer. Emellett az sem tesz jót a szakmának, hogy a mediátorok rosszul kommunikálják munkájukat. Mit lehet tenni a javulás érdekében?

Igazságügyi vagy mediátor?

Kiss László, akkreditált igazságügyi mediátor, IACM tiszteletbeli, pártoló tagja:

A címben megfogalmazott kérdés (igazságügyi vagy mediátor?) arra utal, hogy a 2002. évi LV. törvényben szabályozott igazságügyi közvetítők, mediátorok tevékenységével kapcsolatban némi fogalomzavar alakult ki. Ez nem kis mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a hazai mediációs kultúra fejlődése csaknem egy évtized elteltével is alig értelmezhető a regisztrált mediációs esetek vonatkozásában. A lemaradás már nemcsak a nyugati államokhoz képest kínos, de egyes volt szocialista országokban is látványosabb a fejlődés. A kialakult helyzet a magyar jogszolgáltatás egészére, annak minden szereplőjére árnyékot vet a törvényhozóktól a gyakorló jogászokon keresztül a pereskedő kedvű ügyfelekig.

A mediációs kultúra elmaradottságának egyik oka a mediációt támogató jogszabályok elégtelensége, a mediációt támogató, jogi érdekeltségi rendszer hiánya.

A mediáció helyzetét rontja a mediátorok kifejezetten rossz PR-tevékenysége és csapnivaló designe-ja is. Az olyan típusú hirdetések mint pl. " jogviták peren kívüli rendezése", "per helyett megegyezés" annak ellenére félrevezetőek, hogy akár igazak is lehetnek. A hangsúly ugyanis még jogi környezetben sem a jogon van. A mediátor nem jogvitát rendez, hanem egy kommunikációs zsákutcából vezeti ki a feleket, aminek eredményeként a jogi konfliktus megoldhatóvá válik. Tehát a mediátor jogi környezetben is azt teszi, amit bárhol máshol.

A mediációnak konfliktus-megelőző funkciója is lehetséges és ez a szerep a mediációs kultúra elterjedésével jelentősen növelhető. A mediátor itt a jogszolgáltatásban azzal vesz részt, hogy a tárgyalóteremből kiszűri az értelmetlen, sokszor kezelhetetlen indulatokat, vádaskodásokat. A felek a bíróság elé már lehiggadva, letisztult elképzelésekkel érkeznek.

A mediáció megegyezést támogató és permegelőző lehetőségeit lényegében az érintett szervezeti környezetek (családtól a munkahelyig) és jogágak csaknem teljes keresztmetszetében ki lehet használni. Ez azonban nem jelenti a jogászok, ügyvédek közreműködésének helyettesítését. A mediátor itt is a konstruktív kommunikáció megindításáért, új perspektívák kialakításáért felel, a szerződések, megállapodások tartalmi és formai követelményeknek megfelelő írásba foglalása, a hivatalokhoz, hatóságokhoz való eljuttatása már jogászi, ügyvédi feladat. Az igazságügyi mediátor abban segít, hogy az ügyvédek hatékonyabban tudják képviselni az ügyfeleik valós érdekeit.

Az ontológiai mediáció megalapozott életszemléletet, rugalmasságot követel a mediátor személyétől is, aki ma már akkreditált oktatási programokon, rendszeres és kötelező továbbképzéseken szerzi meg a szakmai kompetenciáit. Az ontológiai mediátorok tanulóhelye a Kollár Coaching Iskolacsoport (http://www.drkollarcoaching,hu/), mely egyrészt nyilvántartja a hallgatóit, másrészt folyamatos szakmai aktivitás lehetőségét, állandó kapcsolattartást, szellemi műhelyt biztosít a végzett mediátorok számára. Az iskola oktatói között magasan képzett tanárok, pszichológusok, gazdasági szakemberek és jogászok találhatóak. Ez a központ kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, sőt létrehozták az International Association of Coaching and Mediation (IACM) humántanácsadói, szakmai egyesületet is.

Figyelembe véve a már rendelkezésre álló, akkreditált képzésben részesült mediátorok számát és megfelelő felkészültségét, bőven lenne rá lehetőség, hogy a hivatalos statisztika eredményét rövid időn belül, akár több tízszeresére növeljük.

Kötelező-e fodrászhoz vagy színházba járni? Jogi eszközökkel nem kényszerítik ránk, mégis igénybe veszünk számos szolgáltatást. Mit kell tenni a mediáció népszerűsítéséért és terjesztéséért?

Kirnbauer Andrea, IACM alapító tagja:

Éppen úgy, ahogy számos szakma kiválóan működik piaci körülmények között, valamint önszabályzó, a mediáció filozófiájának terjesztéséért egyéb segítség híján is igazán sokat tehetnek a szakma tudói és művelői.

