Szerző: Gál István
Megjelent: 2 éve

Megúszható-e kétszámjegyű béremelés nélkül 2022?

Az egyezség már korábban megszületett, hétfőn a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek aláírták a jövő évre érvényes minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást. 19 százalékkal, 200 ezer illetve 260 ezer forintra emelkedik a minimálisan fizethető havi bér. Hogyan hat ez majd a többi bérkategóriára, és milyen körülmények befolyásolják a béremelések mértékét?

Béremelés-
images

Nagyjából két és fél évvel ezelőtt cikkeztünk arról, hogy mire mennek a rekord bérek, annak kapcsán, hogy soha nem látott béremelésekkel szembesültek a munkáltatók, és amely bérekkel még mindig nem közelítettük meg a nyugati színvonalat. Az akkori helyzet sok tekintetben más volt, mint a mostani, mert a bérek emelkedése tisztán piaci alapon ment végbe: egész egyszerűen kevés képzett, jó minőségű munkaerő volt a piacon, kínálathiányos volt. Ennek ellenére, már az akkori adatok alapján az látszott, hogy 2022-ig marad a 10%, vagy a körüli éves bérváltozás a piacon. A cikk megjelenése óta túl vagyunk néhány vírus hullámon, amely mind az életünkre, mind a munkaerőpiacra jelentős hatást gyakorolt és gyakorol. A váratlan fejlemények ellenére vannak olyan körülmények, indikátorok, amelyek visszaköszönnek a „rekorder” évekből, vagy legalábbis nagyon hasonlóak azokhoz. A jövő évi prognózishoz vegyük sorra az állandó és a megváltozott körülményeket.

Munkaerőpiac kínálati oldala

Első fontos adatunk, az üres álláshelyek száma, amely a 2018. III. negyedévi csúcstól 15%-kal elmarad ugyan, de a 2019. II. negyedévi adatokat 8%-ra megközelíti és meredeken emelkedik felfelé. Az egyre több nyitott pozíció alakította versenyhelyzet nem csak toborzási, hanem bérezési és juttatási oldalon is fejtörést okoz, hiszen az üres álláshelyen nincsen kinek bért emelni.

Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 1% körüli eltérést mutat 2019-hez képest, míg a foglalkoztatási ráta ugyanezen időszak értékét meghaladja, amiből az következik, hogy nem is nagyon van – vagy legalábbis minimális- puffer a munkaerőpiacon, így az egymás előli elcsábítgatás az, amivel operálni lehet. Összefoglalva a munkaerőpiac majdnem visszarendeződött a 2019-es, állapotra és így indul neki a – chip és egyéb alapanyag hiánnyal tarkított -pandémia negyedik hullámának. Azaz továbbra is a munkaerőpiac kínálati oldala látszik szűkebbnek és a trendek egyelőre nem is látszanak fordulni.

Ezen adatok alapján, véleményem szerint, a pandémia negyedik hulláma és az alapanyagok hiánya ugyan okozhat majd leállásokat, de a munkanélküliséget nem fogja jelentősen befolyásolni, mert nagyobb kockázata lesz a jelenlegi toborzási körülmények között a munkavállalókat szélnek ereszteni, mint állásidőn tartani. (1. bérfelhajtó hatás)

Gazdasági környezet – infláció, minimálbér, garantált bérminimum

A leginkább most velünk élő téma, de az érdekesség nem is abban van, hogy magas, hanem az ezzel kapcsolatos kommunikációs tendenciára hívnám fel a figyelmet. Kora tavasszal még átmenetinek, majd magasabb kiugrásokkal tarkított átmenetinek lett titulálva az infláció, és ez az átmenetiség finoman átfordult a legutóbbi MNB alelnöki megjegyzésig: „Ma már nem az a kérdés, hogy átmeneti vagy tartós lesz-e az infláció, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb.” A pénzünk tehát rohamosabban értéktelenedik el, ami az elmúlt évekhez képest abban a tekintetben újdonság, hogy eddig a béremelkedés alacsony kamat, és inflációs környezetben zajlott, így a bérek reálértéken is növekedni tudtak (főleg a 2014-2017-es időszakban), a béremelésnek volt valódi hatása. A mostani helyzetben azt érzékelhetjük, hogy bár emelkedik a bér, az e mellé várt életszínvonalemelkedés nem következik be, sőt…

