Magánnyomozók a vádlottak padján, avagy a munkahelyi megfigyelés rejtélyei

A munkáltatók rendkívül kreatívak. Egyrészt a kamerarendszeren belül is van számos olyan eszköz, amely egy mélyebb behatolást biztosít a magánszférába (pl. rejtett vagy mozgásérzékelőbe beépített kamera), másfelől egyéb eszközöket használnak a munkáltatók.

A munkáltatói ellenőrzés nem sérthet emberi méltóságot

Kamerás megfigyelés, ujjlenyomat azonosítás, GPS nyomkövető: a technológia fejlődésével a munkavállalók megfigyelésének széles köre vált lehetővé, azonban az egyes módszerek gyakorlati alkalmazásakor a munkáltató könnyen jogsértést követhet el. A Munka Törvénykönyve engedi a munkavállaló ellenőrzését a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében, de mindez csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tekinthető jogszerűnek.

Dr. Péterfalvi Attila- A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről szóló ajánlásában rögzítette az álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések, az uniós és az alkotmánybírósági joggyakorlat alapján a munkáltatók milyen feltételek teljesítése esetén, hogyan alkalmazhatnak elektronikus megfigyelőrendszert a munkahelyen - mondta a Hr Portálnak nyilatkozva Dr. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke. Az ajánlás II. pont 1. Alpontja a munkáltatói ellenőrzés jogalapjáról szól. Az ebben megfogalmazottak egy része azonban nem csak a kamerás megfigyelésre, hanem valamennyi, technikai eszköz igénybevételével végzett munkáltatói ellenőrzésre érvényesek.

Az ajánlásban foglaltaknak megfelelően megállapítható, hogy a munkáltatói ellenőrzéshez kapcsolódó adatkezelés - így többek között a GPS alkalmazása is - a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. Évi I. törvény rendelkezéseiből, a munkaviszony (közszolgálati jogviszony) természetéből fakadó, a munkavállalói hozzájárulástól adott esetben független adatkezelés. A munkaviszony időtartama alatt a munkáltató gazdasági tevékenységének megfelelő működése érdekében (a közfeladatot ellátó szerv esetében az általa ellátott közfeladat vonatkozásában) a munkavállalók magánszféráját bizonyos, pontosan körülhatárolt esetekben, garanciális követelmények megtartása mellett korlátozhatja.

Ez a legitim érdekek mérlegelése alapján történő adatkezelés elválaszthatatlan annak korlátaitól:

A munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, amennyiben az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges.

A munkáltatói ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, illetőleg a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

A munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges követelményeiről.

Az adatkezelés akkor jogszerű, ha a munkáltató az adatkezeléssel kapcsolatban betartja az információszabadságról szóló törvény alapvető rendelkezéseit: a célhoz kötött és a tisztességes adatkezelés elvét.

A Munka Törvénykönyve rendelkezései általános felhatalmazást nyújtanak a munkáltatói ellenőrzéshez kapcsolódó adatkezelésre, azonban ezen keretek tartalommal való megtöltése - az elszámoltathatóság (accountibilty) elvével összhangban - a munkáltatóra hárul. A munkáltatónak az alkalmazott eszközökkel kapcsolatos részletszabályokat belső szabályzatban kell egyértelműen, érhetően, pontosan, részletesen meghatározni. Ennek kidolgozása során a munkáltatónak különös tekintettel kell lennie az arányosság követelményére valamennyi adatkezelési cél tekintetében.

- A munkavállalók megfigyelése természetesen jogszerű lehet, ha a Munka Törvénykönyve és az Információszabadságról szóló törvény szabályait a munkaadó betartja - tette hozzá Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakjogász.

A tömegtermelésben, gyártásban dolgozókat figyelik meg leginkább

Dr. Kulcsár Zoltán

A hatóság elnöke szerint rendkívül változatos, hogy a hatóság munkahelyi megfigyeléssel kapcsolatos eljárást milyen céggel vagy szervezettel szemben folytat le. Főként a speciális munkavégzés miatt válhat szükségessé a technikai eszköz igénybevételével végzett munkáltatói kontroll. A hatósághoz beérkező panaszok alapján legelterjedtebb a kamerás megfigyelés, valamint az Internet-használat ellenőrzése.