A feltételezett fogyasztói racionalitásnak az a lényege, hogy minden fogyasztó a szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik (maximális szeretet, figyelem, elismertség elnyerésére), ezért az erőforrásait (gazdasági javait éppúgy, mint szeretetét, figyelmét és elismerését) azoknak a javaknak a beszerzésére fordítja, amelyeket vonzóbbnak vél másoknál. Másként fogalmazva: a fogyasztó egy preferencia-skálával rendelkezik, amelynek segítségével ---- ideális esetben legalábbis ---- mindig el tudja dönteni, hogy a különféle javak és szoláltatások közül melyik számára az előnyösebb. Ha a személyközi kapcsolatok piacára is úgy tekintünk, mint marketing-háborúra, nem hihetünk pusztán abban, hogy automatikusan a jobb termék (például az átlagnál jobban képzett, vagy csinosabb nő, egzisztenciálisan előnyösebb helyzetben lévő férfi) nyeri meg a marketing-csatát.

Vagyis, lehetetlen csak abban hinnünk, hogy nem kell mást tennünk, mint megvárni, győzzön az igazság: nagyszerű dolog a mediáció! Nem az eladóban, hanem a vevő (a viselkedésfogyasztó) fejében kialakult "igazság" az egyetlen igazság, amelyre figyelemmel kell lennünk!

Mediáció, mint a belső minőségirányítási rendszer működtetése a személyi kapcsolatok piacán

Dr. Kollár József, IACM elnöke:

"Azt gondolom, hogy a minőség létezik igenis, csak amint meghatároznánk, kámforrá válik. Nem lehet megfogni." Robert M. Pirsig

Abból a célból foglalkozunk a minőségirányítási rendszerekkel, hogy az olvasók szolgálatába állítsunk egy olyan új elgondolást, melyről úgy véljük, hogy az énjük (mint a belső non-executive igazgatójuk) működésének megértésében, felépítésében és újrastrukturálásában hasznukra válik.

Mit nyerünk a modell révén? Ha a minőségirányítási rendszert alkalmazzuk baráti, családi kapcsolatainkra, munkahelyi csoportjainkra, énünkre, akkor a személyiségünket, viselkedésünket meghatározó énről, énfunkcióról és énvezéreltségről úgy leszünk képesek gondolkodni, hogy közben szakítani tudunk a korábbi megszokásainkkal és kliséinkkel: új metaforát alkotunk, egy merőben új fogalmi keretet hozunk létre. A minőségirányítási rendszert alkalmazó holonok (a felsőbb szintről az alatta lévő rész, az alsóbbról a felette lévő egész, azaz rész-egész) működése ugyanis világosabban átlátható, optimalizálható.

Természetesen ahhoz, hogy ezt a mintát át lehessen venni, szükség van arra, hogy a személyekkel és az általuk alkotott közösségekkel, holonokkal kapcsolatban bevett speciális kifejezéseket megkíséreljük megfeleltetni az iparban, illetve a fogyasztási piacokon használt fogalmaknak. Más szóval, a szabványos minőségirányítási rendszer terminológiáját az énre és a vele kapcsolatban lévő nagyobb csoportokra kell átültetnünk, értelmeznünk. Miközben a gazdaságban egyre nagyobb szerepet kap a szellemi termelés, a közgazdaságtan legfontosabb tételei még mindig a anyagi javak létrehozására vonatkoznak.

A tanulószervezetek világában megváltozik a "gazdasági idő" és a "gazdasági tér" fogalma éppúgy, mint a család vonatkozásába az egymásnak szánt "szent idő" és "szent tér". Ezzel a cikkel egyben hidat kívánunk verni az ipari és az új információs társadalom fogalmai és problémái között. Ez nehéz feladat, hiszen az új téziseinket a régi fogalomkészletre kell építenünk. Írásunk a személyközi kapcsolatok mint piaci viszonyok fogalmi metaforát bontja ki.

De mi is egyáltalán a személyközi kapcsolatok piaca? Ezen speciális piac akkor keletkezik, amikor a fogyasztók, vagyis az egyén viselkedését megvásárló vevők a terméket, azaz a személy viselkedését adott célra kezdik használni, majd ez a fogyasztói magatartás szokássá válik, kiterjed és tartósan fennmarad. Lényegi kérdés a személy élete szempontjából, hogy mikor, hol és milyen terjedelemben alakulnak ki a piacok, és a termékeknek milyen forgalmi esélyük van. Nos, többek között gyakran ezeket a kérdéseket nem teszik fel maguknak például az elválni szándékozók. A termékmarketing példájával élve az énvezérelt állapotban létrejövő adekvát, "piacképes" viselkedésholon a termék vagy szolgáltatás, a vizsgált személlyel érintkezők pedig a fogyasztók.

