Megjelent: 9 hónapja

Miért lehet jó a job hopper? - számoljunk le az előítélettel!

Impozáns a szakmai útja. Behívjuk interjúra? Na, de évről évre váltogatja a munkahelyeit! Ha ismerős a dilemma, akkor valószínűleg már te is találkoztál a jelenséggel. Sok toborzó viszolyog tőle, pedig a mélyre ásva kiderülhet, értékes munkaerő, akit kár lenne elszalasztani. Vagy nem. Pro és kontra érvek, tanulságos példák toborzóktól és egy job hoppertől.

Nem újdonság, már évtizedek óta vannak munkavállalók, akik gyakran váltanak. Külföldön jóval elfogadottabb job hoppernek lenni, nálunk gyakoribb a viszolygás, ám a nagy multik és a start-upok térnyerésével elindult némi átrendeződés.

„Régen az számított értéknek, ha egy cégnél már gyakornokként megvetetted a lábadat és apránként lépegettél feljebb azon a bizonyos ranglétrán” - mondja a munkaerő-toborzással foglalkozó Tóth Dániel, aki, a magyar piacon kezdte karrierét hat évvel ezelőtt, jelenleg Spanyolországban senior talent specialist munkakörben dolgozik, majd folytatja: „Egy tradicionális, családi vállalatnál, jellemzően gyártó, termelő szektorban ez még manapság is inkább elfogadott értékrend, azonban a szolgáltatóiparban már szabadabban váltogathat munkahelyet egy job hopper.” Miért? „Az elmúlt években cserélődtek a döntéshozók is, felnőtt egy olyan generáció, amely nem feltétlen az ‘egy élet, egy munkahely' megközelítésben gondolkodik” - indokolja Kelemen Orsolya toborzási vezető, aki húsz éves hazai és globális piacokon szerzett tapasztalattal rendelkezik.

Nézzük meg a váltások okait


Tóth Dániel „Találkoztam olyan jelölttel, aki évente munkahelyet váltott, nagy presztízsű, külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál bővítette szakmai tudását, miközben különböző országokban élt, sokszínű kultúrát ismert meg. Miért lenne baj, ha valaki portfóliót épít, tapasztalatot gyűjt, sokszínű iparági ismeretekre tesz szert? Akinél nincs evolúció, nem látok fejlődést a munkahelyi váltásoknál, azt toborzóként nem biztos, hogy felhívom egy beszélgetésre, viszont érdemes megvizsgálni a váltások okát” -magyarázza Dániel.


Előfordul, hogy valaki azért vált, mert csődbe ment a cég, ahol addig dolgozott (lásd: pandémia), vagy családi okok miatt más országba költözött. Ha a jelölt egy-két cégnél csupán rövid ideig marad, az még nem feltétlenül ok az elutasításra: lehet, végül nem is arra a pozícióra vették fel, mint amire jelentkezett, és időközben kiderül, mégsem egyeztek meg a céges és az egyéni elképzelések. Persze egy vállalat életében is rengeteg változás történhet egy- két év alatt: átszervezés miatt átalakulhat, kicserélődhetnek az emberek, az újonnan kinevezett döntéshozók miatt megváltozhat a céges kultúra… Szemléltető példa erre, amikor valaki szülési szabadságra megy, majd amikor visszatér, úgy érzi magát, mintha egy teljesen más vállalat működésébe csöppent volna.

Számtalan racionális magyarázata lehet egy váltásnak, amit több, mint tíz éves job hopper múlttal, Nagy Katalin is megerősít: „Fontos, hogy tudd megindokolni a váltásodat. Természetesen nem kell beavatni a fejvadászt az életünk apró részleteibe, viszont észszerű jól és úgy fogalmazni, hogy akár már az önéletrajzból, vagy a szóbeli interjú során kiderüljenek azok a bizonyos okok. Soha ne hazudj!”

