Lehet-e 3 hónap alatt állást találni Magyarországon?

Rég nem látott a szakemberhiány a magyar álláspiacon, bizonyos területeken csak napok kérdése a váltás. Ám a “derékhadnak” a tudáshoz, az érdeklődési körhöz passzoló, fizetésben és munkakörülményekben is megfelelő munka megtalálása továbbra is időigényes. 

Az általunk megkérdezett álláspiaci szakértők egyöntetű véleménye, hogy a legkönnyebb helyzetben az informatikai fejlesztők vannak. “Ők ha hétfőn eldöntik, hogy állást váltanának, pénteken már elfogadott állásajánlattal a kézben mondhatnak fel, rosszabb esetben egy hét múlva” - érzékelteti a szoftverfejlesztők kapósságát Paulovics Éva, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Jobsgarden ügyvezetője. Valamivel tovább tart - nagyjából három hét - az álláskeresés a szoftvertesztelőknek, a mobilfejlesztőknek, a big data szakértőknek és a rendszerszervezőknek.

Szintén jó helyzetben látja a HR szakértő a nyelveket beszélő, multinacionális háttérrel állást kereső, fejlesztőmérnöki és pénzügyi végzettségűeket: ők 1-3 hét alatt találhatják meg új munkahelyüket. A HR területén a legkapósabbak az IT recruiterek, ők egy héten belül el tudnak helyezkedni, HR Business Partnerként három-négy hét a váltás. Tovább tart vezetői szinteken a keresés: egy HR vezetőnek két-három, egy magasabb szintű HR igazgatónak akár hat hónapnál is több lehet. “Náluk azért húzódik el ennyire, mert kevesebb a szóba jöhető állás, ritkábban üresednek meg releváns pozícíók” - jegyzi meg Paulovics Éva.

Nagy az igény a nyelveket beszélő nemzetközi ügyfélszolgálati munkatársakra a Magyarországra települt shared services centerekben. A szakértő szerint német, francia, olasz spanyol nyelvtudással pár napon belül, kevésbé beszélt nyelveken - lengyel, román, holland - egy-két hét alatt álláshoz lehet jutni. 

Az informatikusokon és a multis hátterű, nyelveket beszélő szakértőkön kívül még a kékgalléros munkakörökben lehet gyorsan célba érni. “Az álláshirdetés megpillantása és az első munkanap között 3-4 nap telik el” - érzékelteti a helyzetet Jáhny Ákos, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Get Work Trend ügyvezetője, hogy milyen gyorsan lehet könnyű fizikai betanított munkára, raktáros, targoncás, operátor, gépkezelő pozíciókra állást találni. Olyannyira nagy a kékgalléros munkaerőhiány, hogy tavaly nyártól a kormányzat könnyített 11 országból a külföldi munkavállalók behozatalán, amelyet minősítésen átment kölcsönző cégek végezhetnek, ilyen a Get Work is.

Jáhny Ákos

E sorok írója egy tavaly őszi toborzási konferencián hallotta a Bosch miskolci gyárának HR-esétől, hogy ők egy nap alatt beléptetik a jelölteket. Toborzóbusszal járják a borsodi falvakat, az elvárásoknak megfelelőket még aznap orvosi alkalmassági vizsgálatra viszik Miskolcra. Másnap már lakóhelyén fel is szállhat a céges buszra és aláírhatja a munkaszerződést.  

Persze ez az ideális eset. A munkavállalók jelentős része nem ebből a körből kerül ki és - ha nincs álláskeresési tapasztalatuk - sok akadállyal kell küzdeniük. Fazekas Éva álláskeresési tanácsadó, a népszerű Jobangel blog szerzője elmondta, hogy valamilyen munkát biztosan lehet gyorsan találni, ám a szaktudásunknak, érdeklődési körünknek és anyagi elvárásainknak megfelelőt már nehezebb és időigényesebb. “Frissdiplomásként ne menjünk el futárnak, mert onnan nehéz a visszaút” - hoz példát. Inkább tegyük fel a kérdést, hogy mihez értek, mivel szeretnék foglalkozni és ez alapján vágjunk bele.

A szakértő két csoportra hívja fel a figyelmet, akinél elkél a segítség. Az egyiket specialistáknak / szakértői adminisztrátotoknak nevezi. Nekik van értékes szaktudásuk, ám jellemzően rosszul pozicionálják magukat az álláspiacon és/vagy nem jó önéletrajzot írnak. Itt célzott tanácsadással csodákat lehet tenni, jó helyre küldött jó pályázatokkal látványosan nő az állásinterjúra való behívás. 

A másik csoportot a “generalisták”/ a betanított adminisztrátorok alkotják. Ők nehezebb helyzetben vannak, sokan közülük nem beszélnek idegen nyelvet. Itt az álláskeresési technikák megtanulása mellett képzésekkel, tanfolyamokkal lehet növelni az esélyeket. Fazekas Éva úgy látja, külön figyelmet kell fordítani a pályakezdőkre is: nekik nincs vagy minimális a munkatapasztalatuk, széles, ám nem mély a szaktudásuk, és a munkahelyek felépítését, a szóba jöhető lehetőségeket sem annyira ismerik.