Az adott személy versenytársai a munkaerőpiacra lépők, a munkahelyi közösség tagjai, a partnerkeresők. A család esetében az új kapcsolatot keresők, a kalandor hódítók. Az egyén viszonyrendszerében beszállítónak tekinthetjük tágabb értelemben a kulturális környezetüket, szűkebben minden olyan személyt, akik a viselkedésünk alakításában, formálásában részt vesz: amatőr módon, alacsonyabb minőségben a szülők, családtagok, barátok, szomszédok, sporttársak, professzionális szinten a tanárok, képzett tanácsadók, pszichológusok, coachok, mediátorok.

Szervezetnek tekintünk minden olyan rendszert, amelynek vannak inputjai (anyagok, pénz, környezeti hatások, a személyt vizsgálva: viselkedések), rendelkezik átalakítási folyamatokkal (például technológia, a személyi kapcsolatok szintjén viselkedés-előállítás) és outputokkal (áruk és szolgáltatások, a személyközi kapcsolatokban viselkedésmintázatok). A rendszer alrendszerei kölcsönös függésben állhatnak egymással (egy-egy holon meghatározott hierarchikus rendben egy nagyobb holon része). A szerveződéseket mint rendszereket, organikus egységekként kell szemlélni, nem egyszerűen különálló elemek összegeként, mert a szinergiában lévő, együttműködő elemek több/jobb minőségű outputot képesek produkálni, mintha külön-külön dolgoznának. A környezetével kapcsolatot nem tartó rendszerben az entrópia fokozatosan nő, míg végül a rendszer elhal.

A szervezetek számos olyan jellemzővel bírnak, amik a hierarchikus szerveződés, a koordinált cselekvés, a standard működés irányába mozdítják őket. A speciális képességek a decentralizált egységekben (például a járásra való képesség a lábban), a hierarchia alsóbb szintjein található rendszerelemekben, holonokban találhatók. A holon vezetése (az én, vagy éppígy bármely intézmény felső vezetése) a stratégiák megvalósítását (például menekülni kell) ezekre a helyi egységekre bízzák annak ellenére, hogy ez adott esetben megnehezíti a központi koordinációt és ellenőrzést, mivel a hierarchia alacsonyabb szintjén található holonok pusztán helyi ismeretekkel, motivációkkal bírnak (a láb nem rendelkezik a meneküléshez szintén szükséges látással kapcsolatos "érdekeltségekkel").

Minél inkább lazul az alegységek közötti kapcsolat, annál inkább nő a szervezeten belüli inkonzisztencia, mely lehetőséget teremt arra, hogy különböző alegységek foglalkozzanak a különféle speciális igények kielégítésével (például a láb a járásra, a szem a látásra szakosodott). A holonok ismertetett hierarchiája természetesen értelmezhető a környezetükre (mint külső holonokra) vonatkozóan is. A merev hierarchiára épülő rendszerek kora leáldozott (nem érdekes, hogy szervezték a családot a szüleink, hogy csinálják mások). A jól alkalmazkodó szervezeteknek olyan rugalmasnak kell lenniük, mint a folyton alakjukat és méretüket változtatni képes különleges legóknak, hogy könnyen lehessen elemeket (viselkedéselemeket) hozzájuk adni és elvenni. Majdnem mindegy, hogy mi van a szervezeten belül (például milyen viselkedéskészlet) és mi van azon kívül, hiszen mind a belső egységeknek, mind a környezetnek egyaránt érzékelniük kell a "piacot", a "versenyt" és ehhez igazítani az input- és az outputelvárásokat.

Valamennyi szervezet (vállalkozás, oktatási és szociális intézmény, munkahelyi és egyéb közösségek, valamint maga a személy) létérdeke, a működés (termék-előállítás, szolgáltatásnyújtás, avagy a viselkedés) mozgatórugója a vevők, vagy fogyasztók (azaz környezetük) igényeinek megismerése, felmérése, kielégítése és a megelégedettségük folyamatos monitorozása. A szervezeteknek zavaros és inkonzisztens környezetekkel kell szembenézniük. Azt, hogy mit jelent orvosnak, mérnöknek, tanárnak lenni, folyamatosan megértjük, még ha annak tartalma a szükségletek és a követelmények hatására változik is. De honnan tudhatja az anya, mit jelent megfelelően jó anyának lenni? Részben úgy tanulja meg, hogy megfigyeli a többi anyát, másrészt olymódon, hogy a társadalom tagjai tanácsokkal látják el. Nyilvánvaló szerepe van ebben a folyamatban nemcsak az én külső környezetének, hanem belső piacának is: az anya (anyajelölt) megfigyeli önnön viselkedését, beszélgetéseket folytat saját magával, miközben rendre megpróbálja betölteni a szerepét.

