Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 5 éve

Le vagyunk maradva a mediációs kultúra terén

Nemcsak a nyugati, a szocialista országokhoz képest is lemaradásban van a hazai mediációs kultúra. Ennek egyik oka, hogy elégtelenek a mediációt támogató jogszabályok és nincs jogi érdekeltségi rendszer. Emellett az sem tesz jót a szakmának, hogy a mediátorok rosszul kommunikálják munkájukat. Mit lehet tenni a javulás érdekében?

Igazságügyi vagy mediátor?

Kiss László, akkreditált igazságügyi mediátor, IACM tiszteletbeli, pártoló tagja:

A címben megfogalmazott kérdés (igazságügyi vagy mediátor?) arra utal, hogy a 2002. évi LV. törvényben szabályozott igazságügyi közvetítők, mediátorok tevékenységével kapcsolatban némi fogalomzavar alakult ki. Ez nem kis mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a hazai mediációs kultúra fejlődése csaknem egy évtized elteltével is alig értelmezhető a regisztrált mediációs esetek vonatkozásában. A lemaradás már nemcsak a nyugati államokhoz képest kínos, de egyes volt szocialista országokban is látványosabb a fejlődés. A kialakult helyzet a magyar jogszolgáltatás egészére, annak minden szereplőjére árnyékot vet a törvényhozóktól a gyakorló jogászokon keresztül a pereskedő kedvű ügyfelekig.

A mediációs kultúra elmaradottságának egyik oka a mediációt támogató jogszabályok elégtelensége, a mediációt támogató, jogi érdekeltségi rendszer hiánya.

A mediáció helyzetét rontja a mediátorok kifejezetten rossz PR-tevékenysége és csapnivaló designe-ja is. Az olyan típusú hirdetések mint pl. " jogviták peren kívüli rendezése", "per helyett megegyezés" annak ellenére félrevezetőek, hogy akár igazak is lehetnek. A hangsúly ugyanis még jogi környezetben sem a jogon van. A mediátor nem jogvitát rendez, hanem egy kommunikációs zsákutcából vezeti ki a feleket, aminek eredményeként a jogi konfliktus megoldhatóvá válik. Tehát a mediátor jogi környezetben is azt teszi, amit bárhol máshol.

A mediációnak konfliktus-megelőző funkciója is lehetséges és ez a szerep a mediációs kultúra elterjedésével jelentősen növelhető. A mediátor itt a jogszolgáltatásban azzal vesz részt, hogy a tárgyalóteremből kiszűri az értelmetlen, sokszor kezelhetetlen indulatokat, vádaskodásokat. A felek a bíróság elé már lehiggadva, letisztult elképzelésekkel érkeznek.

A mediáció megegyezést támogató és permegelőző lehetőségeit lényegében az érintett szervezeti környezetek (családtól a munkahelyig) és jogágak csaknem teljes keresztmetszetében ki lehet használni. Ez azonban nem jelenti a jogászok, ügyvédek közreműködésének helyettesítését. A mediátor itt is a konstruktív kommunikáció megindításáért, új perspektívák kialakításáért felel, a szerződések, megállapodások tartalmi és formai követelményeknek megfelelő írásba foglalása, a hivatalokhoz, hatóságokhoz való eljuttatása már jogászi, ügyvédi feladat. Az igazságügyi mediátor abban segít, hogy az ügyvédek hatékonyabban tudják képviselni az ügyfeleik valós érdekeit.

Az ontológiai mediáció megalapozott életszemléletet, rugalmasságot követel a mediátor személyétől is, aki ma már akkreditált oktatási programokon, rendszeres és kötelező továbbképzéseken szerzi meg a szakmai kompetenciáit. Az ontológiai mediátorok tanulóhelye a Kollár Coaching Iskolacsoport (http://www.drkollarcoaching,hu/), mely egyrészt nyilvántartja a hallgatóit, másrészt folyamatos szakmai aktivitás lehetőségét, állandó kapcsolattartást, szellemi műhelyt biztosít a végzett mediátorok számára. Az iskola oktatói között magasan képzett tanárok, pszichológusok, gazdasági szakemberek és jogászok találhatóak. Ez a központ kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, sőt létrehozták az International Association of Coaching and Mediation (IACM) humántanácsadói, szakmai egyesületet is.

Figyelembe véve a már rendelkezésre álló, akkreditált képzésben részesült mediátorok számát és megfelelő felkészültségét, bőven lenne rá lehetőség, hogy a hivatalos statisztika eredményét rövid időn belül, akár több tízszeresére növeljük.

Kötelező-e fodrászhoz vagy színházba járni? Jogi eszközökkel nem kényszerítik ránk, mégis igénybe veszünk számos szolgáltatást. Mit kell tenni a mediáció népszerűsítéséért és terjesztéséért?