Üres álláshelyek alakulása

 

A jelenlegi helyzetben a magas infláció és emelkedő kamatkörnyezet erodálja az eddig kapott béremeléseket, ráadásul az infláción belül az élelmiszer, üzemanyag ára ugrik meg a legdrasztikusabban, az építőanyagokról pedig ne is beszéljünk, így direkt módon tapasztalhatjuk meg a pénzromlást.  (2. bérfelhajtó hatás)

A minimálbér emelése valamelyest az előzőkkel függ össze, azt leszámítva, hogy nem tisztán piaci körülmény kényszeríti ki, de mindenképpen hat rá. A minimálbér emelése, ha egy vállalatba megérkezve a legalsó bérsávokat lökdösi felfelé, akkor vagy vállalaton belül kezd el csukódni a bérolló, vagy, ha tartani akarjuk azt, akkor szinten minden bérszintre hatást fog gyakorolni. Azon cégeknél, ahol van olyan munkakör, amit garantált bérminimumon fizettek, ott a következő bérkategória biztosan nem 20%-nyi távolságra volt a legalsótól, így ennek függvényében, a jövő évi közel 20%-os emelkedést részben végig kell fusson az egész cégen. (3. bérfelhajtó hatás)

Infláció alakulása

 

Koktél jéghideg…..

A fentiek alapján szerintem megválaszolható a címben feltett kérdés. Ha most jósolni kellene, akkor a rövid válasz: nem, nem úszható meg egyszámjegyű emeléssel a jövő év. A keresetek növekedése, a reálkeresetek alakulása, az elmúlt években 7-10% volt az alacsony inflációnak köszönhetően. Ezt az emberek megszokták, aki nem tud reagálni a piacon erre, annak munkavállalói könnyű céltáblái lesznek a „nagyoknak”. Ha a reálkeresetek növekedése még 5% környékére is csökken, 4-5%-os infláció mellett az nagyságrendileg akkor is csak 10%-os béremelés mellett jöhet létre. Ha ehhez a koktélhoz hozzákeverjük a mesterségesen előidézett növekedést és a munkaerőért folyó versenyt véleményem szerint 10-15% körül bérváltozás lesz tapasztalható éves szinten, vagy legalábbis ezzel lehet biztonsággal versenyben maradni. Ezt az emelkedést talán az év folyamán, a piacot folyamatosan figyelve, több kisebb lépésben lehet hatékonyan végrehajtani, hacsak még valamilyen extrém dolog nem történik.

  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mik voltak a legfontosabb HR témák 2023-ban, és mi várható 2024-re?

Számomra a 2023-as év HR szempontból változatlanul a gyorsulás és a szakmai kijózanodás időszaka volt. A pandémia járvány által bemozdult... Teljes cikk

Ez volt a HR 2023-ban: Minden jó, ha jó a vége? Vagy sok hűhó semmiért?

Nem tudok szabadulni a „minden jó, ha jó a vége” Shakespeare-parafrázistól, ha a 2023-as üzleti év HR-es (munkaerő-piaci) szempontú értékelése... Teljes cikk

Megtartás: ahol nincs olyan, hogy "kész" vagyunk - Gaál Annamária, az AGCO Hungary HR vezetője

HR Szubjektív rovatunkban Gaál Annamária, az AGCO Hungary HR vezetője kérdez, miután válaszolt Imreh Erika, a Trax Retail globális HR vezetőjének... Teljes cikk