Az információs társadalomra jellemző trend a termékek "elszolgálatosodása", azaz a termékek (előállítása, értékesítése) esetében is nagy jelentőségű a személyesség, meghatározóvá válnak a kapcsolt szolgáltatások, mint például a vevőszolgálat, a kommunikáció felértékelődik, ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá válnak azok a technikai eszközök/technológiák és módszerek amelyek az emberek közti "közlekedést" elősegítik, vagyis egyebek mellett a mediáció.

Viselkedésminták harca a minőségbiztosított piacokon

Rónai Györgyi, IACM alapító tagja:

Akár terméknek, akár szolgáltatásnak is tekintjük tehát a viselkedést, az érdekelt felek elégedettségének elnyerésére való törekvés kapcsán további fogalmakat kell tisztáznunk. Azt is meg kell határoznunk többek között, mit tekintünk a személyközi kapcsolatokon belül keresletnek. Ez esetünkben az adott személlyel relációban álló emberek (holonok), mint célcsoportok és azok nyilvánvaló, vagy látens igényei, alap-, vagy magasabb rendű szükségletei. A kereslet ebben a kontextusban is azt jelenti, hogy a vevő hajlandó és képes valamilyen terméket megvásárolni. Nincs sem az inputot szolgáltató, sem az outputot befogadó számára a megtapasztalt dolgoknak, eseményeknek világos értelmük és jelentésük.

A tapasztalatok (és az interpretációk) többértelműségei alapvetően szükségessé teszik a jelentésalkotást. Ebben nagy szerepet kapnak a mítoszok, szimbólumok, rituálék és a különböző holonszinteken átszövő történetek. A jelentések a holonok közötti (társadalmi) interakciókból származnak: az interperetációk is versengenek a fogyasztók kegyiért. A jelentés vitatott, egyik vízió verseng a másikkal, mivel a különböző személyeknek különböző tapasztalataik, kedvenc történeteik vannak. A különbözőségek szubkultúrákba rendezik őket. A döntési folyamatok maguk is tükrözik a jelentéseket.

Lehetőséget adnak az egyén számára, hogy bemutassák sajátosságaikat és fontosságukat. Ezért arra kell törekednünk, hogy minél pontosabban fogalmazzuk meg a célcsoportunk jellemző elvárásait. Tudatában kell lennünk a viselkedésünket (itt értsd: mediációs kompetenciáinkat) megvásárlók, vagy fogyasztók elvárásainak. Egyúttal tudnunk kell azt is, hogy mik az általános céljaink és ezek elérésének mik a kritériumai, hiszen csak ebben az esetben válhatunk képessé minőségi termékek, vagyis eredményes, adekvát viselkedésminták előállítására, eredményes és egyre növekvő mediációs piac működtetésére.

Összeállította:
Dr. Kollárné Déri Kriszti akkreditált igazságügyi mediátor, senior fokozatú mediátor-kiképző tréner, az IACM alapító tagja, a Magyar Coachszövetség KA Kuratóriumi elnöke, a Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport vezető trénere




Follow hrportal_hu on Twitter

10 tipp, hogy a visszajelzés valóban működjön

A visszajelzés akkor jó, ha célirányos, ha a munkavállaló fejlődését szolgálja, és azonnal beépíthető a gyakorlatba. A megfelelően adott visszajelzésnek, akár pozitív, akár negatív nagyon komoly szerepe van, hiszen az előbbi lehetővé teszi, hogy a munkavállaló érezze, értékelik a munkáját, van értelme annak, amit csinál. Utóbbi esetben pedig a visszajelzéssel az a cél, hogy a munkavállaló fejlődhessen, tisztában legyen az esetleges hiányosságokkal. tovább..

További cikkek
Az aktív munkavállalókat már kifizette a Palóc Nagykereskedelmi Kft. felszámolója

Nógrád megye egykori legnagyobb foglalkoztatója, a felszámolás alatt álló salgótarjáni Palóc Nagykereskedelmi Kft. volt aktív munkavállalói már... Teljes cikk

Emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban

Januártól átlagosan 4,7 százalékkal, mintegy 900 koronával (11 160 forint) emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban - írja az MTI. Teljes cikk

Kizsákmányolják az Amazonnak dolgozó futárokat

Fizetésmegvonással fenyegetik a sofőröket, akik sokszor 16 órát dolgoznak, de WC-re sem tudnak kimenni. Erről nem feltétlenül az Amazon, hanem az... Teljes cikk

Több adót fizet az EU-s munkavállaló, mint a született angol

Sokkal több adóval járulnak hozzá a bevándorlók a brit állam működéséhez, mint a született helyiek -írja a Daily Telegraph. Teljes cikk

Nők vezetői székben: jó vezetői attitűd, a férfi-női arányok és a gazdasági kilátások

A felsővezetői optimizmus alapvető, de nőként nem könnyű - derült ki az Egyenlítő Alapítvány és a KPMG Női vezetők kerekasztal-beszélgetésén. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár