Merre mennek a magyarok?
Magyarországról a külföldi munkákra pályázók körében körvonalazódik egy egységes tendencia - nyilatkozta a HR Portálnak Csatlós Orsolya, a tjobs.hu sajtószóvivője. A legkedveltebb munkaterületek, amelyekre pályáznak a munkavállalók: elsősorban az egészségügy, idősgondozói-betegápolói munkák, amit a vendéglátóipar, logisztika és babysitter, gyerekgondozói munkák követnek. A statisztikák alapján Magyarországról leginkább a nők vállalnának munkát külföldön. A tjobs.hu álláskeresési platform adatai alapján a legtöbb női pályázó Nógrád megyéből származik, és a fentiekben megemlített területekre pályáznak. Ami a célországokat illeti, legvonzóbb országok közé tartozik Németország, Anglia (Nagy-Britannia), Ausztria, Hollandia és a Cruise Ships, azaz az óceáni és folyami hajós munkák.
A fentiekben megemlített tendenciát a júliusi hónap is igazolja, mivel a legtöbben ebben a hónapban az egészségügyi (17,54 százalék), idősgondozói (12,01 százalék), vendéglátóipar-idegenforgalom (10,48 százalék) és logisztika (9,89 százalék) munkakörben meghirdetett állásokra pályáztak. A munkavállalók 36,90 százaléka a németországi, 17,30 százaléka nagy-britanniai, 11,36 százalék osztrák és 11,07 százalék a holland munkára jelentkezett.
A kivándorlás éppúgy jellemző a fizikai munkát végző szakemberekre, mint a magas pozícióban dolgozó, szellemi munkakörben tevékeny munkavállalókra, bár utóbbi esetében nehezebb az elhelyezkedés - tette hozzá Rumpf Nikoletta, az EU-csoport marketing munkatársa.
Csatlós Orsolya szerint a statisztikák azt bizonyítják, hogy a munkavállalók 75 százaléka, aki külföldi munkákra pályázik, rövidebb vagy hosszabb idő után visszatér az anyaországba, Magyarországra. Az egyik oka, hogy általában szezon- és periodikus munkákra távoznak hazánkból a munkát keresők, és a szerződés lejárta után vissza is kell térjenek. Nagyon ritka az az eset, amikor a szerződést meghosszabbítják, és ezáltal véglegesen letelepedhet a munkavállaló. Aki pedig a végleges letelepedést választja, elsősorban a fejlettebb és magasabb anyagi szempont miatt teszi - a bérezés és juttatás sokkal magasabb, mint hazánkban.
"A fő oka annak, hogy többen távoznak az országból valószínűleg az lehet, hogy mind a szakképzettséggel rendelkezők, mind a diplomás/főiskolát végzett dolgozók az itthoni fizetésük többszörösét kapják külföldön a munkájukért" - mondta Rumpf Nikoletta. Ezen kívül gyakran emlegetik okként a híres "magyar pesszimizmust" - néhány esetben tehát nem csak a pénz, hanem egy jobb, boldogabb élet, örömtelibb hétköznapok reménye ösztönzi az embert a kivándorlásra. Ha pedig a kint élők jól érzik magukat, esetleg egy ingatlanra is szert tesznek, és családot is külföldön alapítanak, akkor úgy érzik, nincs már miért hazajönniük.
"Van olyan európai ország, ahol szigorítják a beérkező munkavállalókra vonatkozó szabályokat" - fűzte a témához a tjobs.hu sajtószóvivője. "A szigorítások elsősorban a szociális segélyek visszaélése ellen, a kereslet és kínálat egyensúlyának a megtartásában játszik szerepet. Viszont a drasztikus szigorítások negatív következménnyel is bírnak, mivel serkenthetik a feketepiac megnövekedését, és pénzügyi szempontból is veszíthet a szigorításokat megszabó ország. A kivándorlók után az anyaország óriási összegekre tehet szert, a külföldön dolgozók pénzátutalásai által, ami a pénzügyi helyzet növekedéséhez vezet. A munkaerő mobilitás mindig is jelen volt, és jelen lesz a továbbiakban is a munkaerőpiacon, egy természetes folyamatot alakítva."