Kirnbauer Andrea, IACM alapító tagja:

Éppen úgy, ahogy számos szakma kiválóan működik piaci körülmények között, valamint önszabályzó, a mediáció filozófiájának terjesztéséért egyéb segítség híján is igazán sokat tehetnek a szakma tudói és művelői.

A feltételezett fogyasztói racionalitásnak az a lényege, hogy minden fogyasztó a szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik (maximális szeretet, figyelem, elismertség elnyerésére), ezért az erőforrásait (gazdasági javait éppúgy, mint szeretetét, figyelmét és elismerését) azoknak a javaknak a beszerzésére fordítja, amelyeket vonzóbbnak vél másoknál. Másként fogalmazva: a fogyasztó egy preferencia-skálával rendelkezik, amelynek segítségével ---- ideális esetben legalábbis ---- mindig el tudja dönteni, hogy a különféle javak és szoláltatások közül melyik számára az előnyösebb. Ha a személyközi kapcsolatok piacára is úgy tekintünk, mint marketing-háborúra, nem hihetünk pusztán abban, hogy automatikusan a jobb termék (például az átlagnál jobban képzett, vagy csinosabb nő, egzisztenciálisan előnyösebb helyzetben lévő férfi) nyeri meg a marketing-csatát.

Vagyis, lehetetlen csak abban hinnünk, hogy nem kell mást tennünk, mint megvárni, győzzön az igazság: nagyszerű dolog a mediáció! Nem az eladóban, hanem a vevő (a viselkedésfogyasztó) fejében kialakult "igazság" az egyetlen igazság, amelyre figyelemmel kell lennünk!

Mediáció, mint a belső minőségirányítási rendszer működtetése a személyi kapcsolatok piacán

Dr. Kollár József, IACM elnöke:

"Azt gondolom, hogy a minőség létezik igenis, csak amint meghatároznánk, kámforrá válik. Nem lehet megfogni." Robert M. Pirsig

Abból a célból foglalkozunk a minőségirányítási rendszerekkel, hogy az olvasók szolgálatába állítsunk egy olyan új elgondolást, melyről úgy véljük, hogy az énjük (mint a belső non-executive igazgatójuk) működésének megértésében, felépítésében és újrastrukturálásában hasznukra válik.

Mit nyerünk a modell révén? Ha a minőségirányítási rendszert alkalmazzuk baráti, családi kapcsolatainkra, munkahelyi csoportjainkra, énünkre, akkor a személyiségünket, viselkedésünket meghatározó énről, énfunkcióról és énvezéreltségről úgy leszünk képesek gondolkodni, hogy közben szakítani tudunk a korábbi megszokásainkkal és kliséinkkel: új metaforát alkotunk, egy merőben új fogalmi keretet hozunk létre. A minőségirányítási rendszert alkalmazó holonok (a felsőbb szintről az alatta lévő rész, az alsóbbról a felette lévő egész, azaz rész-egész) működése ugyanis világosabban átlátható, optimalizálható.

Természetesen ahhoz, hogy ezt a mintát át lehessen venni, szükség van arra, hogy a személyekkel és az általuk alkotott közösségekkel, holonokkal kapcsolatban bevett speciális kifejezéseket megkíséreljük megfeleltetni az iparban, illetve a fogyasztási piacokon használt fogalmaknak. Más szóval, a szabványos minőségirányítási rendszer terminológiáját az énre és a vele kapcsolatban lévő nagyobb csoportokra kell átültetnünk, értelmeznünk. Miközben a gazdaságban egyre nagyobb szerepet kap a szellemi termelés, a közgazdaságtan legfontosabb tételei még mindig a anyagi javak létrehozására vonatkoznak.

A tanulószervezetek világában megváltozik a "gazdasági idő" és a "gazdasági tér" fogalma éppúgy, mint a család vonatkozásába az egymásnak szánt "szent idő" és "szent tér". Ezzel a cikkel egyben hidat kívánunk verni az ipari és az új információs társadalom fogalmai és problémái között. Ez nehéz feladat, hiszen az új téziseinket a régi fogalomkészletre kell építenünk. Írásunk a személyközi kapcsolatok mint piaci viszonyok fogalmi metaforát bontja ki.