Az adatvédelmi szakjogász szerint általában az alacsonyabb képzési szinten foglalkoztatottak esetében, tömegtermelésben, gyártásban, értékesítés és logisztika során történik a dolgozók megfigyelése, leginkább kamerarendszerrel. Ezen területek esetében magas a kockázata annak, hogy a munkavállaló megkárosítja a munkáltató vagyonát, ugyanis alacsony bérezésű egyénekre nagy összegű vagyontárgyakat illetve készpénzt bíznak, így nagy a kísértés. Ráadásul ezen munkakörök esetében nagy a fluktuáció is, a bizalom kiépítésére nincs idő.
A kamerarendszeren túl gyakori a munkaidő-nyilvántartási célú megfigyelés pl. beléptetőrendszerrel, az üzemanyaghasználat és a munkavégzés ellenőrzése GPS segítségével.

A munkáltatók kreativitása nem ismer határokat

A hatóság vizsgálatai során a következő munkahelyi megfigyelési formák fordultak elő:

Kamerás megfigyelés

Mobiltelefon - cellainformáció, jármű - GPS (műholdas helyzetmeghatározás)

Telefonos kommunikáció ellenőrzése

E-mail ellenőrzés

Internet-használat ellenőrzés

Biometrikus alapú beléptető rendszerek

A munkáltatók kreatívak - tette hozzá Dr. Kulcsár Zoltán. Egyrészt a kamerarendszeren belül is van számos olyan eszköz, amely egy mélyebb behatolást biztosít a magánszférába (pl. rejtett vagy mozgásérzékelőbe beépített kamera), másfelől egyéb eszközöket használnak a munkáltatók, pl.: ujjlenyomat vagy a véna erezetén alapuló beléptető rendszer, számítógép gépelését figyelő ún. keylogger szoftverek, mobiltelefon cellainformáción alapuló nyomkövetés, készpénzzel való visszaélés vizsgálata UV csapdával, okostelefonra telepített beszélgetést (és mindent) rögzítő és interneten azonnal elküldő rendszerek, magánnyomozás, facebook ellenőrzés, e-mail és internet használat ellenőrzése.

Magánnyomozók a vádlottak padján

A hatóságnak elég jelentős számú vizsgálati eljárása van folyamatban munkahelyi ellenőrzések tárgyában. A gyakorlat alapján megállapítható, hogy legtöbb esetben a munkáltatók nehezen tudják meghúzni azt a határt, hogy a munkavállalók emberi méltósága ténylegesen ne sérüljön és a magánélete ne váljon ellenőrizhetővé. Például egy területi képviselőt akkor is ellenőrzés alatt tartott a munkáltatója, amikor magánútjain volt. Tehát akkor is továbbított adatokat a GPS eszköz arról, hogy merre jár, amikor a barátaival szórakozni ment és a későbbiekben ezekkel az információkkal próbált nyomást gyakorolni az adott munkavállalóra. Az érintett panasza alapján a Hatóság eljárást indított és megállapította, hogy nem jogszerűen járt el a munkáltató, valamint a jövőre nézve felhívta a figyelmét arra, hogy jogszerűen kizárólag munkaidőben ellenőrizheti a munkavállalókat GPS által, és még ebédidőre is meg kell engedni az eszköz kikapcsolását. A járműkövető készlékek esetében a javasolt gyakorlat az, hogy a munkavállaló számára lehetővé kell tenni, hogy a megfigyelő eszközt a munkaidőn kívül lekapcsolhassa, és be kell mutatni neki, hogy ezt hogyan teheti meg. GPS alkalmazását a hatóság logisztikai célból javasolja alkalmazni, a jármű helyzetének a meghatározására kell szolgálnia, nem pedig a munkavállaló követésére.

Az adatvédelmi szakjogász a következő esetet tárta elénk: a szolgálat közben alvó őrt figyeltek meg rejtett kamerával és bocsátották el. Ő arra hivatkozott, hogy az őrszobában nem volt kirakva a tájékoztató a kamerás megfigyelésről, azonban a bíróság szerint elegendő volt, hogy az áruház bejáratánál volt erre vonatkozó tájékoztatás.

Egy másik példa szerint a nyelvtanár táppénzen volt, a magániskola magánnyomozót fogadott fel, mert szerinte a tanár nem beteg. A két magánnyomozó elment a tanár egy magánórájára, otthonába, és ott titokban felvételeket készítettek. A két magánnyomozó került a vádlottak padjára.