Az egyik ok, amiért szigorításokat vezetnek be: a befogadó országok tartanak a szociális támogatások kizsákmányolásától és ennek visszaélésétől. Németország esetében a HARTZ IV-es szociális juttatást lehet felhozni példaként. Az idei év januárjától feloldódtak a románok és bolgárok munkaerő-piaci korlátozásai, ami azt jelenti, hogy már nincs szükségük munkavállalási engedélyre, szabadon vállalhatnak munkát az európai uniós országokban. A horvát munkavállalók esetében ez a folyamat elhúzódhat egészen 2022-ig is. A tjobs.hu folyamatosan tartotta a kapcsolatot a brit sajtóval, a Telegraph-fal, Huffington Post-tal, BBC-vel, mivel a brit kormány nagyon tartott az országot elárasztó inváziótól. Végső sorban nem történt robbanásszerű kivándorlás, Nagy-Britannia mindig is a legkedveltebb célországok közé tartozott a román állampolgárú munkavállalók körében. Lehetett észlelni ugyan, hogy megnőttek a pályázatok aránya a brit munkákra, azonban ez a brit kormány általi magas fokú mediatizáció és ellenkampányoknak is köszönhető.
Rumpf Nikoletta szerint korlátozás nélkül egészen biztosan eluralkodna a káosz. Ha valaki például nyelvtudás nélkül vág neki egy idegen országnak, akkor az sem számára, sem az adott befogadó ország számára nem előnyös - az idegen nyelvű állásinterjúkon nem tud megfelelni, nem tud beilleszkedni a munkafolyamatokba, és ami a legfontosabb: nem tudja képviselni a saját érdekeit. Ha pedig egy adott szakmán belül túlnyomó részben külföldiek rendelkeznek pozícióval, előbb-utóbb a helyi munkaerő kihasználatlansága is problémát jelenthet.
Vonzó fizetés, megfelelő és kevésbé megterhelő munkavégzés, nyelvtanfolyamok biztosítása és párban történő munkavállalás lehetősége: a felsorolt négy tényező buzdítja leginkább és teszi vonzóvá a külföldi munkavállalást - tette hozzá Csatlós Orsolya. A kivándorlás és a külföldi munkavállalás megnövekedéséhez nagymértékben hozzájárul a kínálat, az állásajánlatok jellege, amelyek Magyarországról igényelnek munkavállalókat. Júliusban Németországtól származott a legtöbb állásajánlat, közel 2500, ezt követi a szigetország közel 1300 pozícióval, majd 722 álláslehetőséggel Görögország következik a sorban, illetve Hollandia is népszerű.
Az álláshirdetések mellett sokat nyom a latban az a tendencia is, miszerint párok kihelyezésére is lehetőség van. Sok a meghirdetett párok, brigádok számára elérhető álláskínálat. A bérezés mellett számos egyéb juttatásokat is ígérnek a külföldi munkaadók, sok hirdetést összekötnek különböző nyelvtanfolyammal, ezáltal munkát biztosítva olyan munkavállalóknak is, akik nem beszélik megfelelő szinten a célország nyelvét. A fentiekben említett trendek és juttatások növelik meg leginkább a külföldre távozó munkavállalók arányát.
Az EU-csoport szakembere szerint a nehéz gazdasági helyzet és elhelyezkedés, illetve a kereseti igények növekedése nagymértékben befolyásolja a külföldre távozó munkavállalók számát. Ma már a pályakezdő fiatalok is átlagon felüli keresetre, és minél sokoldalúbb, kihívásokkal teli pozícióra vágynak, elképzeléseik szerint pedig ezt itthon nem, vagy nehezen kaphatják meg.
"Külföldi munkavállalás esetében a legfontosabb tényező a munkaszerződés aláírása" - mondta a tjobs.hu sajtószóvivője. Munkaszerződés nélkül semmiképp sem szabad munkába állni, ez érvényes úgy a külföldi, mint a belföldi munkavállalásra is. Bármilyen országot is választanának a munkavállalók, a munkáltatók kötelesek a munkavállaló anyanyelvén kiállítani a szerződést, amit alaposan át kell olvasni az aláírása előtt. Nagyon érdemes odafigyelni arra is, hogy amennyiben munkaközvetítőn vagy munkaadón keresztül utazik ki a külföldre vágyó, a cég legyen valós, és vigyázni kell a munkaközvetítési díjakkal is.
A tjobs.hu online álláskeresési platform keretén belül minden egyes munkaközvetítőt leellenőriznek, mielőtt megadnák a hirdetési jogot. Elsősorban kérelmezik a toborzó ügynökségektől, hogy mutassák fel a Megyei Munkaügyi Központtól kibocsátott munkaerő közvetítési illetve munkaerő - kölcsönzési nyilvántartási számot igazoló dokumentumot. Miután ez megtörtént és ellenőrzésre került, kezdetét veszi az ellenőrzés második szakasza: az ügynökség online felületen való jelenlétének az elemzése. Figyelembe veszik a hozzászólásokat, mások tapasztalatait az illető munkaközvetítővel kapcsolatosan, és nem utolsó sorban a médiamegjelenéseket is. Ezen folyamatok után születik meg a döntés, hogy megadják-e a lehetőséget a toborzó ügynökségek platformjuk használatára vagy sem. Sajnos nem ritka az az eset, amikor kiderül, hogy az egész munkába állás folyamata átverés, így nagyon oda kell figyelni erre.