A szakértő szerint jó lenne a 9 hónapra bővíteni az álláskeresési járadékot

“Az álláskeresők egy részének nemcsak a szakmai önbizalmát, hanem a lelki önbizalmát hozzáállását is erősíteni kell a pályázás során” - hangsúlyozza a tanácsadó. A sokadik visszautasítás után bárkiben kialakulhat szorongás, frusztráció, hogy “nem kellek senkinek”, “nem vagyok alkalmas semmire”. Akad, aki egy idő után már sértésnek veszi az állásinterjúkon visszatérő kérdéseket - pl. miért hagyta ott előző munkahelyét - és ezek blokkolhatják az állás megtalálását.

Fazekas Éva, Jobangel

A szakértő támogatja, hogy kilenc hónapig járjon az álláskeresési járadék folyósításának időtartama. Aki nem jártas az álláskeresésben, annak időbe telik, amíg megtanulja az eszközöket és rutint szerez. Elmondta, hogy az írásbeli pályázat (CV, motivációs levél stb.)  fogásai viszonylag gyorsan megtaníthatók, az állásinterjús szereplésbe 6-8 alkalom után tanul bele a jelölt, ami heti egy interjú esetén már önmagában két hónap. Így egy álláskeresés ezzel a tanulási folyamattal 4-8 hónapig is eltarthat.

Ami még lassítja az álláskeresést

Mobilitás hiánya. Jáhny Ákos elmondta, hogy fizikai munkakörökben Budapesten és környékén napi 1 óra oda-vissza ingázás, vidéken falvakból napi 2-2,5 óra általános - igaz céges busszal, ami a lakóhely és a gyár között szállítja a dolgozókat. A tapasztalatok szerint a szállást kevesen vállalják be. Gyengült az országon belüli költözési hajlandóság is. Keletről kevesebben települnek át a nyugat-dunántúli ipari központokba.

“Szellemi munkakörökben egyre kisebb probléma a gyenge mobilitás”- teszi hozzá Paulovics Éva. A Covid kevés pozitív hozadéka, hogy a home office-ra átállással sok szakember vidékre költözött, a vállalatok átálltak online dolgozók együttműködésére, az ország különböző pontjain élő munkavállalók alkotnak csapatokat, IT-ben nem ritka, hogy nyugat-európai projektekbe dolgoznak be Magyarországról az itteni bér duplájáért. 

Paulovics Éva

Irreális bérelvárás. Minden munkára igaz, hogy ugyanabban a pozícióban jelentős különbségek lehetnek a fizetések között iparág vagy földrajzi hely alapján. Jáhny Ákos szerint betanított munkára ma Magyarországon nettó 200-350 000 forint között mozog az elérhető bér. 280-350 000 forint között Budapesten, az Észak- és a Nyugat-Dunántúlon, a Dunától keletre 230-280 000, a Tiszától keletre és Észak-Magyarországon 200-280 000 forint. Tehát hiába várunk el egy borsodi gyárban betanított munkára 350 000 forintot, azt legfeljebb Budapestre költözve bizonyos munkaadóknál kaphatjuk meg. 

Életkor. Paulovics Éva elmondta, hogy 45 éves kor felett lassabb lesz az álláskeresés. Bármennyire is jogszabályellenes, látens módon benne van az életkor szerinti diszkrimináció sok munkaadó gyakorlatában. Éppen ezért fontos a megfelelő álláskeresési csatorna megtalálása. A szeniorok szellemi munkakörökben sokkal nagyobb eséllyel helyezkednek el kapcsolatrendszerükkel, mint álláshirdetésre pályázva. 

“Láthatatlanság”, ha nem elérhető az álláskereső. Elérhetőnek kell lenni a közösségi médiában például a Facebookon, szellemi munkaköröknél a Linkedin közösségi oldalon. A Linkedin arra is jó eszköz, hogy felmérjük, mennyire vagyunk kapósak. “Akit megkeresnek a fejvadászok állásajánlattal, keresettnek számít, akit nem, neki aktívan kell pályáznia, ha váltani akar” - jegyzi meg Paulovics Éva.   

Felesleges munkaadói elvárások. Fazekas Éva szerint a munkaadók is tehetnek arról, hogy kevesebb a jelentkező. Akadnak szép számmal hirdetések, amelyekben sok a felesleges elvárás, például diploma megléte, speciális végzettség olyan munkakörökbe, ahol ez nem indokolt, ahol a szakmai tudás gyorsan tanulható, és inkább a hozzáállás számít. Emellett nem ismerik fel a már meglévő, magukhoz adaptálható tudást az önéletrajzok olvasásakor.

Nyitókép: fauxels fotója a Pexels oldaláról