Az informatikusoknál gyakori az ugrálás


Amúgy a job hopperekkel ellentétben, az is szemet szúrhat egy toborzónak, ha például valaki már hét éve ugyanabban a pozícióban van. Lehet, hogy az illető nem ambiciózus? Nem akar fejlődni? Vagy nem mer? Miért nem lépett már ki a komfortzónájából? Persze a jelöltek is akkor tudnak jól mozogni a munkaerőpiacon, ha nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Ha ez fordítva van, akkor az emberek egy helyben maradnak. „A hazai piac bizonyos területein komoly munkaerőhiány van, és munkáltatói oldalról sokat változott a job hopperek megítélése, mégis tény, hogy itthon a mai napig nem kelt jó benyomást, ha a váltások és különböző munkahelyek túl gyorsan követik egymást.”- teszi hozzá Orsolya. Más a helyzet a fejlesztők, IT szakemberek esetében. Ők akár sportot is űzhetnének a munkahelyek közötti ugrálásból. Számukra mindig ott lebeg a kísértés, hogy ha már levadászták őket, akkor miért ne menjenek? Miért ne keressenek többet egy másik cégnél? Iszonyú nagy a hiány jól képzett szakemberekből, a munkaadók között pedig nagy a harc értük. Ez esetben az IT-s diktál. És, hogy ha az a helyzet áll fenn, hogy diktálhat, akkor miért ne tenné. „Szóval, ami a technical recruitmentben elfogadott job hopperként, az a business recruitment-ben még nem feltétlenül” -erősíti meg Dániel.

Általában nem csapatjátékos


Ha valakit nem alvállalkozói, szerződéses, kölcsönzött formában foglalkoztattak, és 4-6-8 cégnél is megfordult 2-3 év alatt, az nem feltétlen vonzó egy vállalat számára. Hogy a csapatkohézióra miképp hat, ha valaki rövid időn belül tovább áll? „A job hopper nem feltétlenül csapatjátékos, anélkül pedig nagyon nehéz reziliens csapatot építeni, hiszen egy jó csapatban fontos, hogy magas szintű legyen a bizalom, a kollégák számíthassanak egymásra” - számol be eddigi tapasztalatáról Orsolya. „Számomra fontos, hogy a saját csapatomban a kollégák tudjanak növekedni, legyen mozgásterük a pozíciójukban. Vezetőként úgy gondolom, hogy ideális esetben egy-két évig tudnom kell a csapattagoknak olyan feladatokat adnom, amely egyéni fejlődési lehetőséget biztosít számukra.”

Tóth Dániel egy tanulságos példát is megosztott arra, miért ne legyünk előítéletünk rabja.
Az állásra pályázó jelöltről:
- Foglalkozása: értékesítő
- Váltások gyakorisága: 1-1,5 év/ munkahely
- Váltások oka: validálva
- Vonzó tényező: presztízs értékű cégeknél, széles spektrumú iparági tudást halmozott fel


„A negyedik kör után a jelölt ül a kanapén, majd jön a nagyfőnök és öt perccel a mindent eldöntő interjú előtt azt mondja, hogy ő nem beszél a jelölttel, mert job hopper. Húztam a szemöldököm, hogy azért ez így nem okés és próbáltam észérvekkel meggyőzni, hogy ha már itt a jelölt, legalább egy pár perces beszélgetést szánjon rá, mert megéri. Az illetőt felvették és rekordot döntött értékesítésben, sőt elkezdte betanítani az újakat is. Na, ilyenkor fél év után visszamész bezárni a kört és elmondod a nagyfőnöknek, hogy emlékszel, nem akartál beszélgetni a jelölttel, és most konkrétan a legjobban teljesítő a csapatban.” -meséli a meglepő történetet Dániel.

Olyan is előfordulhat, hogy a hiring manager önéletrajz alapján nemet mond a jelöltre, Linkedin profil alapján pedig azt, hogy hívjuk be egy interjúra. Ebből is látszik, mennyire szubjektívan állunk a job hopperekhez.
Nagy Katalin: Előfordult olyan eset, ahol a három hónapos próbaidő helyett hat hónapot ajánlottam fel a cégnek, a job hopperségem miattNagy Katalin: Előfordult olyan eset, ahol a három hónapos próbaidő helyett hat hónapot ajánlottam fel a cégnek, a job hopperségem miatt