A fentiekben megemlített tendenciát a júliusi hónap is igazolja, mivel a legtöbben ebben a hónapban az egészségügyi (17,54 százalék), idősgondozói (12,01 százalék), vendéglátóipar-idegenforgalom (10,48 százalék) és logisztika (9,89 százalék) munkakörben meghirdetett állásokra pályáztak. A munkavállalók 36,90 százaléka a németországi, 17,30 százaléka nagy-britanniai, 11,36 százalék osztrák és 11,07 százalék a holland munkára jelentkezett.
A kivándorlás éppúgy jellemző a fizikai munkát végző szakemberekre, mint a magas pozícióban dolgozó, szellemi munkakörben tevékeny munkavállalókra, bár utóbbi esetében nehezebb az elhelyezkedés - tette hozzá Rumpf Nikoletta, az EU-csoport marketing munkatársa.
A többség visszatér
Csatlós Orsolya szerint a statisztikák azt bizonyítják, hogy a munkavállalók 75 százaléka, aki külföldi munkákra pályázik, rövidebb vagy hosszabb idő után visszatér az anyaországba, Magyarországra. Az egyik oka, hogy általában szezon- és periodikus munkákra távoznak hazánkból a munkát keresők, és a szerződés lejárta után vissza is kell térjenek. Nagyon ritka az az eset, amikor a szerződést meghosszabbítják, és ezáltal véglegesen letelepedhet a munkavállaló. Aki pedig a végleges letelepedést választja, elsősorban a fejlettebb és magasabb anyagi szempont miatt teszi - a bérezés és juttatás sokkal magasabb, mint hazánkban.
"A fő oka annak, hogy többen távoznak az országból valószínűleg az lehet, hogy mind a szakképzettséggel rendelkezők, mind a diplomás/főiskolát végzett dolgozók az itthoni fizetésük többszörösét kapják külföldön a munkájukért" - mondta Rumpf Nikoletta. Ezen kívül gyakran emlegetik okként a híres "magyar pesszimizmust" - néhány esetben tehát nem csak a pénz, hanem egy jobb, boldogabb élet, örömtelibb hétköznapok reménye ösztönzi az embert a kivándorlásra. Ha pedig a kint élők jól érzik magukat, esetleg egy ingatlanra is szert tesznek, és családot is külföldön alapítanak, akkor úgy érzik, nincs már miért hazajönniük.
A szigorítások ellenére is lesz munkaerő mobilitás
"Van olyan európai ország, ahol szigorítják a beérkező munkavállalókra vonatkozó szabályokat" - fűzte a témához a tjobs.hu sajtószóvivője. "A szigorítások elsősorban a szociális segélyek visszaélése ellen, a kereslet és kínálat egyensúlyának a megtartásában játszik szerepet. Viszont a drasztikus szigorítások negatív következménnyel is bírnak, mivel serkenthetik a feketepiac megnövekedését, és pénzügyi szempontból is veszíthet a szigorításokat megszabó ország. A kivándorlók után az anyaország óriási összegekre tehet szert, a külföldön dolgozók pénzátutalásai által, ami a pénzügyi helyzet növekedéséhez vezet. A munkaerő mobilitás mindig is jelen volt, és jelen lesz a továbbiakban is a munkaerőpiacon, egy természetes folyamatot alakítva."
Az egyik ok, amiért szigorításokat vezetnek be: a befogadó országok tartanak a szociális támogatások kizsákmányolásától és ennek visszaélésétől. Németország esetében a HARTZ IV-es szociális juttatást lehet felhozni példaként. Az idei év januárjától feloldódtak a románok és bolgárok munkaerő-piaci korlátozásai, ami azt jelenti, hogy már nincs szükségük munkavállalási engedélyre, szabadon vállalhatnak munkát az európai uniós országokban. A horvát munkavállalók esetében ez a folyamat elhúzódhat egészen 2022-ig is. A tjobs.hu folyamatosan tartotta a kapcsolatot a brit sajtóval, a Telegraph-fal, Huffington Post-tal, BBC-vel, mivel a brit kormány nagyon tartott az országot elárasztó inváziótól. Végső sorban nem történt robbanásszerű kivándorlás, Nagy-Britannia mindig is a legkedveltebb célországok közé tartozott a román állampolgárú munkavállalók körében. Lehetett észlelni ugyan, hogy megnőttek a pályázatok aránya a brit munkákra, azonban ez a brit kormány általi magas fokú mediatizáció és ellenkampányoknak is köszönhető.