De mi is egyáltalán a személyközi kapcsolatok piaca? Ezen speciális piac akkor keletkezik, amikor a fogyasztók, vagyis az egyén viselkedését megvásárló vevők a terméket, azaz a személy viselkedését adott célra kezdik használni, majd ez a fogyasztói magatartás szokássá válik, kiterjed és tartósan fennmarad. Lényegi kérdés a személy élete szempontjából, hogy mikor, hol és milyen terjedelemben alakulnak ki a piacok, és a termékeknek milyen forgalmi esélyük van. Nos, többek között gyakran ezeket a kérdéseket nem teszik fel maguknak például az elválni szándékozók. A termékmarketing példájával élve az énvezérelt állapotban létrejövő adekvát, "piacképes" viselkedésholon a termék vagy szolgáltatás, a vizsgált személlyel érintkezők pedig a fogyasztók.

Az adott személy versenytársai a munkaerőpiacra lépők, a munkahelyi közösség tagjai, a partnerkeresők. A család esetében az új kapcsolatot keresők, a kalandor hódítók. Az egyén viszonyrendszerében beszállítónak tekinthetjük tágabb értelemben a kulturális környezetüket, szűkebben minden olyan személyt, akik a viselkedésünk alakításában, formálásában részt vesz: amatőr módon, alacsonyabb minőségben a szülők, családtagok, barátok, szomszédok, sporttársak, professzionális szinten a tanárok, képzett tanácsadók, pszichológusok, coachok, mediátorok.

Szervezetnek tekintünk minden olyan rendszert, amelynek vannak inputjai (anyagok, pénz, környezeti hatások, a személyt vizsgálva: viselkedések), rendelkezik átalakítási folyamatokkal (például technológia, a személyi kapcsolatok szintjén viselkedés-előállítás) és outputokkal (áruk és szolgáltatások, a személyközi kapcsolatokban viselkedésmintázatok). A rendszer alrendszerei kölcsönös függésben állhatnak egymással (egy-egy holon meghatározott hierarchikus rendben egy nagyobb holon része). A szerveződéseket mint rendszereket, organikus egységekként kell szemlélni, nem egyszerűen különálló elemek összegeként, mert a szinergiában lévő, együttműködő elemek több/jobb minőségű outputot képesek produkálni, mintha külön-külön dolgoznának. A környezetével kapcsolatot nem tartó rendszerben az entrópia fokozatosan nő, míg végül a rendszer elhal.

A szervezetek számos olyan jellemzővel bírnak, amik a hierarchikus szerveződés, a koordinált cselekvés, a standard működés irányába mozdítják őket. A speciális képességek a decentralizált egységekben (például a járásra való képesség a lábban), a hierarchia alsóbb szintjein található rendszerelemekben, holonokban találhatók. A holon vezetése (az én, vagy éppígy bármely intézmény felső vezetése) a stratégiák megvalósítását (például menekülni kell) ezekre a helyi egységekre bízzák annak ellenére, hogy ez adott esetben megnehezíti a központi koordinációt és ellenőrzést, mivel a hierarchia alacsonyabb szintjén található holonok pusztán helyi ismeretekkel, motivációkkal bírnak (a láb nem rendelkezik a meneküléshez szintén szükséges látással kapcsolatos "érdekeltségekkel").

Minél inkább lazul az alegységek közötti kapcsolat, annál inkább nő a szervezeten belüli inkonzisztencia, mely lehetőséget teremt arra, hogy különböző alegységek foglalkozzanak a különféle speciális igények kielégítésével (például a láb a járásra, a szem a látásra szakosodott). A holonok ismertetett hierarchiája természetesen értelmezhető a környezetükre (mint külső holonokra) vonatkozóan is. A merev hierarchiára épülő rendszerek kora leáldozott (nem érdekes, hogy szervezték a családot a szüleink, hogy csinálják mások). A jól alkalmazkodó szervezeteknek olyan rugalmasnak kell lenniük, mint a folyton alakjukat és méretüket változtatni képes különleges legóknak, hogy könnyen lehessen elemeket (viselkedéselemeket) hozzájuk adni és elvenni. Majdnem mindegy, hogy mi van a szervezeten belül (például milyen viselkedéskészlet) és mi van azon kívül, hiszen mind a belső egységeknek, mind a környezetnek egyaránt érzékelniük kell a "piacot", a "versenyt" és ehhez igazítani az input- és az outputelvárásokat.

Valamennyi szervezet (vállalkozás, oktatási és szociális intézmény, munkahelyi és egyéb közösségek, valamint maga a személy) létérdeke, a működés (termék-előállítás, szolgáltatásnyújtás, avagy a viselkedés) mozgatórugója a vevők, vagy fogyasztók (azaz környezetük) igényeinek megismerése, felmérése, kielégítése és a megelégedettségük folyamatos monitorozása. A szervezeteknek zavaros és inkonzisztens környezetekkel kell szembenézniük. Azt, hogy mit jelent orvosnak, mérnöknek, tanárnak lenni, folyamatosan megértjük, még ha annak tartalma a szükségletek és a követelmények hatására változik is. De honnan tudhatja az anya, mit jelent megfelelően jó anyának lenni? Részben úgy tanulja meg, hogy megfigyeli a többi anyát, másrészt olymódon, hogy a társadalom tagjai tanácsokkal látják el. Nyilvánvaló szerepe van ebben a folyamatban nemcsak az én külső környezetének, hanem belső piacának is: az anya (anyajelölt) megfigyeli önnön viselkedését, beszélgetéseket folytat saját magával, miközben rendre megpróbálja betölteni a szerepét.