Így lehet egyezkedni interjún


Job hopperként érdemes nyugodtan menni állásinterjúra, partnerként kezelni a cég képviselőjét, hiszen ez egy tárgyalás, ami arról szól, hogy win-win helyzetet teremtsünk. Mindig lehet, és van is értelme kérdezni, olyan ajánlatot tenni, ami mindkét fél számára vonzó. „Nálam előfordult olyan eset, ahol a három hónapos próbaidő helyett hat hónapot ajánlottam fel a cégnek, a job hopperségem miatt”- mondja magabiztossággal a hangjában Kati. De az is egy ajánlattétel lehet, hogy a próbaidő alatt a felajánlott bértől alacsonyabb összeget kérsz, majd ennek letelte utána az eredetileg felajánlott bért, vagy heti öt munkanap helyett négyet dolgozol, akár napi 12 órában… Ha egy kérdés jól van feltéve, akkor nagyon ritkán mond nemet a másik fél, maximum hozzáteszi, hogy közelítsük az elképzeléseinket. Persze ha egy munkára sok a jelölt, a munkavállaló azt is felvetheti, hogy most inkább olyat keresnek, aki hosszabb távra tud elköteleződni és nem job hopper. Kati jelenleg egy állami szervnek dolgozik Skóciában, a munkája lelkesíti, kihívásokkal telinek érzi és mivel a segítségnyújtás fontos számára, lehet, hosszabb távra marad. Előfordult, hogy 3,5 évig ugyanazon a helyen dolgozott, saját vállalkozásában. „Bár, aki egyszer job hopper, az mindig job hopper marad.”

Kulcstényezők, nemcsak job hoppereknek


Három szó: értékrend, önismeret, önreflexió. Mindhármuk véleménye megegyezik abban, hogy az előbbi bűvös három szó a sikeres jelölt ismérve. Tudod, milyen értékek mentén szeretnél dolgozni? És a saját értékrended összefésülhető a céges értékekkel? Ha valaki azért job hopper, mert nem tudja megfogalmazni az igényeit, kevés az esélye, hogy alkalmazzák. Az önismeret és önreflexió ékes példája az Orsolya által említett szituáció „Nagy dolog, ha valaki rájön arra, hogy azért job hopper, mert a multi által nyújtott anyagi biztonság fontos számára, de valójában nem az ő terepe a corporate; Hatalmas fejlődés, ha képes belátni, hogy ez nem az ő útja, hogy ez a világ nem neki való.” Az önismeret azonban nem jön magától, érdemes saját magunkat csiszolgatni, a különféle helyzetekre, történésekre való reflexióval. Mégis ki a vonzó jelölt? Aki tisztában van önmagával, a képességeivel, erősségeivel, tudja, mit szeretne a megpályázott pozíciótól, és tudja, hogy mit tud nyújtani a vállalatnak. Ha tudod, mit szeretnél, mik a preferenciáid, az igényeid, akkor igenis érdemes a munkakör után menni. Ha pedig nagyon nem tudod, mit szeretnél, akkor érdemes a gondolkodást onnan kezdeni, hogy mit nem szeretnél.

A nyitóképen Kelemen Orsolya
  • 2021.12.13Mentorált képzési forma – Jó a munkavállalónak, jó a munkáltatónak Ha egy kollégát megkérdezünk arról, hogy miből van egyre kevesebb, akkor nagy valószínűséggel az „idő” hangzik el válaszként. Részletek Jegyek
  • 2022.01.04HAPPY NEW WORK! meetup Vajon 2022 milyen kihívásokat tartogat a számunkra, ki hogyan látja a munka(végzés) jövőjét, milyen akadályokkal szembesülhetünk és hogyan készülhetünk fel mindezekre? Ha érdekel a téma, akkor regisztrálj a KÜRT Akadémia ingyenes, online meetupjára! Részletek Jegyek
  • 2022.01.106 azonnal hasznosítható tipp a mentális állapot megerősítéséhez HR-esként sok mindent tudunk tenni annak érdekében, hogy a mentálhigiéné eszközeit bevetve fenntartsuk az egészséges lelkiállapotot. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Háromszor annyi megkeresés, elszállt bérigények? - Ilyen a toborzás a covid után

Megváltozott toborzási stratégiák, újabb hiányszakmák, és egyre nehezebben lezárható, elhúzódó kiválasztási folyamatok… Mennyiben változtatta... Teljes cikk

Hogy alakult a HR szolgáltatók árbevétele? - itt vannak a számok

A Profession árbevétele 21%-kal esett, ám még így is 7 milliárd forint feletti. A kölcsönzők közül az EU-Jobs 38%-kal nőtt, az Adecco 34%-kal... Teljes cikk

A bumeráng-munkavállalók oldhatják meg a munkaerőhiány problémáját

A koronavírus-járvány még nehezebbé tette a szakemberhiány miatt amúgy sem egyszerű toborzási folyamatot az IT-szektorban. A Starschemánál ezért... Teljes cikk