Rumpf Nikoletta szerint korlátozás nélkül egészen biztosan eluralkodna a káosz. Ha valaki például nyelvtudás nélkül vág neki egy idegen országnak, akkor az sem számára, sem az adott befogadó ország számára nem előnyös - az idegen nyelvű állásinterjúkon nem tud megfelelni, nem tud beilleszkedni a munkafolyamatokba, és ami a legfontosabb: nem tudja képviselni a saját érdekeit. Ha pedig egy adott szakmán belül túlnyomó részben külföldiek rendelkeznek pozícióval, előbb-utóbb a helyi munkaerő kihasználatlansága is problémát jelenthet.
Trendek, melyek ösztönzik a külföldi munkavállalást
Vonzó fizetés, megfelelő és kevésbé megterhelő munkavégzés, nyelvtanfolyamok biztosítása és párban történő munkavállalás lehetősége: a felsorolt négy tényező buzdítja leginkább és teszi vonzóvá a külföldi munkavállalást - tette hozzá Csatlós Orsolya. A kivándorlás és a külföldi munkavállalás megnövekedéséhez nagymértékben hozzájárul a kínálat, az állásajánlatok jellege, amelyek Magyarországról igényelnek munkavállalókat. Júliusban Németországtól származott a legtöbb állásajánlat, közel 2500, ezt követi a szigetország közel 1300 pozícióval, majd 722 álláslehetőséggel Görögország következik a sorban, illetve Hollandia is népszerű.
Az álláshirdetések mellett sokat nyom a latban az a tendencia is, miszerint párok kihelyezésére is lehetőség van. Sok a meghirdetett párok, brigádok számára elérhető álláskínálat. A bérezés mellett számos egyéb juttatásokat is ígérnek a külföldi munkaadók, sok hirdetést összekötnek különböző nyelvtanfolyammal, ezáltal munkát biztosítva olyan munkavállalóknak is, akik nem beszélik megfelelő szinten a célország nyelvét. A fentiekben említett trendek és juttatások növelik meg leginkább a külföldre távozó munkavállalók arányát.
Az EU-csoport szakembere szerint a nehéz gazdasági helyzet és elhelyezkedés, illetve a kereseti igények növekedése nagymértékben befolyásolja a külföldre távozó munkavállalók számát. Ma már a pályakezdő fiatalok is átlagon felüli keresetre, és minél sokoldalúbb, kihívásokkal teli pozícióra vágynak, elképzeléseik szerint pedig ezt itthon nem, vagy nehezen kaphatják meg.
Külföldi cég: nézzünk utána, hogy valós-e?
"Külföldi munkavállalás esetében a legfontosabb tényező a munkaszerződés aláírása" - mondta a tjobs.hu sajtószóvivője. Munkaszerződés nélkül semmiképp sem szabad munkába állni, ez érvényes úgy a külföldi, mint a belföldi munkavállalásra is. Bármilyen országot is választanának a munkavállalók, a munkáltatók kötelesek a munkavállaló anyanyelvén kiállítani a szerződést, amit alaposan át kell olvasni az aláírása előtt. Nagyon érdemes odafigyelni arra is, hogy amennyiben munkaközvetítőn vagy munkaadón keresztül utazik ki a külföldre vágyó, a cég legyen valós, és vigyázni kell a munkaközvetítési díjakkal is.
A tjobs.hu online álláskeresési platform keretén belül minden egyes munkaközvetítőt leellenőriznek, mielőtt megadnák a hirdetési jogot. Elsősorban kérelmezik a toborzó ügynökségektől, hogy mutassák fel a Megyei Munkaügyi Központtól kibocsátott munkaerő közvetítési illetve munkaerő - kölcsönzési nyilvántartási számot igazoló dokumentumot. Miután ez megtörtént és ellenőrzésre került, kezdetét veszi az ellenőrzés második szakasza: az ügynökség online felületen való jelenlétének az elemzése. Figyelembe veszik a hozzászólásokat, mások tapasztalatait az illető munkaközvetítővel kapcsolatosan, és nem utolsó sorban a médiamegjelenéseket is. Ezen folyamatok után születik meg a döntés, hogy megadják-e a lehetőséget a toborzó ügynökségek platformjuk használatára vagy sem. Sajnos nem ritka az az eset, amikor kiderül, hogy az egész munkába állás folyamata átverés, így nagyon oda kell figyelni erre.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Az Amazon titkai – hogyan viszonyul a cég a szervezeti kultúrához, a vezetéshez?