Az információs társadalomra jellemző trend a termékek "elszolgálatosodása", azaz a termékek (előállítása, értékesítése) esetében is nagy jelentőségű a személyesség, meghatározóvá válnak a kapcsolt szolgáltatások, mint például a vevőszolgálat, a kommunikáció felértékelődik, ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá válnak azok a technikai eszközök/technológiák és módszerek amelyek az emberek közti "közlekedést" elősegítik, vagyis egyebek mellett a mediáció.

Viselkedésminták harca a minőségbiztosított piacokon

Rónai Györgyi, IACM alapító tagja:

Akár terméknek, akár szolgáltatásnak is tekintjük tehát a viselkedést, az érdekelt felek elégedettségének elnyerésére való törekvés kapcsán további fogalmakat kell tisztáznunk. Azt is meg kell határoznunk többek között, mit tekintünk a személyközi kapcsolatokon belül keresletnek. Ez esetünkben az adott személlyel relációban álló emberek (holonok), mint célcsoportok és azok nyilvánvaló, vagy látens igényei, alap-, vagy magasabb rendű szükségletei. A kereslet ebben a kontextusban is azt jelenti, hogy a vevő hajlandó és képes valamilyen terméket megvásárolni. Nincs sem az inputot szolgáltató, sem az outputot befogadó számára a megtapasztalt dolgoknak, eseményeknek világos értelmük és jelentésük.

A tapasztalatok (és az interpretációk) többértelműségei alapvetően szükségessé teszik a jelentésalkotást. Ebben nagy szerepet kapnak a mítoszok, szimbólumok, rituálék és a különböző holonszinteken átszövő történetek. A jelentések a holonok közötti (társadalmi) interakciókból származnak: az interperetációk is versengenek a fogyasztók kegyiért. A jelentés vitatott, egyik vízió verseng a másikkal, mivel a különböző személyeknek különböző tapasztalataik, kedvenc történeteik vannak. A különbözőségek szubkultúrákba rendezik őket. A döntési folyamatok maguk is tükrözik a jelentéseket.

Lehetőséget adnak az egyén számára, hogy bemutassák sajátosságaikat és fontosságukat. Ezért arra kell törekednünk, hogy minél pontosabban fogalmazzuk meg a célcsoportunk jellemző elvárásait. Tudatában kell lennünk a viselkedésünket (itt értsd: mediációs kompetenciáinkat) megvásárlók, vagy fogyasztók elvárásainak. Egyúttal tudnunk kell azt is, hogy mik az általános céljaink és ezek elérésének mik a kritériumai, hiszen csak ebben az esetben válhatunk képessé minőségi termékek, vagyis eredményes, adekvát viselkedésminták előállítására, eredményes és egyre növekvő mediációs piac működtetésére.

Összeállította:
Dr. Kollárné Déri Kriszti akkreditált igazságügyi mediátor, senior fokozatú mediátor-kiképző tréner, az IACM alapító tagja, a Magyar Coachszövetség KA Kuratóriumi elnöke, a Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport vezető trénere




Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Bővíti kőbányai épületét a dán gyógyszergyártó cég

Új épülettel bővítette budapesti gyógyszergyárát a súlyos és életveszélyes fertőzések kezelését szolgáló szerek gyártására szakosodott... Teljes cikk

171,5 millió forintos bírságot kell fizetnie a sztárpárnak egy francia építésznek

A Guardian értesülései szerint Brad Pittnek és Angelina Jolie-nak 565 ezer eurót (171,5 millió forintot) kell kifizetnie egy francia tervezőnek, akinek... Teljes cikk

Csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásoknál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten - írja az MTI. Teljes cikk

Matolcsy vette fel Polt Péter lányát az MNB-hez

Személyesen a jegybank elnöke döntött arról, hogy Polt Péter, legfőbb ügyész kisebbik lánya állást kapjon a Nemzeti Bankban - írja a 24.hu. Teljes cikk

Mentők, rendőrök, tűzoltók és katonák munkájával ismerkedtek a gyerekek

Kilencedik alkalommal vehettek részt a mentők, rendőrök, tűzoltók és katonák munkáját megismertető tematikus napon a zánkai és a fonyódligeti... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár